Tegnap a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásokkal összhangban 20 bázisponttal, 3,4 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Sem a döntés, sem pedig az ülést követően kiadott közlemény nem okozott meglepetést. A dokumentumból kiderül: az MNB lát még teret a monetáris kondíciók lazítására.
A monetáris testület immár sorban a tizenötödik alkalommal csökkentette az alapkamatot. Az előző két hónapban, augusztusban és szeptemberben is 20 bázisponttal csökkent a kamat, korábban, 2012 augusztusa óta 25 bázispontos volt a vágás mértéke minden hónapban. A kamatszint csaknem a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában enyhítési ciklusba kezdett a jegybank, akkor 7 százalék volt a ráta.
A döntéshozók fundamentumokkal kapcsolatos helyzetértékelése nem változott: a növekedés élénkül, de a kibocsátási rés (a tényleges és a potenciális kibocsátás közötti különbség) negatív, ennek megfelelően középtávon sem számítanak a kereslet oldali inflációs nyomás erősödésére. A fogyasztói árindex jövőre is a középtávú cél alatt maradhat. Mindeközben az ország kockázati megítélése javult, így a monetáris tanács nem látta akadályát a kamatszint további lefaragásának.
A kilátásokkal kapcsolatban a közlemény a korábbi üzenetet ismételte meg: a kamatpályával kapcsolatos legfontosabb kockázatot a globális befektetői hangulat jelenti, ha a kockázati étvágy nem romlik számottevően, van még tér kamatcsökkentésre.
Egyre kisebb a mozgástér
A CIB Bank előrejelzése szerint év végére – kedvező külső környezet esetén – az irányadó ráta 3 százalék közelébe süllyedhet. E szint körül azonban már rendkívül korlátozott a tér a folytatódó lazításra. Jövő évben a gazdaság várt élénkülésével párhuzamosan, illetve az egyszeri hatások kifutása miatt az infláció fokozatosan elérheti a középtávú célt (bár éves átlagban jócskán 3 százalék alatti lehet a pénzromlási ütem).
A kibocsátási rés zárulása a kereslet oldali inflációs nyomás erősödését okozhatja, így hitelességi szempontból is nehezen lenne indokolható a jelentősen tovább csökkenő kamatszint. Mindeközben nagy valószínűséggel a külső környezet is kevésbé támogatóvá válik, a feltörekvő piacokon pedig fordulhat a kamatciklus.
Kockázatok és mellékhatások
Bár az elmúlt időszakban érezhetően javultak a magyar egyensúlyi mutatók, jócskán találhatóak még sérülékeny pontok és kockázatok. Ilyen például a csökkenő, de még mindig magas külső adósság, vagy az, hogy az állampapírpiacon jelentős a külföldi szereplők súlya, illetve az államháztartásnak jelentős a 2014-es finanszírozási igénye. De idetartozik a devizahiteles csomag és a jövő évi választások is. Ahhoz tehát, hogy a minden bizonnyal volatilisabbá váló külső környezet ellenére biztosítani lehessen az államadósság finanszírozhatóságát, illetve a forint stabilitását, egy megfelelő hozamfelárat, illetve reálkamat szintet biztosítani kell. A CIB elemzői úgy vélik, hogy 3 százalék környékén a kamatcsökkentési ciklus véget ér, 2014 közepétől pedig már a kamatemelések kerülhetnek napirendre.
Mindenki a Fed-re figyel
Szerdán az Egyesült Államokban közzéteszik az ADP munkaerő piaci felmérés eredményét, a figyelem középpontjában azonban a Fed kamat-meghatározó ülése állhat.
Az lényegében kizárható, hogy a nyíltpiaci bizottság az eszközvásárlások visszafogásáról dönt. A tanácskozást követő közlemény azonban információkat adhat arról, hogy a döntéshozók hogyan ítélik meg a kormányzati leállás reálgazdasági hatásait, illetve ennek fényében a mennyiségi lazító program sorsát.
Jelenleg a piac jövő március előtt nem számít a havonta 85 milliárd dolláros eszközvásárlások csökkentésére. Ezek a várakozások jelentősen hozzájárultak az elmúlt napok részvénypiaci szárnyalásához. A következő időszak kilátásait így a közlemény hangneme akár jelentősebben is befolyásolhatja – összegzik az elemzők.
Frissítés: A Fed monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) bejelentette, hogy változatlanul 0-0,25 százalékon hagyja az irányadó kamatot. Továbbá nem csökkenti a likviditásnövelő kötvényvásárlási program keretösszegét.
