Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját az Európai Unió Erasmus programja, amely az Európai Bizottság értékelése szerint a világ legsikeresebb hallgatói csereprogramja.
46 ezer fővel dolgoztak többen az év utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség nem változott – közölte a KSH. A munkanélküliek fele tartósan nem talál állást.
Vannak olyan egyetemi karok, sőt komplett főiskolák, ahová egyetlen egy államilag támogatott hallgató sem kerül majd be szeptemberben. A képzéseket már meghirdették, most már „csak” a diákokat kell rávenni: hozzájuk felvételizzenek.
Demonstrációt rendez három BKV-szakszervezet február 7-én a cég Akácfa utcai központjánál. Arra kérik az utasokat is: minél többen menjenek el, és álljanak ki mellettük. Sztrájkot viszont csak a legvégső esetben szerveznek.
A diplomától magasabb fizetést, társadalmi pozíciót, karrierlehetőséget várnak a fiatalok, a legtöbben emiatt döntenek úgy, hogy jelentkeznek a felsőoktatásba. Ez a jogi képzésre hatványozottan igaz.
A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket.
A szakképzettséget nem igénylő közmunkáért bruttó 71 800, a szakképzettséget megkívánó feladatokért pedig 92 ezer forint jár havonta. A helyettes államtitkár szerint ez az összeg két éven belül elérheti a minimálbért. A kormány 2012-ben 132,2 milliárd forintot szán közmunkára.
A világ előtt 600 millió új munkahely megteremtésének a feladata áll, miközben a megszorító intézkedések tovább ronthatják a munkaerőpiacok helyzetét – figyelmeztet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).
Világszerte minden ötödik alkalmazott távmunkában tevékenykedik. Magyarországon csak a dolgozók 3 százaléka, ám elképesztően nagy igény lenne ilyen munkahelyekre.
A kereskedelmi vállalkozások és a szolgáltatók egyre pesszimistábbak, csak az ipar területén lehet munkaerőfelvételre számítani. Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is, és egyre kevésbé bízunk abban, hogy pozitív változások jöhetnek.
Nem olyan elvárásokkal állnak munkába az Y generáció képviselői, mint anno szüleik tették. A „millenniumi nemzedék” elvárja, hogy a munkáltató biztosítsa a fejlődési lehetőséget. Nehéz azonban a cégnél tartani őket.
A vállalatok a bizonytalan gazdasági környezethez első lépésben a rugalmasabb munkaformákkal igazodnak. A kiszervezés olcsóbb, mint a saját ember, és a részmunkaidős dolgozó bérköltsége kevesebb, mint a nyolcórásé. A munkások azonban rosszul járhatnak.
Rengeteg diák dolgozik a tanulás mellett, és az államilag támogatott felsőoktatási helyek csökkentése miatt a számuk akár 30 százalékkal is nőhet. Az azonban kérdés, hogy mindannyian találnak-e majd munkát.