Alapítója a ma élő médiaguruk egyik legjelesebb és leggazdagabb képviselője. Ted Turner öngyilkos apja örökségét vette át, majd a hetvenes években felfuttatta saját vállalatát (Turner Broadcasting System), s ennek bevételeiből finanszírozta az eleinte fantazmagóriának tartott elképzelését (tévés hírműsor napi 24 órában), amelyről az első adásnap alkalmával így beszélt: „Addig tudósítunk folyamatosan, amíg eljön a világvége, aztán pedig magáról a világvégéről is beszámolunk”.
Ted Turner egy olyan hírcsatorna vízióját szerette volna megvalósítani, amely a The New York Times tekintélyét vívja ki az elektronikus médiában. Álma gyorsan valóra vált: az Egyesült Államok után a CNN International 1985-ös megalapításával világszerte meghatározó médiaszereplővé vált.
Folyamatos hírszolgáltatásával forradalmasította, új kihívások elé állította a médiát, s globális jelenlétével egyre komolyabb befolyást gyakorolt a politikára. A „CNN-hatás” nemcsak abban állt, hogy a műsorok gyakran hivatkozott források lettek, hanem abban is, hogy a csatorna maga is része, majd részben alakítója lett az eseményeknek, és ezzel örökre megváltoztatta az addigi médiaviszonyokat. Steve Friedman, a CBS korábbi alelmöke szerint a CNN megjelenése után már nem volt elég csak beszélni az eseményekről. Meg is kellett mutatni azokat.
Bár az elmúlt harminc évben sokan próbálták megelőzni, csaknem ne¬gyedszázadig verhetetlennek bizonyult a hírversenyben. Forgatócsoportjai szinte minden bel- és külpolitikai konfliktus helyszínéről elsőként tudósítottak. Történetének emlékezetes pillanata volt, amikor 1986 januárjában egyedüliként nekik voltak meg a Challenger felrobbanását bemutató képek. 1991-ben munkatársai élőben tudósítottak Bagdadból, illetve az Öböl-háború eseményeiről, 1992-ben riporterei a tömegben követték a Los Angelesben kitört faji zavargásokat, a csatorna az 1994-es labdarúgó-világbajnokság idején inkább a gyilkossággal vádolt O. J. Simpson autós menekülését közvetítette. A nézők hasonlóképpen „első kézből” láthatták az afrikai törzsi vérengzéseket, a boszniai és az afganisztáni konfliktus rémségeit, a 2001. szeptember 11-i eseményeket vagy a 2003-ban kirobbant iraki háború fejleményeit. S mindezt úgy, hogy Turner számottevő kritika nélkül hangoztathatta: „A CNN a legmegbízhatóbb márkanév a hírek világában”.
A médiaguru 1996-ban 7,4 milliárd dollárért adta el birodalmát a Time War¬nernek, amelynek 2003-ig az alelnöke volt. Épp jókor vonult vissza, hiszen a CNN-nek ekkor már világszerte számos hasonló hírtévével kellett megküzdenie. (1980 óta csak az Egyesült Államokban több mint 70 tévéhálózat próbálkozott a 24 órás hírszolgáltatással.)
A 71 éves milliárdos birodalmának sorsát ma már csak távolról követi, s mostanában nincs sok öröme a vállalati hírekben. A cég ugyanis az évtized végére elvesztette piacvezető pozícióját, amelyben közrejátszik, hogy a 2008-as választás óta – Obama támogatása miatt – „balos” médiának számít. Nézőinek egy része ezért a konkurens csatornák műsorait tekinti tárgyilagosabb hírforrásnak, ami a Fox News és az MSNBC előretörését jelentette.
Mindezek ellenére a CNN ma is superbrand a média világában, a csatorna története pedig külön fejezet a modern televíziózás történetében.
