Minden segítséget megad az Országos Bírósági Hivatal (OBH), hogy a Fővárosi Törvényszék a következő napokban fogadni tudja, kitűzze és elbírálja a bankpereket – erről a Magyar Nemzetnek Handó Tünde, az OBH elnöke beszélt, aki szerint négyszáz eljárás lefolytatására készítik fel az igazságszolgáltatást.
A lap szombati számában megjelent interjúban kifejtette: ez egyebek között azt jelenti, hogy a kerületi bíróságok munkatársai is készen állnak, hogy – a főváros keretei között – részt vegyenek a munkában.
Tisztességes vagy tisztességtelen?
Az elfogadott adósmentő csomag (törvény) szerint mint már írtuk, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban “vélelmezni kell”, hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.
A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.
AB – Handó szerint
Arról is beszélt, hogy helyesnek tartaná, ha gyakorló bírót is megválasztanának az alkotmánybírói testületbe. Ezt arra a felvetésre válaszul mondta, hogy az Alkotmánybíróság elnöke korábban úgy nyilatkozott a lapnak az ősszel megüresedő három helyről: szeretné ha az Országgyűlés nőt, munkajogászt és az igazságszolgáltatásban dolgozó bírót is megválasztana a testületbe.
