A nyugdíjbiztosítások korábban mostoha helyzetben voltak, mert nem volt rájuk adókedvezmény. A tavalyi évtől viszont már lett. Az egyéni befizetésekre és támogatói adományokra 20 százalék, de legfeljebb 130 ezer forint járhat vissza. A jóváírás a biztosítási számlára kerül, tehát az is automatikusan növeli a megtakarításunkat.
Nagyon népszerű lett
Az adókedvezmény miatt persze rögtön jóval népszerűbb lett az öngondoskodási forma, mint korábban. S mivel költségmaximumot első körben nem írtak elő a terméknél, az üzletkötők a vaskos jutalékért cserébe elkezdték ezerrel nyomatni a nyugdíjbiztosítást.
Tavaly például több mint 55 ezer darabot adtak el belőle, az átlagos díjfizetés pedig havi húszezer forint körül alakult.
A magas költségek miatt azonban már a szakértők is aggódni kezdtek, mondván, hogy a későbbi nyugdíj összege jóval kevesebb lehet, mintha mondjuk nyugdíjpénztárban fialtatná valaki a pénzét.
Plafont vezettek be
Sőt, az MNB-nek is feltűnt, hogy túl sokba kerülnek a nyugdíjbiztosítások, ezért júliustól költségmaximumokat határozott meg.
A jegybank a 10 éves lejáratnál legföljebb 4,25 százalék, a 15 évesnél 3,95 százalék, a 20 éves futamidőnél pedig 3,5 százalék teljes költségmutatót (tkm) tart elfogadhatónak a nyugdíjbiztosításoknál. Összetett, az átlagosnál magasabb hozampotenciálú, hozam- vagy tőkegarantált vagy speciális biztosítási kockázat esetén, külön indoklással ennél maximum 2 százalékkal magasabb tkm-re van mód.
Nagy bukta lehet
Azonban ennek ellenére is jelentős különbségek lehetnek abban, hogy azonos havi megtakarítás és hozam mellett mennyi pénze gyűlik valakinek időskorára a nyugdíjbiztosításban. S hogy mekkora lehet ez a különbség? Kapaszkodjanak meg, a nyugdíjbiztosítás.com portál összehasonlító kalkulátorának adatai szerint akár egy kisebb ház árát bukhatja el az, aki úgy kötelezi el magát egy 20-30 éves szerződés mellé, hogy nem bizonyosodik meg róla, számára melyik a legkedvezőbb lehetőség.
Pont ezért hozták létre a kalkulátort, hogy a piacon lévő nyugdíjbiztosítások közötti drasztikus különbségekre felhívják a figyelmet. Az oldal nyugdíjszakértője, Sebestyén András szerint amíg nem fejlesztették le a 23 nyugdíjbiztosítás teljes számítási logikáját, ők sem gondolták, hogy azonos hozamszintet feltételezve is mekkora eltérések lehetnek.
Repkednek a milliók
Sebestyén példaként azt említette, hogy ha egy 32 éves munkavállalót veszünk alapul, aki a nettó 200 ezres fizetésének 10 százalékát, azaz havi 20 ezret tesz félre a nyugdíjáig, akkor nála a legkedvezőbb és legelőnytelenebb ajánlat között a lejárati összegnél mintegy 8 millió forintos különbség lehet.
Ha pedig ennél magasabb az illető jövedelme, mondjuk 400 ezer forint nettó, és abból szintén 10 százalékot, azaz havi 40 ezer forintot tesz félre, akkor megduplázódhat az az összeg, amit a nem megfelelő választás miatt elbukhat.
Hozzátette, a kalkulációknál egyébként egyforma, évi 6 százalékos hozamot feltételeztek mindegyik ajánlatnál. Pedig a hozamok elérésére sem egyforma az esély, tehát ez még tovább árnyalhatja a különbségeket.
Mi az oka a nagy különbségnek?
Annak, hogy a kalkulátor ugyanakkora havi díj, megtakarítási idő és feltételezett hozam mellett is ekkora eltéréseket mutat az egyes nyugdíjbiztosítások lejárati összegei között, több gyakorlati oka is lehet. Egyrészt, mint azt már említettük, az egyes termékek költsége, költségszerkezete teljesen eltérő, és ezek pontos kimutatására a tkm-mutató sem alkalmas.
Ezenkívül biztosítónként eltérés lehet persze abban is, hogy ki mibe fekteti az adókedvezményt, vagy hogy az általuk közölt eszközalap-árfolyamok nettó vagy bruttó árfolyamok-e. Ezek mind-mind olyan „apróságok” Sebestyén szerint, amelyet az átlagügyfél nem feltétlenül vesz számításba. Pedig mérvadó szerepük lehet abban, hogy a lejáratkor mekkora lesz az a pénzösszeg, amelyet a nyugdíj kiegészítésére fordíthatunk.
Ennyit fialhat a nyugdíjpénz
Játszogattunk mi is egy kicsit a kalkulátorral, megnéztük, ha valaki havi különböző összegeket szánna nyugdíjbiztosításra, akkor korától függően mennyit kellene félretennie ahhoz, hogy ugyanannyi legyen majd a megtakarítása, mintha fiatalon elkezdte volna a takarékoskodást. Azt is vizsgáltuk, ki mennyit veszíthet, ha nem a számára legjobb biztosítást választja. A hozamot 6 százalékra állítottuk be.
A legkisebb életkor 23 volt, hozzá a legkisebb összeg havi tízezer forint. Ilyen paraméterek alapján a legjobb esetben több mint 34,5 millió forint gyűlhet össze a 2057-es nyugdíjazásra, és akkor majd havi 241 ezer forint járadékra számíthatunk, 15 éven át. A leggyengébb hozam mellett pedig 21,8 millió forint lesz a megtakarítás, és mindössze 152 ezer forint a járadék.
Ahhoz, hogy egy 35 éves ugyanekkora megtakarítást érjen el a legjobb hozamú konstrukcióban, már havi 25 ezer forintnyit kellene félre tennie (ekkor 35 millió forintja gyűlik össze, és 246 ezer forintos járadékra számíthat). És ha ugyanezt a pénzt a legkevésbé fialó biztosításba teszi, akkor a teljes megtakarítása mindössze 25 millió forint lehet, a járadéka pedig 177 ezer forint.
Ha valaki még ennél is később, mondjuk 45 éves korában kezd el félretenni, és csak havi 10 ezer forintot szán a nyugdíjbiztosításra, akkor a legjobb esetben maximum havi 41 ezer forint kiegészítő járadékra számíthat (a legrosszabb esetben pedig 33 ezer forintra). Ha viszont ugyanő 25 ezer forintot tenne félre, akkor már akár havi 105 ezer forintnyi is lehet a járadéka, amennyiben a számára legelőnyösebb biztosítást választja. Amennyiben nem, akkor is minimum havi 82 ezer forint összejöhet neki az állami nyugdíj felett.
No de mennyit fog érni, mire nyugdíjasok leszünk?
Sebestyén szerint sokan nem gondolnak rá, nem számolnak vele, de azt is figyelembe kell venni, hogy a ma rendelkezésre álló 100 forint a jövőben (a nyugdíjba vonulásunk idején) a folyamatos pénzromlás miatt reálértéken jóval kevesebbet fog érni. Így érdemes ezzel is számolni a privát nyugdíjtervünk elkészítésekor.
Hogy mennyi mínuszt jelenthet ez? Ha csak évi átlagos 3 százalékos inflációval számolunk, ami a jegybanki cél, akkor is az derül ki, hogy (a nyugdíjig hátralévő idő függvényében) a kiszámolt összegek a jövőben jóval kevesebbet fognak érni, felét, vagy akár harmadát, mint most. Ezért tartották fontosnak, hogy az oldal látogatóinak ne csak a nyugdíjbiztosítási ajánlatok közötti transzparenciát, de a privát nyugdíjak várható reálértékét is megmutassák.
