A magyar háromgyerekes nők körülbelül fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem „divat”, és kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák helyzete nem könnyű a munkaerőpiacon, pedig foglalkoztatásuk segítene a munkaerőhiányon.
A statisztikák szerint a 15-64 év közötti egygyermekes nők foglalkoztatási rátája 2017-ben Magyarországon 70,2%, az egygyermekes apáké pedig 88,8% volt. Ez az arány a kétgyermekes nőknél 70,8%, a kétgyermekes férfiaknál 91,3%, a három vagy több gyermeket nevelők esetében az anyák foglalkoztatási rátája pedig 49,2%, a férfiaké 85,5% volt.
Az anyák sok esetben nem tudnak egyszerre dolgozni és gyermeket, főként több gyermeket vállalni. Vagy azért, mert nem fér bele az idejükbe, vagy pedig azért, mert a munkahelyek jelentős része nem biztosít kellő támogatást számukra. Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos lenne a helyzet megoldása, hiszen sok nő nem szeretne család és karrier között választani, ráadásul Magyarországon szükség van mindkét szülő fizetésére. A jelenlegi munkaerőhiány miatt a cégek és a gazdaság számára sem mellékes a kérdés.
Gyermekbarát munkahelyek kellenének
„Az employee experience, vagyis a munkavállalói élmény fejlesztése ma már ismert fogalom a cégek gyakorlatában nemzetközi szinten, de itthon még mindig gyerekcipőben jár. Pedig, ha vonzóbbak vagyunk, mint a konkurencia, akkor az ügyfelek számára is vonzóbbak leszünk. Ám a munkavállalói élmény mellett, a munkáltatói márka megfelelő kiépítése is rendkívül fontos” – véli Gázmár Domán, az EMPX Solutions tanácsadója, aki szerint a kisgyerekes családanyák még kihasználatlan munkaerőpiaci tartalékot jelentenek.
A Profession egy korábbi felmérése is megerősíti, hogy a nők csaknem felénél a munkakeresés során igenis fontos szempont, hogy gyermekbarát legyen a munkahelyük.
Nem állunk jól nemzetközi szinten
A legnagyobb arányban Svédországban, Szlovéniában és Dániában dolgoznak a nők vagy a férfiak két-, három- vagy több gyermek mellett. A családbarát munkahelyeket illetően is ezek az országok járnak az élen.
A franciáknál például a családok közös étkezését 2 órás ebédszünetekkel támogatják, de a magánélet védelmében egyre több országban vezetik be a 6 órás munkanapokat is. Svédországban a kismamák a szülés előtt ingyenes felkészítő kurzusokon vehetnek részt, majd azt követően 480 napos fizetett szülői szabadságra mehetnek el, ami idő alatt a fizetésük mintegy 80%-át ugyanúgy megkapják. Dániában az újszülött megérkezését követően még az édesapák is elmehetnek két hét szabadságra.
Több EU-s országban az apák is egyre nagyobb arányban mennek „szülési szabadságra”, bár sok helyen a támogatás összege alacsony. 2018-tól Szlovéniában a férfiak 30 napos fizetett apasági szabadságra jogosultak, valamint minden szülőnek 130 napos szülői szabadság jár.
Mi a helyzet itthon?
A KSH adatai szerint a vizsgált időpontban a nők 6,7%-a dolgozott atipikus munkaidőben, szemben az uniós 31,6%-os átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4%, az uniós érték 8,8% volt. 2017-ben az EU-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya Hollandiában (76%), Ausztriában (47%) és Németországban (46%) volt a legmagasabb, míg a férfiaké Hollandiában (27%) és Dániában (16%).
Hazánkban továbbra is túlnyomó részben a „kenyérkereső férfi” szerepmodell a megszokott, viszont egyre több apa dönt úgy, hogy ő marad otthon a gyermekével. A szülési szabadság lejárta után a gyermeket nevelő szülő a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult. A gyed is viszonylag magas szinten pótolja a kiesett keresetet a gyermek kétéves koráig. Összege a korábbi kereset 70%-a is lehet. A gyedet a csed-del ellentétben az apa is igényelheti, ami azért érheti meg a családnak, mert a férfiak fizetése jellemzően magasabb. 2016-ban havonta átlagosan 2.200 apa igényelt gyedet úgy, hogy mellette foglalkoztatott volt.
Merre tovább?
Egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is, hogy miért fontos az otthon lévő kismamákat a cég vérkeringésében tartani a távollétük alatt. Ennek egyik módja, ha továbbra is meghívják őket a csapatépítő programokra, céges szakmai fórumokra. De az is fontos, ha változatlanul hozzáférnek az intranethez, így nem maradnak le a fontos információkról és a cégnél időközben bekövetkezett változásokról sem.
Vannak olyan munkahelyek, ahol már a szülés előtt megkérdezik a kismamákat arról, hogy mikor tervezik a visszatérést, majd a korábbi terveket félévente pontosítják. Ez nemcsak a tervezhetőség miatt fontos, további előnye a meglévő iparág, a cégismeret „frissen” tartása. Az anyasággal együtt jellemzően erősödik a felelősségtudat, hatékonyabbá válik az időgazdálkodás, ami munkavégzésben is megmutatkozhat.
Fotó: iStock
