A brüsszeli előrejelzés szerint idén 1,1, jövőre 2,8, 2012-ben 3,2 százalékos gazdasági növekedés várható – a kormány előrejelzése 0,8, 3,0 és 3,5 százalék. A bruttó hazai össztermékhez (GDP) mért deficit idén 3,8, jövőre 4,7, 2012-ben 6,2 százalék lesz az előrejelzés szerint, míg a kormány terve rendre: 4,0, 2,4 és 2,3 százalék.
A bizottság várakozásai szerint jövőre megkezdődik a munkanélküliség lassú csökkenése (idén 11,1, jövőre kerek 11, 2012-ben 10,3 százalék), és kisebb lesz az infláció is (idén 4,7, jövőre 3,9, 2012-ben 3,7 százalék – a kormányzati prognózis 4,7 ,3,5, és 3,3 százalék).
Ez év eleje óta a pénzügyi piaci feltételek javultak, a gazdasági élénkülés körüli bizonytalanság csökkent, a befektetői bizalom pedig – mint azt több nagy nemzetközi cég befektetése mutatja – emelkedett. A gazdasági növekedés mértékére vonatkozó előrejelzés javítása a javuló exportteljesítményen, illetve az annak támogatásával mutatkozó gazdasági élénkülésen alapul – áll a szövegben. A belső fogyasztás ugyanakkor továbbra is alacsony szinten volt – tette hozzá a jelentés.
A közelmúltban bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban az elemzés egyebek között leszögezte, hogy az szja-reform várhatóan lökést ad a háztartások fogyasztásának, ugyanakkor ezt a hatást mérsékli, hogy az adócsökkentés főként a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat támogatja, az adófizetők mintegy 40 százaléka gyermektelenség vagy alacsony jövedelem miatt nem élvezheti a reform hasznát, valamint a nyugdíjjárulékok eltérítésével kapcsolatos bizonytalanság és a hosszú távon növekvő belső államadósság miatti aggodalmak nyomán valószínűleg nő a megtakarítási hajlam.
A deficittel kapcsolatban a bizottság megjegyezte, hogy az idén várhatóan sikerül tartani a 3,8 százalékos célkitűzést, bár a bevételi oldalon egyszázaléknyi hiány, a kiadási oldalon pedig 1,5 százalék elcsúszás mutatkozik az eredeti tervekhez képest. Az új kormány ugyanakkor összesen mintegy 2 százaléknyi deficitcsökkentő intézkedéseket hozott.
A 2012-es magas deficit-előrejelzést a bizottság azzal magyarázta, hogy a nyugdíjjárulékok eltérítésének hatása befejeződik, a tervek szerint csökken a bankadó, és további szja-csökkenések is várhatók. Ezeket a hatásokat Brüsszel szerint csak részlegesen ellensúlyozza a gyorsuló gazdasági növekedés, ráadásul a bizottság kalkulációi szerint kifut a különadók hatása is.
Sajtótájékoztatóján a közép-európai országokat érintő kérdésekre válaszolva Olli Rehn pénzügyi biztos fontosnak tartotta, hogy ezekben a tagállamokban ne fordítsák vissza a nyugdíjreformot, illetve a kormányok próbálják tartani magukat deficitcéljaikhoz.
