A jelenlegi helyzet súlyosságáról az ülés előtt 24 órával még ellenkező tartalmú nyilatkozatok hangzottak el, de abban mindenki egyetért, hogy a legsürgetőbb kérdésekben megállapodást kell elérni.
Angela Merkel német kancellár, aki sokáig nem támogatta a találkozó összehívását, úgy vélte, mindenre kiterjedő, látványos megoldás nem várható az ülésen, de Görögország számára fontos döntések születhetnek. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök viszont értésre adta: azt szeretné, ha a megbeszélés nyomán “erős üzenetet” küldenének a piacoknak.
Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke a csúcstalálkozót bejelentve azt hangoztatta, hogy azon az egész zóna stabilitásáról szó lesz. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdai nyilatkozatában úgy vélte, a helyzet súlyos, és ha nem sikerül megfelelő megoldásokat találni, az még Európa határain túl is negatív következményekkel járhat.
A csúcs fő témája a Görögországnak nyújtandó második nemzetközi hitelcsomag lesz, de emellett a résztvevők várhatóan intézkedéseket jelentenek be az euró stabilitását segítő uniós pénzügyi mechanizmus rugalmasabbá tételére és a bankszektor további megerősítésére is.
Görögország támogatására tavaly indult egy összesen 110 milliárd eurónyi hitelt biztosító hároméves program. Most minden bizonnyal egy ezt kiegészítő újabb és hasonló programról döntenek.
Az euróövezetet alkotó 17 állam közül Görögország van a legsúlyosabb válságban, de Írország, Portugália, Olaszország és Spanyolország helyzete sem teljesen megnyugtató a piacok számára. Athén esetében egyes megfigyelők szerint arról is dönteni kell, nem lenne-e célravezetőbb a részleges fizetésképtelenség kimondása, majd egy szigorú talpra állítási program lefolytatása.
A csúcstalálkozó kiindulópontjának az euróövezeti pénzügyminiszterek múlt héten kiadott közös nyilatkozatát tekintik. Ebben egyebek között azt jelentették be, hogy a zóna államai újabb intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a görög adósságválság átterjedését az övezet más országaira. A tervezett intézkedések között szerepel az euróövezeti ideiglenes stabilitási mechanizmus “rugalmasságának és méretének” növelése, a bajba került országoknak szánt hitelek futamidejének meghosszabbítása, valamint a kamatlábak csökkentése is szükség esetén.
