Üzleti tippek

Parragh: az áfa visszaemelése is jobb lett volna

Különösen rossz a hazai kis- és középvállalkozások (kkv)versenyhelyzete, amelyet a költségvetési megszorítások tovább súlyosbítanak. Növelni kellene az uniós pénzek segítségével a hazai beszállítók arányát a nemzetközi nagyvállatoknál, s át kellene venni a fejlett uniós országok gazdaságszervező eszközeit – mondta többek között Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a FigyelőNetnek adott interjújában.

Mennyire versenyképes a kkv-szektor ma Magyarországon?

Sújtja a szektort a körbetartozás, az alacsony likviditás. Csökken a hitelfelvevők aránya, minthogy a szektor vállalkozásai egyre kevésbé hitelképesek.

Mindehhez társul, hogy a költségvetési kiigazítás lehűtötte gazdaságot. Amíg lassuló gazdasági növekedés mellett a nagyvállalatok jó eredményeket produkálnak, addig a kkv-k piaca zsugorodik. Elsősorban a kis- és középvállalkozásokat fékezik a költségvetési kiigazítás nyomán az elbocsátások, a csökkenő reálbérek okozta belföldi kereslet-visszaesés.

Hogyan alakult ki az előnytelen versenyhelyzet?

A jelenlegi, különösen rossz helyzetet több korábbi költségvetési intézkedés együttes hatása magyarázza. A teljesség igénye nélkül mondom: nem megfelelő gazdaságpolitikát eredményez például, ha a választásokra való tekintettel nyugdíjakat emel a kormányzat, majd a választások után különböző technikákkal – mindannyian emlékszünk még például a miniszterelnök és jegybank küzdelmére – elinflálja.

Nem szerencsés általános forgalmi adót sem csökkenteni, ha később a kieső költségvetési bevételek miatt megszorítások válnak szükségessé.

Emeljék vissza az áfát?

Az áfa visszaemelése sokkal kevesebb kárt okozott volna a gazdaságnak, mint a jelenlegi megszorító intézkedések.

Esetleg a szlovák adórendszer példáját kellene követni, ahová mostanában egyre több magyar kkv távozik?

Szlovákia más helyzettel néz szembe, hiszen gazdaságát szinte kizárólag a multinacionális cégek alkotják. Nálunk a kkv-szektor gyenge, Szlovákiában meg valójában nem is létezik. Sokkal inkább a fejlett uniós országok gazdaságait kellene követnünk.

Uniószerte az a jellemző, hogy a kormányzatok liberalizmust (azaz korlátozás nélküli szabadpiaci gyakorlatot) hirdetnek, s várnak el a többi uniós tagállamtól, ugyanakkor odahaza protekcionizmust, azaz a hazai vállalatok védelmét gyakorolják. Mindenhol érzik ugyanis, hogy a saját érdekeiket védeniük kell a globalizált környezetben. Természetesen ezt burkoltan teszik.

Magyarországon azonban burkolt formában sem létezik a hazai vállalatok védelme. Ha egy külföldi uniós vállalat Magyarországon indulni akar egy közbeszerzési pályázaton, minden további nélkül megteheti. Magyar vállalat is megteheti ugyanezt elvileg külföldön, de ezer jogi és egyéb akadályt gördítenek elébe.

A burkolt piacvédelem elegendő lenne a magyar kkv-szektor megerősítéséhez?

Szükséges más is. Ha uniós színvonalú gazdaságot akarunk, akkor át kellene vennünk onnan a gazdaságszervező eszközöket. Olaszországból annak idején rengeteg csempét hoztam be, így meglehetősen pontos képem van az ottani kkv-szektor működéséről. Az olasz állam megszervezi, hogy legyen technológiája a kkv-knak, hogy kijussanak a vásárokra. Ha nem fizetik ki az áruját, állami garanciaalap segíti ki a vállalkozást, el tudja fogadni a 120 napos fizetési határidőt, mert faktorálják a követelését, amelynek kockázatából az állam is részt vállal…

Az osztrák kamara például idén több mint húszmillió eurót (azaz több, mint ötmilliárd forintot) költ el arra, hogy erősítsék Horvátországban az osztrák gazdaság pozícióit.

—-Nálunk is vannak hasonló vállalkozástámogató eszközök… —-

Igen, de ezek „magyarosan”, rossz hatásfokkal működők. A kamara egy régebbi felmérése során talált olyan hatmilliárdos tőkéjű, vállalkozásokat segítő szervezetet, amelynek egy ügyfele volt a vizsgált évben. A másik nagy gond: az uniós pénzek elosztása és pályáztatása.

Mi igazából a baj a pályázati támogatásokkal? A fejlesztéspolitikai miniszter, Bajnai Gordon szerint nem megalapozottak a panaszok a pályázatok szigorával kapcsolatban, hiszen mindig túljegyzik a rendelkezésre álló keretet. Ráadásul az alacsony önrésznek nagyobb a multiplikatív hatása, több pénzt mozdít meg a gazdaságban – szokta mondani az egykori kormánybiztos.

A rendelkezésre álló keretek túljegyzése valójában egyetlen dolgot jelent: túl kevés pénz megy a gazdaságba. A rendelkezésre álló keveset a jelenlegi szigorú feltételek mellett is több vállalkozás venné igénybe, mint amennyinek juthat. Ne feledjük, a kkv-k fejlesztésére szánt költségvetési támogatás 2006-ban megszűnt, ezt próbálják idén kipótolni uniós forrásokkal. Nincsenek tehát olyan pótlólagos források, amelyek meglódítanák a kkv-szektort.

A gazdaságfejlesztésinek mondott pénzek – ami az egésznek nagyjából a 15 százaléka – egy részének ráadásul semmi köze nincs a gazdaság fejlesztéséhez. Igaz, hogy vannak másodlagos gazdaságélénkítő hatásai például egy új múzeumi épület fölhúzásának is, például a turisztikai vonzerő növekedése, vagy az építőiparra gyakorolt hatása által. Nem az ilyen típusú célokat vitatom, hanem az arányokat.

Mire költené a kamara az uniós pénzeket?

A kamara az uniós pénzek harminc százalékát vállalkozásfejlesztésre költené.

S ezalatt mit kellene érteni?

A hazánkban működő nemzetközi vállalatok zömében sajnos nemzetközi alapanyagokból termelnek. Alacsony a magyar beszállítói arány. Meg kellene próbálni jobban integrálni a magyar gazdaságba a nálunk működő nemzetközi nagyvállalatokat, növelni a magyar beszállítók körét.


—-Támogatási technikák—-

Hogyan szólhat bele az állam ilyen tisztán üzleti alapú döntésekbe?

Segítheti például, hogy a vállalkozó olyan technológiába tudjon beruházni, amelyekkel már beszállítójává válhat egy nagyvállalatnak.

Mi a garancia arra, hogy a nagyvállalat éppen az állam által támogatott vállalkozótól vásárol majd terméket? Lehet, hogy időközben föltűnik egy olcsóbban megvásárolható hasonló termék, például egy koreai gyártótól…

Vannak olyan technikák, amelyek a multicégeknek úgy nyújtanak állami támogatásokat, hogy azokat új hazai beszállítókra kell költeniük. Ha lenne politikai szándék a hazai beszállítók arányának növelésére, akkor az akár így is megvalósítható lenne.

A szándék azért lenne üdvös, mert a magyar gazdaság szerkezete torz. Két különálló világról beszélhetünk: a multinacionális, illetve a kis-, közepes magyar vállalatok világáról. Az export 80 százalékát a külföldi többségű vállalatok adják. A legnagyobb 25 cég termeli az export felét, önmagában az Audi 10 százalékot. Ugyanakkor a kkv-k foglalkoztatják a dolgozók közel kétharmadát.

Egyértelmű tehát, hogy a kkv-szektort erősíteni kellene, illetve a nagyvállalatokat minél erősebb szálakkal – ilyenek lehetnek a magyar beszállítói szálak is – az országhoz kötni.

Az unió engedné? Hiszen ez versenytorzító…

Minden támogatás versenytorzító. Igen, az unió engedné. Az unió sokkal többet enged, mint azt sokan vélik, avagy hirdetik. A kamara mindemellett azt is mondja, hogy le kellene ülni, megegyezni egy-két prioritásban, s ezek mentén kellene az uniós pénzeket elkölteni.

Ahol sikeresen használták föl az uniós pénzeket, ott volt egy-két nagy cél, amire a forrásokat összpontosították, s volt egy kormányokon átívelő társadalmi egyetértés is a célokról. Ilyen cél volt Spanyolországban például a turizmus. Nem pusztán tengerparti szállodákat építettek, hanem megépítették a szállodákhoz vezető utakat, előállították a szükséges építőanyagot, kiképezték a szállodák működtetéséhez szükséges, nyelvtudással rendelkező munkaerőt is.

A rossz példa Görögország. Görögországban a nemzeti jövedelem a pályázati pénzek lehívása idején növekedett a leglassabban. Görögország épített egy halom autópályát, rengeteg nagyszabású épületet, az infrastruktúra fejlesztése önmagában azonban nem vezetett a gazdaság élénküléséhez.

Magyarországon nincs társadalmi megállapodás arról, mi lenne az a cél, amelyre a forrásokat összpontosítani kellene. Olyan fejlesztések történnek, amelyek legfeljebb az építőiparban hozhatnak növekedést. Az uniós pénzek az építőiparban gyakorolt hatáson keresztül pedig csak időlegesen emelik meg a GDP-t. Ha a gazdaság a jelenlegi pályán halad tovább, a kkv-szektor összezsugorodása, illetve teljes átalakulása várható.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.