A felmérés szerint a bérlők ma rugalmasságot és több elérhető szolgáltatást várnak el, míg a COVID-19 előtt az első számú prioritás csak a lokáció és az ár volt.
Beugrani a legközelebbi irodába
Egy kényelmes munkaterület íróasztallal egy központi irodában már nem feltétlenül elég, sokkal inkább fontosabbá válhat a gyors hozzáférés egy munkaállomáshoz. Erre az igényre adott válasz az „iroda menet közben” néven ismert koncepció, melyre világszerte egyre több vállalat teszi le a voksát. Így döntött például a svájci vasút is, amely a pályaudvarokon alakított ki munkaállomásokat, vagy olyan nagy hotelláncok, mint az Accor, amely több szállodájában is irodákat nyitott meg vendégei előtt.
„A McKinsey friss tanulmánya szerint a munkák 25%-a, a számítógépen végzett munkáknak pedig a 70%-a elvégezhető teljes egészében otthonról, vagy egy hibrid megoldás keretében részben otthonról, részben az irodából. Mindez azt jelenti, hogy 30%-kal kevesebb területre lesz szükség a cégek központi irodáiban, viszont jelentősen nőni fog a több lokációban elérhető, flexibilis irodaterületek iránti igény. Ennek fényében a munkáltatóknak újra kell gondolniuk a távmunkára vonatkozó szabályaikat, és rugalmasabb munkarendet kell alkalmazniuk, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy kiválasszák, honnan akarnak dolgozni” – foglalta össze Hubert Abt, a New Work vezérigazgatója.
A környezeti hatások sem mellékesek
A rugalmasabb munkavégzés nemcsak a munka és a magánélet jobb egyensúlyának biztosítását segíti elő, hanem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is. Kutatások szerint a helyszín szempontjából flexibilis munkaerő-menedzsment akár 30%-kal is csökkentheti a forgalmi szennyezést csúcsidőben.
„A jelen helyzetben a munkavállalók és a munkáltatók is újraértékelték szinte az összes eddigi munkavégzéssel kapcsolatos alapvetést. Az ingázás időtartama és annak környezeti terhelése, a rugalmasság, a virtuális munkavégzés és csapatirányítás lehetősége mind olyan tényezők, amelyek a korábbinál jóval fontosabbá váltak” – véli a vezérigazgató.
A recesszió is közbeszólhat
Még 10 évvel ezelőtt a flexibilis irodaterületek a lengyel, a cseh, a román és a magyar piacon összesen 42 ezer négyzetmétert tettek ki, 2020-ra ez a szám 482 ezer négyzetméterre nőtt a JLL tanácsadócég jelentése szerint.
A flex irodapiac eddig átlagosan 30%-kal bővült évente, és a várakozások szerint a növekvő igény a továbbiakban jelentősen fel fogja gyorsítja ezt a növekedést. Mark Dixon, az IWG vezérigazgatója azt jósolja, hogy a jövőben az összes új irodabérlet 70%-át rugalmas feltételekkel kötik majd meg.
A prognózis szerint a flexibilis irodaterületek iránti kereslet hamarosan elérheti a meglévő kínálat tízszeresét. Ez nem a járvány következménye, hanem a közelgő recesszióé, amelyben a cégeknek nem feltétlenül lesznek forrásaik a saját iroda teljes körű kialakítására.
