Üzleti tippek

A magánbefektetők zsebeit tömi az állam

admin
admin

2009. 01. 06. 15:00

Százmilliárdokat pazarol el az állam erős érdekérvényesítő képességű magánbefektetői csoportok miatt, többek között PPP-programokon keresztül.

A köz- és magánszféra együttműködésén alapuló (public private partnership – PPP) programok túl gyakran vezetnek túlköltekezéshez, amivel jót tesznek a magánbefektetőknek azonban tovább növelik a közszféra várható pénzügyi terheit – olvasható a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) elemzésében.

A nemzetközi pénzügyi támogatások környezeti és szociális hatásait vizsgáló szervezet hangsúlyozza: a szűk költségvetésből gazdálkodó közép-kelet-európai országok eddig főként „látványos eredményekre”, így egyebek mellett autópályák finanszírozására használták a PPP-programokat, amelyek azonban eddig nem hoztak extra tőkét az infrastrukturális beruházásokba.

A szervezet szerint az első PPP-programokat az 1990-es évek elején indították a régióban, amelyekkel még több mint 15 évvel később is alapvető problémák vannak. A programokat ugyanis anélkül indították el, hogy bebizonyították volna azok szükségességét vagy kifizetődését, ráadásul ez a drága modell olyan országokban működik, amelyekben közismerten rossz a folyamatok átláthatósága, és hiányzik a társadalmi ellenőrzés – fejtik ki az elemzés készítői.

A vizsgálat szerint a közép-kelet-európai országok közül eddig Magyarországon valósult meg a legtöbb PPP-program. Ezzel a finanszírozási formával valósult meg egyebek között a 2008 márciusában átadott tiszalöki börtön, az M5-ös és M6-os autópálya túlnyomó része, valamint a Budapest Sportaréna.
A problémák közül a szervezet kiemeli: az M5-ös autópálya a régió egyik legrégebbi PPP-projektje, amelyen a forgalom mértéke nem érte el a korábban várt szintet, ezért az államnak vissza kellett vásárolnia a részesedését, így biztosítva a koncessziós jog tulajdonosának bevételét.

A budapesti Művészetek Palotája esetében pedig a szerződés nem kötött ki bírságot a beruházó hiányos teljesítésének esetére – fűzik hozzá.

Pazarló állam, gazdagodó befektetők

Az Állami Számvevőszék egy korábbi tanulmánya úgy véli: sok százmilliárdos megtakarításokat lehetne elérni, ha a kormányzat felvállalná a konfliktusokat az erős érdekérvényesítő képességű járadékvadász csoportokkal szemben (a járadékvadászat a vállalatok mesterségesen létrehozott járadékokra való törekvése a társadalom erőforrásainak pazarlása révén, ilyen például a lobbitevékenység útján szerzett, csak a vállalatnak hasznos állami támogatás).

Az ÁSZ-tanulmány szerint példaként lehetne említeni jó néhány PPP-konstrukcióban, hatalmas többletköltséggel létrejött beruházást; hazai vagy EU-támogatással felújított, majd megszüntetett oktatási, egészségügyi létesítményt; nem átlátható közbeszerzést; koncepciótlanul szétosztott fejlesztési támogatást; senki által ki nem értékelt „kísérleti programot”; értelmetlen, az eredetileg tervezett kiadásokat sokszorosan meghaladó presztízsberuházást; magas végkielégítések kifizetésével leépített, majd hónapokon belül visszafejlesztett közintézményeket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.