„Claudia helyzete még rosszabbra fordul, és túlesik élete legnyomasztóbb éjszakáján. Ráadásul tárgyi bizonyítékot találtak bűnössége megerősítésére. Már alig meri remélni, hogy visszanyerheti szabadságát, Vanda azonban váratlanul úgy érzi, meg kell mentenie a nagyanyját. Kirobban Tóni balesetének híre. Miklós és Nóra nehéz döntés előtt áll” – így az egyik. „Folytatódik a nyomozás Niki ügyében, Dávid Rolandra tereli a gyanút, de Előd sem tud elszámolni az idejével a nyomozóknak, és Viola vallomása is a Dávid által mondottakat erősíti, ám Barbara Elődöt és Rolandot is megvédi. Roland megérkezik a Macsekba, ahol összeverekednek Dáviddal” – így a másik. Hogy mik ezek? Magyarország legnépszerűbb sorozatainak tartalmi összefoglalói. Van, aki számára a fenti sorok semmit nem mondanak, mások viszont nemcsak olvassák ezeket az összefoglalókat, hanem nagyon is fontos nekik, hogy mi történik a szereplőkkel. Nem egy néző a két szappanopera valamelyikéhez igazítja a napirendjét és olyan is van, aki bármit megadna a következő rész tartalmáért. Az azonban hétpecsétes titok. Hogy miért? Mert éppen az szögezi a nézőt a képernyő elé, hogy kíváncsi a következő részre. A krimi sem izgalmas, ha tudjuk, ki a gyilkos.
Nagy munka
A napi tévésorozatok, a szappanoperák a kereskedelmi tévék igazi nagyágyúi. Mindkét országos csatornánál ez a legdrágább műsorfolyam. Nyílt titok, hogy egymilliárd forint felett van az éves költségük. Az ilyen típusú műsorokkal nagyon sokat kell dolgozni, általában heti 3-4 forgatási nap, 50-60 színész, több száz fős stáb kell hozzá, hatalmas, akár ezer négyzetméteres állandó stúdió, drága díszletekkel. Külön forgatókönyvíró- és dramaturgcsapat, nagyon komoly szervezési feladatok. Általában fél évvel előre kész a történet és hónapokkal előbb forgatják a részeket, mint ahogy képernyőre kerülnek. Ez is külön problémákat vet fel. Nem elég, hogy a színészek egyéb elfoglaltságaihoz kell igazítani a jelenetek felvételét (amiket általában nem a végső sorrendben rögzítenek), hanem azt is be kell kalkulálni, hogy amikor adásba kerülnek, akkor várhatóan milyen évszak és milyen időjárás lesz. Hiszen mégsem lehet szőrmebundában a szereplő, amikor odakint negyven fok van. Néha azért ilyesmi is előfordul. S hogy miért szappanopera? Mert az USA-ban az ilyen napi sorozatokat általában délután vetítették, amikor a nézőik főleg háziasszonyok voltak, s ezért találóan a műsorkörnyezetében lévő szappan- és mosóporreklámokról kapta a nevét.
Könnyű azonosulni
Rádióból csúszott át a tévébe
A szappanopera az amerikai kereskedelmi rádiózás terméke. Az Amos és Andy című műsor két fekete férfi kalandozásait mutatta be. Később a Pepsodent cég marketingszakemberei felfigyeltek a műsorra, s úgy gondolták, hogy Amos és Andy használhatná fogkrémjüket, és ezt a hallgatóknak is elmondhatnák. A reklámokat teljesen egyszerű, mindennapi élethelyzetekbe építették be, s 1930-ban útjára indult az első valódi rádiós szappanopera, a Painted Dreams.
A második világháború előtt a Procter & Gamble is hasonló módon kezdte reklámozni termékeit. A mosószer- és étolajgyártó cég 1939-ben 22 sorozatot támogatott. Maga a szappanopera gúnynév is a Procter & Gamble céggel való együttműködés nyomán született. A társaság által elsőként támogatott szappanopera, a Ma Perkins (1939) az Oxydol mosószer reklámjaként jelent meg.
Az ötvenes évekre azonban a televízió térhódítása miatt a rádió veszített reklámhordozó szerepéből. Amerikában 1950 és 1960 között 41 televíziós szappanopera készült. A forma azóta szinte semmit sem változott, nem véletlen, hogy a szappanoperák ma is jobban hasonlítanak a megfilmesített rádióműsorokhoz, mint a játékfilmekhez. A történet alapja mindig a „nyitott elbeszélő struktúra”, amely általában egy család hétköznapjait ábrázolja. Domináns elemként megmaradt a párbeszéd, a megjelenítésnek, a látványnak azonban nincs szerepe. Az alaptéma a személyes kapcsolatok világa: a rokonsági, szerelmi és társadalmi kapcsolatok sokasága.
Zárul az olló
A Tv 2 szappanoperája a kezdeti szárnypróbálgatások után egyre javuló tendenciát mutat. Az RTL Klub menedzsmentje időnként kénytelen homlokát ráncolva figyelni a nézettségi görbéket. A Jóban rosszban ugyanis szignifikáns növekedést mutat. Tény, hogy még nem éri el a Barátok közt sikereit, a teljes lakosságban a Barátok közt hozzávetőleg 1,7 millió nézőt produkál, míg a Jóban rosszban 1,2 milliót vonz. A kereskedelmileg fontos 18–49 éves korcsoportban azonban kisebb a különbség. Előbbi 630 ezer nézőjével szemben a rivális adás 450 ezer nézője áll. Sőt, a Tv 2 műsora ugyanebben a korosztályban 35 százalékos közönségaránnyal szerepel, ami az RTL Klubon is elfogadható nézettséget jelent, igaz, hogy az ő sorozatuk 42 százalékos közönségaránnyal fut.
Ha a javuló tendencia nem áll meg, akkor az RTL Klubnak lépnie kell valamit. Szembe kell állítania valamilyen napi műsort, amely elég erős ellenfélnek bizonyulhat. (A két sorozat ugyanis nem egymással szemben megy, ezért a nézettségi összehasonlításnál a közönségarányt érdemes figyelembe venni.) Külön játszma, hogy a sorozatok mikor és mennyi időre menjenek nyári szabadságra, hiszen a stábnak jár legalább néhány hét nyári pihenő. A szappanopera ugyanis nagyon fárasztó műfaj, hiszen ahogy egy ismert gyártásvezető egyszer megfogalmazta: „Inkább követ törnék és hétvégén kétszer annyit…!” Valóban szükség van a szusszanásnyi szünetre. A nyári pihenő előtt mindig nyitva hagynak valamilyen nagyon izgalmas kérdést: rálőnek valakire, de nem derül ki, hogy ki az, vagy valamelyik főszereplőt félrelépésen kapják, de a következményekre várni kell őszig. A nézők pedig izgatottan várnak. Legfeljebb a színészeket zaklatják az utcán, hogy mondják már el a folytatást. Ők azonban hallgatnak. Az ősz egyik nagy meccse a két szappanopera párharca lesz. A néző persze ezzel csak jól jár.
