A kis- és középvállalkozások körében a globális kereslet visszaesése miatt kieső megrendelés-állomány miatt csökkent a termelés szintje, aminek hatására a kapacitáskihasználtság szintje alig fél év alatt 80 százalékról 75,8 százalékra zuhant – olvasható a Takarékbank Üzlet és Sikerhez eljuttatott közleményében.
Likviditási gondok
Az exportra termelő, kevés termékfajtát előállító cégek esetében akár teljesen le is álltak a megrendelések, ami a termelés felfüggesztését és igen komoly likviditáshiányt eredményezett. A kieső bevételek azonnali likviditáspótlást igényelnek, ami a folyószámla és a meglévő hitelek növelésével kezelhető.
Amennyiben a problémák várhatóan huzamosabb ideig fennmaradnak, a termelés struktúráján is változtatni kell, ami már beruházási igényeket is támaszt.
A gyenge forint az exportra gyártó vállalatok számára akár kedvező is lehet, ugyanakkor a devizahitelek számottevően megdrágultak. A kkv-szektor jelentős része devizában adósodott el, és most a törlesztőösszegek és a kamatszint növekedését szenvedi – figyelmeztet a Takarékbank közleménye.
Lánctartozások
A fizetőképtelenség és -képesség mértéke ágazatonként eltérő. Az építőiparban különösen katasztrofális méreteket öltött, 50 százalék feletti szintet érve el. A lánctartozások kialakulása kisebb-nagyobb mértékben az egész gazdaságot jellemzi, ami szintén jelentős pótlólagos likviditási keresletet támaszt.
A takarékszövetkezetek elsősorban a kis- és középvállalati szektor kiszolgálására fókuszálnak: összesen 550 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkező 300 ezer vállalati ügyfelüknek mintegy 80 százaléka tartozik a kkv-k körébe. A Takarékszövetkezeti Integrációban többféle megoldás is lehetséges: saját forrásokból finanszírozott hitelkeretek, MFB által nyújtott hitelkeretek – az Új Magyarország hitelprogramok, Széchenyi Kártya és Gazdakártya, európai uniós támogatások előfinanszírozása – olvasható a bank közleményében.
