Több mint 60 cég több száz állásajánlata várja az érdeklődőket a kerületi állásbörzén. A munkaadók a munkaerőpiac minden területéről érkeznek: az állami, kereskedelmi, vendéglátó, építőipari, valamint a szolgáltató szektor is képviselteti magát.

A munkavállalási engedély kiadásának a feltétele, hogy az adott szakemberből hiány legyen Németországban. Az álláskeresők nyilvántartásba vetethetik magukat a Bundesagentur für Arbeitnál (a német munkaügyi szövetség) vagy a SIS állásközvetítő szolgálat rendszerében. Könnyített eljárásra számíthatnak a gépész-, villamos-, energetikai mérnökök, illetve a hasonló területen végzett szakemberek. Az azonban nem feltétlenül szükséges, hogy a mérnöki diplomát [...]

A Németország és Magyarország között létrejött államközi megállapodás a magyar állampolgárok számára a szakmai és a nyelvi ismereteik bővítése céljából németországi vendég-munkavállalást tesz lehetővé. 1. A 12 hónapos vendég-munkavállalás feltétele a magyar állampolgárság, a 18-40 év közötti életkor, meglévő munkaszerződés vagy foglalkoztatási ígérvény, a szakképesítés és/vagy szakmai gyakorlat igazolása, büntetlen előélet, illetve a munkakör ellátásához [...]

A január–júliusi reálkereset - a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett - 0,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A vállalkozói készséget fejleszti az a képzés, amelyet a Közgazdasági Politechnikum indít a nők munkavállalásának, vállalkozóvá válásának elősegítésére. Az ingyenes oktatást a gazdasági tárca támogatja anyagilag - közölte Gergely Gabriella tréner az MTI-vel.

A Ferihegyi repülőtéren a forgalom zavartalan, a repülőgépek közlekednek - nyilatkozta Szollár Domokos, a Budapest Airport (BA) szóvivője hétfőn reggel.

A nyilvántartott álláskeresők száma augusztus végén 425 ezer volt, ami júliushoz képest 0,9 százalékos, az előző év azonos időszakához képest 1,9 százalékos növekedést jelent.

Négyezer dolgozó távozása már biztos a francia Renault járműipari konszernnél, közülük 3 ezren Franciaországban az önkéntes kilépési program keretében távoznak, további ezren az egyik franciaországi autógyárból, de sajtóértesülések szerint összesen 5 ezerrel lesz kevesebb Renault dolgozó, mert közel ezren nem franciaországi munkahelyekről távoznak.

Még mindig elég nagyok a különbségek az Európai Unió régi és új tagországaiban a munkaidőt tekintve: Kelet-Európában általában többet dolgoznak az emberek, mint Nyugat-Európában.

Több mint 56 ezer álláshirdetés hívja Franciaországba az Európai Unió polgárait, főleg az építőiparba, a mezőgazdaságba és a szolgáltatási területre. A diplomások közül elsősorban a gazdasági végzettségűek találhatnak állást az immár nyílt francia munkaerőpiacon. A magyar dolgozók viszont nem mennek, – kevesen tudják anyanyelvi szinten a nyelvet, és igen bonyolult a végzettség honosítása.

Külföldi példák sora mutatja, hogy igenis összeegyeztethető a gyerekvállalás és a női munkavállalás. A kismamák munkába való visszatérését azonban itthon számos, már-már leküzdhetetlen akadály nehezíti. Az ösztönző rendszer ugyan kiterjedt, ám áttekinthetetlenül bonyolult, és koncepciótlan.

A cégek folyamatosan diszkriminálják a kövér munkavállalókat az Amerikai Egyesült Államokban, főleg a nőket érinti a probléma. Hazánkban még nem ennyire vészes a helyzet, ám egyre több vállalat a kafetéria-rendszerének segítségével, például fitneszbérlettel próbálja fogyásra ösztönözni a túlsúlyosokat – írja a Világgazdaság.

Többet dolgoznak az új uniós tagállamokban, mint a régiekben. A ténylegesen teljesített munkaórákat tekintve azonban már sokkal vegyesebb képet kapunk: a 12 új tagországban papíron 39,6 óra volt tavaly a heti átlagos munkaidő, míg a 15 régiben 37,9. Ehhez képest a tényleges heti munkaidő átlaga az előbbieknél 40,6, az utóbbiaknál pedig 39,5 órát tett ki – derül ki egy friss tanulmányból.

A szakképzési hozzájárulás a munkaadót terheli. A bevallás teljes összegét – a közhiedelemmel ellentétben - azonban nem lehet kiváltani a képzésekkel és a támogatásokkal; egy fix alapot, az éves bérköltség 1,5 százalékának 30 százalékát mindenképp be kell fizetni a vállalatnak, míg a fennmaradó részt lehet a vállalat nagyságához mérten felhasználni.

Mintegy ötezer vállalkozást alapítottak egyetemisták Romániában, ezzel az elmúlt négy évben négyszáznál is több munkahelyet teremtettek. A jövedelmük megközelíti a 20 millió lejt. Itthon is kaphatnak kedvezményt a „vállalkozó kedvű” hallgatók, bár a jövedelmüket erősen megadóztatja az állam.

A hátrányos helyzetű és az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő Start plusz és Start extra kártyák segítségével 10.600 ember vállalt munkát a programok tavaly júliusi indulásától idén júniusig.

Akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba vagy nem sikerült a felvételijük, a felnőttképzések, szakképzések jelenthetik a továbbtanulást. A hiány- és a telített szakmák átfedik egymást az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáiban.

A felsőoktatási rangsorok összehasonlítható információkat közölnek, önmagukban azonban mégsem alkalmasak a felsőoktatás mérésére, vagy annak megállapítására, hogy melyik a „legtutibb egyetem”. Az utóbbi időben mégis megnőtt az igény az intézmények sorrendjének felállítására.

Tapasztalatlanságukkal visszaélve, a diák munkavállalókkal szemben jóval több szabálytalanságot követnek el a cégek, mint a munkaerőpiac más szereplőinek kárára.

A gazdaság kifehérítéshez vezető első lépcsőnek nevezte Tolnay Tibor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a kormány szerdán megjelent rendeletét, amely az ágazati minimális bérhez szabja a rezsióradíjakat.

Szeptember közepétől mintegy 2500 munkanélküli dolgozhat a régiós közmunkapályázatok segítségével a Dunántúlon. A célra összesen 840 millió forint igényelhető. A pályázatok feltételrendszere a foglalkoztatási szempontból hátrányos térségekben élőknek kedvez.

Az első negyedévhez képest 50 ezerrel többen dolgoznak, miközben a munkanélküliek száma is folyamatosan csökken az év eleje óta – áll a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóközleményében.

A vendéglátás, az építőipar és a kereskedelem területén dolgozik sok magyar a nyugati szomszédunknál. A legtöbben a határ menti településekről ingáznak, ám egyre nő azoknak a száma is, akik már „berendezték az életüket” Ausztriában – bár a munkaerőpiac még zárva van előttünk, csak a hiányszakmákra várnak minket a „sógorok”.

A csapatok (teamek) a szervezetek építőelemeiként alapvető szerepet töltenek be. Mondhatjuk, hogy a szervezeti hatékonysággal kapcsolatosan az elmúlt fél évszázadnak ez a legfontosabb felismerése. Építjük, építgetjük a csapatainkat, ez eddig rendben is van. Azok a vezetők azonban, akik elismerik a csapatmunka fontosságát, ma már joggal tehetik fel a kérdéseket: „De honnan tudhatjuk, hogy jól csináljuk-e? Hol tart a csapatunk? Mérhető-e a fejlődés