Az élen a kolozsvári hallgatók állnak, ők több mint 1300 cég alapkövét tették le. A Romániában hatályos törvények szerint kedvezményesen alapíthatnak céget az egyetemisták, az állam ugyanis felmenti őket a különböző adók és illetékek kifizetése alól, így a kezdő vállalkozóknak csupán a 200 lejes alaptőkét kell finanszírozniuk – írja a Transindex információi alapján az Edupress.
Itthon nem túlságosan támogatják
Magyarországon is támogatja az állam a vállalkozóvá válást, ám csak annak a személynek nyújtanak könnyítéseket, aki munkanélküli, álláskeresési vagy vállalkozói járadékban részesül, és a munkaügyi központ nem tud a számára megfelelő munkahelyet felajánlani, emellett vállalja, hogy önfoglalkoztatóvá válik. Az államtól hat hónapig kapja a korábbi járadék összegét, illetve megkaphatja a szaktanácsadás, a tanfolyam összegének a felét, és a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50 százalékát. Ebbe a kategóriába azonban nem esnek bele azok, akik tanulnak – ők csak a végzés után regisztrálhatnak a munkaügyi központokban.
A törvény szerint a vállalkozói igazolványt kiválthatja az is, aki nappali tagozaton tanul. Amíg hallgatói jogviszonya van, addig nem kell járulékokat fizetnie – ha nem vesz ki keresetet saját célra a vállalkozásából. Ám ha mégis kiveszi a fizetését a cégéből, akkor 29 százalék a társadalombiztosítási járulék, 8,5 százalék a nyugdíjjárulék, 4 százalék az egészségbiztosítási járulék, és 1950 forint az egészségügyi hozzájárulás.
A Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége is támogatja a diákok vállalkozóvá válását. A céljuk az elméleti és a gyakorlati képzés közötti szakadék áthidalása, a gazdasági élet frissítése a hallgatók szellemi tőkéjével. A vállalkozó diákokat például kedvezményes mobiltelefon-előfizetéssel támogatják, segítik az üzleti partnerek felkutatását, menedzselik a szabadalmakat, de vállalják az érdekképviseletüket is.
