Bögrét és egyéb ajándékokat kaptak tavaly év elején a Pall Mall márkájú cigaretták vásárlói, ha néhány fontos, személyes adatukat is megosztották a boltokban dolgozó alkalmi hoszteszekkel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) néhány hete – első fokon – rekordbüntetéssel „válaszolt” e sikeres promócióra. A gyártó British American Tobacco (BAT) Kft.-re kirótt 300 millió forintos, a Spar áruházlánc 70 milliós és a Tesco 50 milliós büntetése példátlanul magas, emellett kisebb összeget fizetnie kell az akciót lebonyolító HPS Kft.-nek is.
Joghézagok
Az első fokon hozott döntést egyik érintett sem kommentálta, ám mindegyik jelezte, hogy fellebbez. A dohányszakmában úgy vélik, a szigorú büntetés a szerintük félresikerült, gazdasági reklámokról szóló, 2000-ben életbe lépett törvény gyengeségeit lovagolja meg. E jogszabály ugyanis néhány kivétellel minden dohányreklámot tilt. A kivételek pedig – például az, hogy csak az „eladási helyeken” lehet árubemutatással tájékoztatni a vevőt – joghézagokat rejtenek. A törvény nem határozza meg pontosan, mit kell „eladási helyen” érteni, és azt sem, hol a határ a vásárló kötelező tájékoztatása, a termék bemutatása és a reklám között. A Magyar Dohányipari Szövetség már 2000-ben utalt rá, hogy félreértések forrása lehet a megfogalmazás, a pontos és követhető definíciókkal mégis mindmáig adós a törvényalkotó. Így a dohányipar és a hatóságok különböző értelmezései alapot adnak arra, hogy időről időre megbüntessék a cigarettagyártókat. A joghézagok miatt jobb híján ugyanis eseti, nemegyszer egymással ellentétes bírósági állásfoglalások, jogértelmezések születnek.
Másképpen látja a helyzetet a Pall Mall promóció miatt a hatóságnál bejelentést tévő Füstirtók Egyesülete, amelynek elnöke szerint a jogszabály pontos, a bírósági joggyakorlat pedig egységes. Félix Péter például nagyjelentőségűnek tartja, hogy a Fővárosi Bíróság egy (a Pall Mall ügytől független) jogerős döntésében – legalábbis Félix jogértelmezése szerint – valamennyi cigarettával kapcsolatos eladóhelyi reklámot „sajtóterméknek” minősített. Félix szerint ez azt jelenti, hogy valamennyi eddigi eladóhelyi dohányreklám jogszerűtlen. Hiába tartalmazzák ugyanis ezek az árat, a nikotin- és kátránytartalom egyiken sem szerepel ezzel együtt, pedig ez előírás.
Kriminalizálás
Félix szerint korszakos jelentőségű a Pall Mall esetében kiszabott súlyos büntetés, mert a döntéssel az NFH – a korábbi „elnézőbb” magatartásán változtatva – egyértelműen szembehelyezkedett a dohánylobbival. A jelenleg 63 pert és 140 ügyet képviselő egyesületi elnök összefüggést lát a szigorúbb hatósági fellépés és a reklámtörvény tervezett módosítása között. Ez ugyanis várhatóan tovább szűkítené a dohánygyártók mozgásterét, ezért a hírek szerint a cégek lobbizni kezdtek. Úgy tudni, a cigarettagyártók kérték, hogy a postai úton, sms-ben és e-mail-ben küldött direktmarketing is lehetővé váljon számukra, illetve a cigarettás dobozban úgynevezett „dobozinzertet” helyezhessenek el (a részletekről lásd a keretes írást).
„A dohányzás nem egészségügyi, hanem politikai kérdés nálunk, ahol 3 millió ember cigarettázik” – véli Félix Péter. A költségvetésnek 2006-ban 216 milliárd, tavaly nem végleges adatok szerint 250-270 milliárd forint jövedéki adóbevétele származott a dohánytermékekből. „Hogyan lehet a fogyasztók érdekeit védő NFH elnöke éppen a nagy dohányos Wittich Tamás, akinek négy hamutartó van a szobájában? Ott jártamkor ő maga is megsértette a munkahelyi dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket” – állítja az egyesületi elnök. „A jogalkalmazási folyamatban hatósági szempontból nem releváns, hogy ki dohányzik és ki nem” – reagált lapunknak a felvetésre Klima Katinka, az NFH sajtóreferense. „A munkahelyi dohányzással kapcsolatos állítások pedig nem felelnek meg a valóságnak” – tette hozzá.
A dohányipar is visszautasítja a „füstirtó” támadásait, mondván: a cégek a tisztázatlan jogszabályi háttér ellenére jogkövetően járnak el. Szerintük a szabályozás hiányosságait kihasználó büntetésekkel szinte kriminalizálják a szektort. Patai András, a dohányipari szövetség ügyvezető elnöke szerint „tudomásul kellene venni, hogy a dohányipar – más gazdasági ágazatokhoz hasonlóan – legális fogyasztási igényt elégít ki”.
A szövetségi adatok alapján a magyar felnőtt lakosság egyharmada dohányzik, ez az arány nagyjából egyezik a hasonló fejlettségű országokban mérttel. A felnőtt fogyasztónak Patai szerint elemi joga, hogy a törvényesen gyártott és legális kereskedelmi forgalomban lévő termékről tájékozódjék. A felnőtt vevők megnyeréséért folytatott versenyben a magyar dohányipar is részt vesz, hasonlóan más uniós és szomszédos országokban működő dohánycégekhez. Patainak ugyanaz a meggyőződése, mint Jakab Jánosnak, a BAT jogtanácsosának: a magyar dohányipar a kiszámítható, pontosan definiált reklámszabályozásban érdekelt, amely nem rontja a versenyképességét más uniós tagországokkal szemben.
Eltérő álláspontok
EGÉSZSÉGÜGYI TÁRCA
. Egészségvédelmi szempontból semmilyen visszalépést jelentő szabályozás nem fogadható el – szögezi le Kundra Anna, az Egészségügyi Minisztérium illetékese a gazdasági reklámokról szóló törvény közelgő módosításával kapcsolatban. Új típusú dohányreklámok nem vezethetők be, és a dohányreklámok alkalmazási területe sem bővíthető. A tárca a meglévő dohányreklám-rendelkezések folyamatos szigorítását tartja indokoltnak.
GAZDASÁGI TÁRCA. A minisztérium nem terjesztené ki a tilalmat a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló „szakmai célú” reklámra. A tárca nem tiltaná a dohánytermék csomagolásán belül elhelyezett olyan reklámot, amely kizárólag a termék vásárlója számára hozzáférhető, és amelynek tartalma csak a csomagolás felbontásával ismerhető meg. Persze e „dobozinzert” kizárólag a termék megismertetését segíthetné.
