Több szervezetet is megkérdeztünk, mit tapasztaltak az idei évben a termékbemutatókkal kapcsolatban. Jó hírt egyikük sem tudott mondani. A fogyasztóvédők és a békéltetők is szigorítanának a szabályozáson, és erősítenének az ellenőrzésen, mert azt mondják a jelenlegi regulák nem akadályozzák meg a cégeket abban, hogy akaratlan vásárlásra vegyék rá jellemzően az idős embereket. Nézzük, mire is alapozzák ezt a kijelentést.
Simán megtagadják az indokolás nélküli elállás jogát
A Budapesti Békéltető Testület (BBT) hivatalvezetője, Kóródy Dávid számolt be erről lapunknak, a hozzájuk érkező panaszokra utalva. Mivel a termék-bemutatózás üzleten kívüli ügyletnek minősül, 2014. június 13-tól már nem 8, hanem 14 napos indokolás nélküli elállási jog illeti meg a fogyasztót. Ezt azonban különböző mondvacsinált indokokkal igyekeznek kikerülni a cégek – mondta Kóródy.
És ráadásul nem átallanak 15-20 százalékos kötbért kérni, amikor nemcsak indokolás, hanem mindenféle díj felszámítása nélkül kellene visszavenniük a terméket – tette hozzá a beérkezett panaszok alapján. (Néhány esetet kivéve, így például, ha olyan termékről van szó, mely az átadást követő felbontás után higiéniai okokból nem küldhető vissza.)
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Így is trükköznek
Hogy kibújjanak az elállási jog alól, arra is többféle alaptrükk van. Az egyik, mint már írtuk, ha magába a termékbemutató helyszínéül szolgáló étterembe jelentik be a céget. A másik, hogy magánlakásba invitálják a vendégeket (természetesen olyanba, amely egyben a cég székhelye is). Ebben az a trükk, hogy ha a szerződés szerint a cég székhelyén köttetett az ügylet, akkor nem minősül üzleten kívülinek. Vagyis nincs 14 napos garantált visszaadási kötelezettség.
De Kóródy szerint volt olyan is, hogy a termékbemutatós cég székhelye egy épülőfélben lévő családi ház volt. S ez már csak akkor derült ki, amikor a fogyasztó által megrendelt mintegy 350 ezer forintos víztisztító be sem kapcsolt. Bottal üthette a pénze nyomát.
Nem engedik be az ellenőröket?
Kóródy azt mondja, olyan is előfordul, hogy mikor beáll a busz, és felszállnak az utasok, a sofőr bemondja: a fogyasztóvédelem ellenőrei szálljanak le. Meg hogy nem engedik be őket a termékbemutató helyszínére sem (mostanában névre szóló meghívókkal lehet csak bejutni, és van, ahol személyi igazolványt is kérnek).
Megkérdeztük erről a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségét is, akiktől azt a választ kaptuk, olyan nincs, hogy nem engedik be az ellenőröket.Viszont olyan van, hogy a névre szóló meghívók, vagy a buszos felszólítások miatt kénytelenek felfedni kilétüket. Ha nem engednék be őket, akkor egyébként hatósági segítséget kérhetnek és szankcionálhatnak.
Mantra, változtatás nélkül
Az pedig, ha az ellenőrök lelepleződnek, nem túl szerencsés, hiszen akkor megtudja az előadó, hogy minden szavát figyelik. És ezért megszelídítheti, úgymond „jogszabály-kompatibilissé” teheti a mondókáját, hogy ne kapjon bírságot. Ám amint a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen megtudtuk, még ez sem biztos. Kameniczky Péter fogyasztóvédelmi felügyelő szerint van ugyanis olyan előadó, akibe már annyira beleégett a szövege, hogy ha tudja, ott az ellenőr, akkor sem képes lényegesen változtatni rajta és így lebukik.
De az is előfordul, hogy ha kiderül, ott az ellenőr, akkor az előadó eljátssza, hogy nem is ő az előadó. És hogy az „igazi” dugóba került, ezért elmarad a termékbemutató.
Arra, hogy mennyire lehet megbízni egy termékbemutatóban Kameniczky érzékeltetésül azt mondta: ha fedésben marad az ellenőr, akkor az esetek majdnem száz százaléka (tehát szinte mindegyik rendezvény) kifogásolható.
Néha szinte kínzásszámba megy
A BBT-hez érkező panaszokban továbbra is fel-felbukkan, mennyire nem emberbarát módon igyekeznek olykor nyomás alá helyezni a termékbemutatón a vendégeket, vagyis a potenciális vásárlókat. Régebben az is előfordult, hogy akár 4 órán keresztül is bent kellett ülniük (amíg nem volt vége a bemutatónak vagy nem írtak alá szerződést, addig nem mehettek ki), esetleg egy pohár víz nélkül. És persze az ilyen eseteket csak tettenéréssel lehetne leleplezni – tette hozzá Kóródy. Hiszen egyébként egy állítás áll egy tagadással szemben.
Ami a tettenérést illeti, Kameniczky szerint ez elég gyakran sikerül nekik, de azért az is előfordul, hogy a felügyelők az előadás elején kénytelenek felfedni magukat. Ebben az évben sajnos az utóbbi volt jellemző.
Szigorítani kellene
Kóródy szívesen látná, ha nem egyszerűen bejelenteni, hanem engedélyeztetni kellene a termékbemutatókat. És ha mindez nem a jegyzők, hanem a fogyasztóvédelem jogköre lenne, ahogy a bejelentés/engedélyeztetés ellenőrzését is jobb kezekben látná náluk.
Ebben egyetértett vele a budapesti felügyelő is, és még azt is hozzátette: kezdeményezték már, hogy a bejelentés és ennek ellenőrzése hozzájuk kerüljön. Már csak azért is, mert ők pontosan figyelemmel kísérik, mikor, hol lesz a következő szeánsz, így azt is pontosan tudják, melyiket nem jelentik be, és legalább ilyen címen könnyebben nyakon tudnák csípni a szabálykerülőket.
Az engedélyeztetést is támogatná, de szerinte az is elég lenne, ha 60 nappal korábbi bejelentési, valamint termékbemutatási kötelezettséget írnának elő, mint az osztrákoknál. Ennyi időre ugyanis nem tudnak előre tervezni a termékbemutatós vállalkozások – jegyezte meg. Így aztán Ausztriából el is tűntek, mióta bevezették az új szabályt.
Nem jelentik be
Kameniczky Péter szerint a vállalkozások nem jelentik be a jegyzőnek teljes körűen a termékbemutatókat. Budapesten jellemzően 20-21 cég tett eleget e kötelezettségének, de ebből csak 6-7 tette ezt rendszeresen – jegyezte meg.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy vajon a jegyzők szűrőjén hány engedély nélküli termékbemutató akadt fent, és hány bírságot osztottak ki emiatt, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a három megkeresett önkormányzattól kérdéseinkre. A később érkezett választ azért beillesztettük.
Miskolcon mindet bejelentik
Miskolc Város jegyzőjétől, Csiszár Miklóstól csütörtökön érkezett a válaszlevél. Azt írták, nincs információjuk olyan esetről, hogy a termékbemutató bejelentése ne történt volna meg.
A bejelentés elmulasztása miatt egyébként bírságot szabhat ki a jegyző. A bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységeknél mulasztás esetén a bírság az adott szolgáltatási tevékenység bejelentésére előírt illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj húszszorosának megfelelő összeg lehet, de legfeljebb ötvenezer forint.
Budapesten viszont valószínűleg nem
Budapest XI. kerületének jegyzőjétől is a cikk megjelenése után kaptunk választ. Azt írta, hivatalához több bejelentési kérelem érkezett, azonban valószínűsíthető, hogy számos alkalommal a kereskedők nem tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek. Erkről a hivatal csak abban az esetben értesül, ha lakossági bejelentés érkezik az ügyben – tette hozzá.
Azt is megtudtuk, hogy üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet végző kereskedőkkel szemben a XI, kerületi jegyzői hibvatal még nem szabott bírságot.
Minden bemutatóra egy békéltető testületi tagot!
A BBT egyébként arra is vállalkozna, hogy kvázi kisegítve a fogyasztóvédelem erőit, embereket adna ahhoz, hogy minden fővárosi termékbemutatóra jusson egy békéltető testületi tag, aki tanácsokkal látja el a fogyasztókat (ez kellene ugyanígy a megyei békéltető testületek részéről is a helyi termékbemutatókon). Nem véletlenül – mint említettük, rengeteg panasz érkezik hozzájuk. Nem kevesebb, mint tavaly. Vagyis ilyen oldalról nézve sem hozott a jegyzői bejelentési kötelezettség semmilyen pozitív változást.
Annyit tudtunk még meg, hogy általában az ügyek kétharmadában születik a fogyasztóra nézve kedvező döntés (egyezség vagy ajánlás) a Budapesti Békéltető Testületnél . A kereskedőre nézve nem kötelező ajánlásokat is 80 százalékban teljesítik, ugyanakkor ez az arány kisebb a termékbemutatós cégek esetében.
