Míg néhány éve még csak az üzletemberek kiváltsága volt a wi-fi kapcsolat, addig a noteszgépek terjedésével ma már egyre több egyszerű felhasználó számára is elérhetővé válik a vezeték nélküli szélessávú netkapcsolat. A potenciális felhasználói kör bővülésével párhuzamosan gyorsan nő a csatlakozási pontok (hotspot) száma, hiszen míg jelenleg világszerte mintegy 150 ezer ilyen hozzáférési hely van, addig a jövő év végére a Gartner piackutató cég előrejelzése szerint számuk meghaladja majd a 200 ezret.
Magyarországon is látványos növekedés ment végbe ezen a területen, és a felhasználók örömére különösen az ingyenes hotspotok esetén volt nagy a fejlődés. Míg tavaly augusztusban országszerte 328 helyen lehetett díjmentesen wi-fi hálózatokra kapcsolódni, az idei nyár utolsó hónapjában már 570 ilyen pontot tartottak nyilván a Hotspotter.hu-n.
Behálózott főváros
Sőt úgy tűnik, két éven belül akár Budapest egész területén elérhetővé válik az ingyenes vezeték nélküli hozzáférés. Az ezt a célt szolgáló hálózat kiépítésére várhatóan már az ősszel ki lehet írni a pályázatot – tudtuk meg Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettestől. A tender kiírásával kapcsolatos szakmai egyeztetés már lezárult, sőt a városházán már tesztelnek is egy wi-fi alapokon működő telefonrendszert. A pályázati szakaszt a tervek szerint néhány hónap alatt lezárják, de a fővárost lefedő hálózat kiépítése várhatóan további egy-másfél évet vesz igénybe – tette hozzá.
Az elképzelés lényege, hogy a rendszer alapját képező eszközöket a főváros tulajdonában lévő lámpaoszlopokon helyezik el, ezekre a pályázat nyertese tíz évre üzemeltetési jogot kap. A közhasznú tartalmak, az e-közigazgatáshoz és e-ügyintézéshez kapcsolódó webes felületek vagy például a tömegközlekedési vállalatok menetrendjei ingyenesen elérhetők lesznek; a térítésmentesen megnyitható weboldalak listáját a Fővárosi Önkormányzat határozza meg.
A további böngészésért és egyéb tartalmakért azonban már fizetni kell. A konstrukció miatt főként a komoly tartalmakat is kínáló szolgáltatók számára érheti meg a hálózat kiépítésével járó, mintegy négy-öt milliárd forintos beruházás. A szolgáltatás csak közterületeken, illetve a felszíni tömegközlekedési eszközökön lesz elérhető, lakásokban, irodákban nem. Az üzemeltetőknek kapacitásaik – az adattovábbítási sebesség a legelterjedtebb wi-fi rendszerekben másodpercenként 11 megabit – egy részét a főváros rendelkezésére kell majd bocsátaniuk, és a jövőben ezt használnák fel a digitális városüzemeltetéshez. A nagy sebességű adattovábbítást lehetővé tévő rendszert többek között a forgalomirányításban, térfigyelésben, rendszámtáblák ellenőrzésére és számos egyéb feladatra használhatja majd a főváros.
Lassú terjedés
Miközben Budapesten még csak a wi-fi projekt előkészítése zajlik, addig az Egyesült Államok számos nagyvárosában már az első kísérletek gyakran keserű tapasztalatait vizsgálhatják. Az amerikai önkormányzatok és a hálózatok kiépítését vállaló szolgáltatók a legtöbb esetben a hazai megoldáshoz hasonló konstrukcióval kísérleteznek, azonban az érdeklődés messze elmarad a várakozásoktól. A 42 ezer lakosú kaliforniai Take Lompoc tavaly szeptemberben hozta létre saját wi-fi hálózatát, amelynek jelenleg csak 442 felhasználója van. Bár abban reménykednek, hogy az év végére elérik az ezret, ahhoz, hogy a rendszer működtetési költségeit fedezze a használati díj, négyezer előfizetőre lenne szükség. A problémákat jól mutatja, hogy Milwaukee-ban leállították a projektet, és még az ingyenes városi wi-fi koncepció egyik úttörőjének számító Philadelphiában is a vártnál lassabban terjed a szolgáltatás használata.
Az egyik legnagyobb méretű és talán a legátfogóbb városi wi-fi rendszert San Franciscóban tervezik kiépíteni, de az egy éve bejelentett fejlesztés körül komoly gondok akadtak, és sok szakértő már abban is kételkedik, hogy elindul-e valamikor a beruházás. Júliusban a város felügyelőbizottságának elnöke elmondta, hogy keresik a rendszert kiépítő EarthLinkkel és a Google-lal megkötött előzetes szerződések felülvizsgálatának lehetőségét. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban a városi wi-fi projektek megvalósításában meghatározó szerepet játszó EarthLink új vezérigazgatója, Rolla Huff kijelentette, lelassítják a hálózatok kiépítését és csökkentik az üzemeltetési költségeket a már létező városi rendszereiken. A jelenlegi üzleti modellben nem képes nyereséget termelni ez a szolgáltatás – tette hozzá. Az At&T-nél – az egyetlen távközlési cégnél, amely beszállt a városi wi-fi projektekbe – szintén azt vizsgálják, hogy indítsanak-e új fejlesztéseket vagy folytassák-e a meglévő négy projektjüket.
A problémát általában az okozza, hogy a fejlesztést megvalósító szolgáltatók túlvállalják magukat, a projekt elnyerése érdekében túl sok kedvezményt nyújtanak, emiatt képtelenek nyereségesen működtetni a hálózatokat. A kiépítés, üzemeltetés, fenntartás, fejlesztés költségei mellett a szolgáltatók gyakran még a saját előfizetési és reklámbevételeikből is részesedést kínáltak az önkormányzatoknak. Ráadásul túlságosan optimistán becsülték meg azok számát, akik hajlandók lesznek előfizetési díjat fizetni a szolgáltatásért. Sok esetben egyes körzetek lakosságának 15-30 százalékával számoltak, míg a valós adatok 1-2 százalékot mutatnak. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ahol bejelentették a városi wi-fi hálózat létrehozását, ott a helyi telefon- és kábeltársaságok azonnal csökkentették szélessávú internet-előfizetési díjaikat.
Drága üzlet
Nem árt tehát az óvatosság a potenciális szolgáltatók részéről. Nem meglepő, hogy visszafogottan nyilatkozik a budapesti wi-fi pályázatról az egyik legnagyobb hazai vezeték nélküli internetszolgáltatónak számító, országszerte mintegy 300 hotspotot üzemeltető Wiera ügyvezető igazgatója, Kálmán Tamás. Szerint problémát jelenthet, hogy a támogatás amelyre Budapest most pályázatot akar kiírni, adónként mintegy 5000 forintot jelentene havonta, s ez elhanyagolható a négyzetkilométerenkénti beruházási költségek mellett. A teljes beruházás értéke ugyanis oszloponként elérheti az egymillió forintot, és egy négyzetkilométer lefedésére 20-30 hozzáférési pontra van szükség. Mivel Magyarországon az engedélyezett maximális adóteljesítmény jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban vagy Ázsiában, így jóval sűrűbben kell telepíteni az eszközöket, mint az ottani projektek esetén.
Egyébként a tavalyi 162 millió forint után az idén már 250 milliós bevétellel számoló Wiera jelenleg is kínál ingyenes vezeték nélküli internet-hozzáférést, országszerte mintegy 120 helyen, köztük 90 McDonald’sban. A felhasználók az előzetes regisztráció alapján kapott felhasználónévvel és jelszóval ingyen juthatnak webkapcsolathoz ezeken a pontokon, cserébe mindössze a képernyő felső részén megjelenő csíkban elhelyezett hirdetéseket kell „elviselniük” – vázolta a konstrukciót Kálmán Tamás. A lehetőséggel jelenleg mintegy ötezren élnek, de a jövőben számottevő felfutás várható. A társaság ugyanis a Mollal megkötött megállapodás értelmében augusztus végén az olajipari cég száz töltőállomásán is elhelyezett ingyenes internet-hozzáférést kínáló hotspotokat.
Nincs komoly verseny
Bár a nyáron a hazai mobilszolgáltatók számos kedvező internetcsomagot dobtak piacra a harmadik generációs technológiára alapozva, Kálmán Tamás szerint a mobilinternet egyelőre nem jelent igazi versenyt a wi-finek. A wi-fi felhasználói általában épületen belül (konferenciaterem, hotelszoba, étterem) neteznek, s igénylik a megbízható internetkapcsolatot és sávszélességet. A mobilinternet egyelőre csak bizonyos helyeken elérhető (nagyvárosok belső kerületei), inkább kültéren működik, beltéren nem vagy nem megbízható módon, ráadásul a szükséges adapter még manapság sem olcsó, nem beszélve a szolgáltatás percdíjairól.
Tudta-e?
Magyarországon az első (kísérleti) hotspotok 2003-ban jelentek meg, a professzionális szolgáltatásként működő fizetősek pedig 2004 elején.
Hazai wi-fi hotspotok száma
(ingyenes és fizetős)
Magyarország 570 / 626
Budapest 294 212
Forrás: M&-gyűjtés
