A Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint 2008-ban a vállalkozó nevében eljáró faktoringcég azt követően, hogy a vállalkozás leszállította az árut, vagy szolgáltatást nyújtott, átlagosan csak 68 nappal kapta meg a munka ellenértékét a vevőtől (ez jelentős romlás a 2007. évi 60 naphoz képest).
A forgóeszköz-finanszírozási formát jelentő faktorügylet lényege egyszerű: a faktorcég bevonása révén a követelés jellemzően 70–80 százaléka (bruttó értéken, azaz áfával növelten) már a teljesítést követő 1-2 napon belül a vállalkozás cash-flow-ját gazdagíthatja.
A maradék hányad a vevő teljesítése után jár. Ennek fejében az ügyfél – az ügylettől, a futamidőtől, a vevő megítélésétől függően – 0,5–1,5 százalék közötti faktordíjat, illetve a vevő fizetéséig a megelőlegezett hányad után kamatot köteles fizetni.
Faktorkamat az égben
A refinanszírozó bankok azonban a tavaly szeptemberi, jellemzően Bubor (budapesti bankközi kamatláb) plusz 0,7–0,9 százalék közötti kamat helyett mostanra fokozatosan Bubor plusz 3,5 százalékra emelték a kamatokat a faktorcégekkel szemben – panaszolta Máhrné Kazareczki Éva, a Buda Faktor Zrt. vezérigazgatója.
Csáki Ferenc, a Magyar Factor Zrt. vezérigazgatója, a faktoringszövetség elnöke szerint a nagy forgalmat bonyolító, banki hátterű faktorcégek „csak” 1-2 százalékpontos kamatnövekedést voltak kénytelenek továbbhárítani az ügyfelekre. Elismerte azonban: a nem banki tulajdonosi körbe tartozó faktoringvállalatok refinanszírozási lehetőségei – s így faktorálási mozgástere is – nagyon beszűkültek. Talán meglepő, de közel ugyanez a helyzet néhány olyan banki csoportba tartozó faktorcégnél, amelynek magyarországi anyabankja is forrásszűkös állapotban van jelenleg.
Kétféle faktoringcég van jelenleg: amelyiknek van pénze, és amelyiknek nincs. Utóbbi esetében sajnos azt tapasztalja az ügyfél, hogy finanszírozási kérelmének befogadását különböző ürügyekkel húzzák-halasztják – fogalmazott kissé nyersebben egy neve mellőzését kérő piaci közvetítő. Piaci hírek szerint egyes pénzintézetek – így a K&H Bank – nemrég szinte teljesen kivonultak a faktoringcégek hazai refinanszírozásából.
Rizikó és szigor
Eközben idén év elején rekordot döntött Magyarországon a vállalati csődök száma, s jó esély van arra is, hogy ez évben a 2008-ban regisztrált 21 245 fizetésképtelenségi eljárásnál is többre kerül sor itthon. Ez és a körbetartozások dinamikus bővülése a forráshiány közepette növelte jócskán a faktoringcégek kockázatait is. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy ezt a rizikót senki sem akarja megosztani velük. Csáki szerint a követelésbiztosításra szakosodott biztosítótársaságok a válság láttán radikálisan csökkentették kockázatvállalási limitjeiket, vagy egész egyszerűen egyáltalán nem vállalnak be fedezeteket. Az ügyfél garantálását – elvileg a piacinál is nagyobb kockázat esetére – misszióként felvállaló állami Hitelgarancia Zrt. is csak a korábbinál jóval kisebb arányú rizikóvállalásokra hajlandó az utóbbi időben – jelezte az elnök. Nem szabad elfelejteni azt sem: a faktoring esetében – ellentétben a banki hitelezéssel – a finanszírozó nem kér ingatlan- vagy bármilyen egyéb fedezetet, ilyen követelés tehát szintén nem áll az ügy mögött biztosítékként.
E helyzetben a faktoringszerződésért folyamodó ügyfeleknek számítaniuk kell arra: a faktorcég a korábbinál jóval alaposabban áttekinti mind az ő, mind vevőjük üzleti jellemzőit. A faktoringcégek e mellett a korábbinál gyakrabban vizsgálják meg a követelések minőségét: azt, hogy megegyeznek-e a szállítónál és a vevőnél nyilvántartott követelések, utóbbi például nem visszáruzott-e különböző kifogások miatt bizonyos tételeket, vagy nincs-e egyéb elszámolási vita a felek között. A faktorpiaci szereplők kénytelenek jobban figyelni a tudatos számlacsalások kiszűrésére is, a késedelmes fizetésekre pedig – felszólításokkal, határozottabb követelésérvényesítéssel – gyorsabban reagálnak majd.
Jogszabályi gátak
A közelmúltbéli áfa-visszaélési esetek miatt a Buda Faktor megszüntette áfa-előfinanszírozási termékét, noha az adó-vissza-térítések faktorálása egyik alaptermékünk volt – említett egy példát a szigorításokra Máhrné Kazareczki Éva is.
Sajnos a faktoring-piac mozgástere tovább szűkült – sérelmezte Tarpataki Csaba, az e-F@ktor Zrt. vezérigazgatója. Az adózás rendjéről szóló törvény egy – február közepén életbe lépett – módosítása szerint a közbeszerzési eljárásos szállítások esetén a pályázatot kiíró megrendelő és a fővállalkozó csak akkor utalhatja át az alvállalkozónak (beszállítónak) munkája ellenértékét, ha az fizetés előtt 30 napnál nem régebbi, nullás adóigazolással bizonyítja, hogy nincs köztartozása.
Csakhogy a közbeszerzéses szállításoknál jellemzően 60–90 napos vagy még hosszabb szállítási határidők jellemzők – jelezte Tarpataki. Így a faktoringcégeknek akár több hónapos jelentős rizikót – tudniillik, hogy az ügyfélről menet közben kiderül, mégis csak van valamilyen köztartozása – kellene felvállalniuk, ami meghaladja kockázatvállalási képességüket. A faktoringpiac törvénymódosítási javaslatait – amely szerint a faktorelőleg nyújtásakor ők szereznének nullás igazolást a szállítóról, majd még egyet a megrendelő kifizetése előtt – viszont a jogalkotó egyelőre nem veszi figyelembe.
Mindezek az események azzal jártak, hogy a faktoringpiac egyelőre semmit sem érez a forgalom várt fellendüléséből. Az év első hónapjai mindig gyengébbek, a tényleges trend most derül majd ki – vélte Tarpataki. Csáki szerint komoly esély van arra, hogy a faktorcégek hagyományos ügyfeleinek számító mikrocégek mellé „hozzájuk találnak” majd azok a 0,5–10 milliárd forint éves forgalmú, közepes cégek a közeljövőben, amelyek most hullnak ki a szigorúbbá váló banki hitelrostán. Míg azonban a válság miatti kereslet-visszaesés azonnal érződött, a nagyobb cégek részéről egyelőre csak érdeklődnek a termékeink iránt – fogalmazott.
Vannak viszont piaci szereplők, amelyek szinte semmit sem éreznek a válságból. A forgalmát tekintve 75–80 százalékban európai uniós támogatások előfinanszírozásával foglalkozó Buda Faktornál például – köszönhetően annak, hogy tavaly év végétől megkezdődtek a már elstartolt fejlesztésekkel kapcsolatos elszámolások – stabil, kiszámítható ügyfélkörre számítanak idén is. Már csak azért is, mert itt rizikósabb üzletágakkal – például az építőiparral – egyáltalán nem foglalkoznak.
