Üzleti tippek

…többé-kevésbé blöff

admin
admin

2006. 04. 07. 00:00

Mérő László szerint a tőzsdei befektetői döntésekben meghatározó szerepet játszik az intuíció.

Mérő László

1968-ban a X. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián Moszkvában III. díjat nyert.
1974-ben végzett az ELTE matematikus szakán.
1974-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében dolgozott.
1984 óta az ELTE Kísérleti Pszichológiai Tanszékén egyetemi docens. Több speciálkollégiumot tartott az ELTE TTK-n, a JATE-n, a BKE Vezetőképző Intézetében és a BME-n is, általában gondolkodáspszichológiai témákról.
1987-ben alapította számítógépes játékokat gyártó szoftvercégét.
1989-ben az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Észjárások. A racionális gondolkodás korlátai és a mesterséges intelligencia című könyve (1990-ben a World Scientific Kiadó kiadásában Ways of Thinking címmel angolul is).
1996-ban jelent meg Mindenki másképp egyforma. A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája című könyve (ezt később szintén számos külföldi kiadás követte).
2004-ben a Tercium Kiadónál jelent meg Az élő pénz. A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája című könyve

Legutóbb méltán feltűnést keltett könyvének címe: Az élő pénz. Honnan a biológiai párhuzam?

A pénznek, pontosabban a tőkének ugyanolyan formában van köze az élethez, mint a géneknek. A gén – amely önmagában nem élő – a biológiai élet elképesztően sokféle variációját képes létrehozni, a tőke pedig elképesztően sokféle gazdasági vállalkozást. A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció másképp egyforma. Ennek az evolúciós logikának van egy elméleti oldala, és van egy gyakorlatibb oldala, amely rávilágít, hogy miként keletkeznek, működnek és pusztulnak el a vállalkozások. A könyv részben arról szól, hogy ennek az evolúciós logikának milyen pszichológiai háttere van a vállalkozások területén.

Önnek 1987 óta van egy szoftverfejlesztő cége, amely jelenleg mobilalkalmazások, főként játékok fejlesztésével foglalkozik. Mennyire tudta alkalmazni elméleti kutatásait a saját vállalkozásában?

Kicsit fordítva is történt. Tehát a saját vállalkozásom történetéből is leszűrődtek elméleti következtetések. A cégem elég hosszú életciklust élt meg – a garázscégtől kezdve a többmilliós beruházásig –, így volt alkalmam anyagot gyűjteni a könyvhöz. De egyébként nem tudom megmondani, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás.

Ön szerint mitől válhat sikeressé egy induló vállalkozás?

Az evolúciós logika szerint nemcsak a jó ötletek versengenek a tőkéért, hanem a tőke is verseng a jó ötletekért. Tehát kell egy jó ötlet, amit megfelelően kódolunk a tőke számára. Ezért minden induló vállalkozás többé-kevésbé blöff. Hiszen, ha mindenki más elhinné, amit a cégről kezdetben állítunk, akkor egyetlen vállalkozásnak sem lennének gondjai. A tőke alapvetően hinni akar. Aztán vagy elhiszi, hogy egy ötlet jó, vagy nem. Például húsz éve csak keveseknek sikerült megértetniük a tőkével, hogy a szoftvergyártás jó ötlet.

A könyvében azt írja, hogy a globalizáció ellen lázadni olyan, mintha a szúnyogok ellen tüntetnénk azért, mert léteznek a gének. Ezek szerint egy univerzális evolúciós kód hozta létre a globalizációt?

Bizonyos értelemben igen. Megint a biológiát hoznám példának. A biológiában is lezajlott a globalizáció, amikor a genetikai kód univerzálissá vált: a nukleotid-hármasok majdnem minden élőlényben ugyanúgy kódolják az aminosavakat. Ennek nem kellett feltétlenül így lennie, legalábbis nincs olyan kémiai vagy fizikai törvényszerűség, amelynek alapján csak így történhetett a kódolás. Tehát elvben bármilyen lehet a kód, de ha egy kód előnybe kerül, akkor ez már nem evolúciós, hanem matematikai kérdés: egyszerűen hamarabb jönnek létre az életképes fajok. Tehát a kód egységesülése nemhogy akadályozza, hanem éppen segíti az élővilág sokféle kialakulását. A globalizáció egyik alapja éppen az a matematikai tény, hogy diverzifikálni érdemes.

Ha már a kalkulációnál járunk: azt írja a könyvben, hogy a tőzsdei befektetői döntések esetében az is racionális lehet, ha az ember számol saját irracionalitásával. Mennyire játszik szerepet a jó befektetői döntéseknél az intuíció?

Egy jó befektetői döntésnek az intuíció szükséges, de nem elégséges feltétele. Tehát vannak okos és kevésbé okos emberek, de egyáltalán nem biztos, hogy a legokosabb hozza a legjobb döntést. Hiszen egy okos ember esetleg a kelleténél több körülményt vesz figyelembe. Tehát egy fejlett intuíciójú, kevésbé okos ember esetleg sokkal sikeresebb tud lenni a tőzsdén, mint a nagyon okos, de fejletlen intuíciójú ember.

Egyetemi tanárként mi a véleménye a bolognai folyamatnak megfelelő kétciklusú képzési rendszerre történő átállásról?

Fontosnak tartom a könnyen összemérhető oklevelek bevezetését, mert a mostani modell képtelen egyszerre kielégíteni a tömeg- és elitképzés igényeit. Ugyanakkor nagyon aggályosnak tartom, hogy senki nem mondta el a hallgatóinknak: három év múlva többségüket hagyományos értelemben vett egyetemi diploma nélkül kell elbocsátanunk. Mivel nem készültek hatástanulmányok, nem lehet tudni, hogy a bachelor oklevél mennyit fog érni a munkaerőpiacon. Ezt kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor tíz évvel ezelőtt szélesre tárták az egyetemek kapuit, ám nem számoltak azzal, hogy tíz év múlva a piac képtelen lesz felszívni ennyi diplomás munkaerőt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.