Tavaly 110 573 iparjogvédelmi bejelentést tettek Magyarországon, ami 2400-zal kevesebb, mint 2003-ban – mondta Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Hozzátette: ebből nemzeti úton benyújtott bejelentés 8590 volt, 24 százalékkal, 2694-gyel kevesebb, mint a korábbi évben. Ugyanakkor a nemzetközi úton tett 101 983 bejelentés 200-zal nőtt a korábbi évhez viszonyítva.
A nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések 60 százaléka, 5119 védjegyre vonatkozott, 30 százaléka, 2657 volt szabadalom, míg a fennmaradó hányadban formatervezési minták, földrajzi árujelzők és növényfajta-oltalom bejegyzések voltak. Az 5119 védjegybejelentés 588-cal kevesebb az előző évinél, 84 százalékát magyarok tették. A külföldi 826 védjegy bejelentés 35 százaléka amerikaiaktól származott, ezt a németek követték 17 százalékkal.
A legtöbb védjegybejelentést benyújtó magyar intézmény 38-cal a Debreceni Agrártudományi Egyetem nyíregyházi kutató központja volt, majd 37-tel a Pick Rt., 36-tal a Bristol-Meyers Squibb, és 35-tel az MTM-SBS Televízió Rt. következik. A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyoltalom 1,2 százalékkal emelkedett 2004-ben az előző évhez képest, elérte a 46 986-ot. Ezek 47,5 százalékának magyar a jogosultja, 25 százalékának amerikai, 5,9 százalékának brit, 3,3 százalékának japán, 3 százalékának német.
A Magyarországon érvényben lévő nemzetközi védjegyoltalmakszáma tavaly 148 ezer volt, 33 százalékát németek, 18 százalékát franciák, míg 12 százalékát svájciak birtokolták. A nemzeti úton tett 2.657 szabadalmi bejelentésből 1.856 a külföldi. A szabadalmi bejegyzések 45 százaléka a gyógyszeripar, biotechnológia területéről származik, 8-8 százaléka a gépelemek illetve a műszerek területéről érkezett.
A szabadalmi bejelentések céges rangsorát 42-vel az Astra Zeneca AB. vezeti, mögötte 34-34-gyel a Merck Patent GmbH., illetve a Sanofi-Synthelabo következik. Az érvényes szabadalmi oltalmak száma Magyarországon 2004-ben 9513 volt, 872-vel kevesebb, mint a korábbi évben. A csökkenést elsősorban a fenntartási díjak befizetésének elmaradásából származó szabadalmi oltalom megszűnések okozták. Az érvényben lévő szabadalom 83 százalékának jogosultja külföldi származású volt, 1949 oltalom német, 1869 pedig amerikai kezében volt. A legtöbb érvényben lévő szabadalommal, 100-zal a Bayer AG. rendelkezett, a Pfizer 99-cel a második, majd 96-tal a Hoechst AG. következik.
Bendzsel Miklós utalt arra, hogy Magyarország 2003 január 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez, míg az EU- csatlakozással részesei lettünk a közösségi védjegyrendszernek.
Emlékeztetett arra, hogy az MSZH még 2003-ban elkészítette a Vállalkozói iparjogvédelmi versenyképességet alapozó Vivace cselekvési programot, amely a kis- és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelésére, iparjogvédelmi kultúrájának fejlesztésére szolgál. Az elnök emlékeztetett arra, hogy bár a magyar vállalkozások 99,8 százaléka kkv, ám 75 százalékuk az innováció szempontjából inaktív. További 22 százalékuknak vannak innovációs kezdeményezéseik, de csak 2-3 százalékuk, mintegy 2 ezer kkv tartozik az eredeti ötletek kidolgozására alkalmas, úttörő cégek közé.
E helyzeten javíthat, hogy az idén a magyar kkv-k külföldi védoltalmi bejegyzésének, és a találmányok prototípus gyártásának támogatására 200 millió forintot biztosít a gazdasági tárca. Ez több mint kétszerese a 2003. évi összegnek.
