A munkavállalók felháborodtak, a munkaadóknak viszont tetszik az új munka törvénykönyvének (mt.) a tervezete.
LIGA: elfogadhatatlan a tervezet
A LIGA Szakszervezetek vezetője szerint a munka törvénykönyvének új javaslata elfogadhatatlan, mert csökkentené a kereseteket, a munkavállalók jogbiztonságát, az érdekképviseletek erejét, és néhány helyen alkotmányellenes. Még tárgyalási alapnak is rossz, egy az egyben vissza kellene vonni – mondta Gaskó a Népszabadságnak. A szakszervezeti vezető közölte: nem hagyják szó nélkül, sztrájkok és tüntetések lesznek. Gaskó azonban azt is hozzátette, hogy a szakszervezet mégiscsak kész tárgyalni a kormánnyal a tervezetről.
Gaskó szerint a tervezet csökkentené a kereseteket, a munkavállalók jogbiztonságát és az érdekképviseletek erejét, néhány helyen alkotmányellenes, és a javasolt intézkedések 95 százaléka rontja a munkavállalók helyzetét. A szakszervezeti vezető szerint a műszakpótlék elvétele a legsúlyosabb intézkedés, amely a tervezetben szerepel. A LIGA vezetője közölte, ez a lépés 10-15 százalékos keresetcsökkenést okozhat az amúgy is alacsony keresetűek között.
Autonómok: augusztus 20. után demonstrálnak
Nem várják meg a szeptembert, már augusztus 20-a után demonstrálni akarnak a munka törvénykönyvének tervezete ellen a szakszervezetek – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke a Klubrádióban. Az érdekvédő elmondta: már tárgyalt más szakszervezeti konföderációk vezetőivel, hogy minél több embert tudjanak megmozgatni.
Reakciókat vár a kormány
A tervezetet pénteken hozta nyilvánosságra a kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján.
Széles körű társadalmi egyeztetést is kezdenek a döntéshozók: e-mailben a (munkatorvenykonyve@ ngm.gov.hu) címre várják a javaslatokat, kifogásokat az új munkatörvényekről.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke emlékeztetett, hogy már azzal is intézményesített keresetcsökkentést hajtott végre a Munka törvénykönyvének módosításával a kormány, hogy a túlóráért nem köteles bért adni a munkáltató. A mostani tervek szerint pedig megkönnyítik az elbocsátást és jelentősen megváltoztatják a munka feltételeit. A törvénykönyvében szerepelne az is, hogy a kormányrendeletben határozzák meg a minimálbért, emellett megszüntetnék a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt jogvédelmét is – mondta Borsik János. A tervezet szerint változna a szabadság kiadása, így a jövőben a minimum 10 munkanapnyi egybefüggő szabadság kiadásától megállapodással el lehetne térni. Elképesztőnek tartják, hogy megszűnne a vétójog, vagyis a munkáltatói intézkedések ellen a jövőben nem emelhetne kifogást a munkavállaló.
„Az Autonómok legnagyobb tagszervezete semmiféle felhatalmazást nem adott Borsik Jánosnak arra, hogy a szeptember 29-én kezdődő, s már korábban meghirdetett akciósorozat mellett újabb demonstrációt jelentsen be” – mondta Székely Tamás, az ASZSZ egyik legnagyobb tagszervezetének – a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) – vezetője a Népszabadságnak.
MSZOSZ: vannak pozitív elemei is
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a leszögezte: most remélhetőleg valódi szakmai egyeztetés előzi meg a törvénytervezet parlamenti benyújtását, hiszen a javaslatot még nem tárgyalta a kormány, és még a nyilvánosságra hozatala előtt elküldték a szakszervezeti szövetségnek a szöveget. Pataky Péter első benyomása az volt: biztosan lesznek vitapontok. Az elnök a távirati irodának elmondta: a munkavállalók biztonságának megtartására, növelésére koncentrálnak, egyértelműen kifogásolják azokat az elemeket, amelyek a jövedelmet, a pihenőidőt csökkentik, a munkaidőt növelik. A várható vitapontok közül kiemelte a szabadság kiadásának, a pótlékok rendszerének megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését.
Alaposan meg kell vizsgálni a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályrendszerét – fűzte hozzá Pataky. Az előterjesztés szerint rugalmasabbá válik majd a foglalkoztatás, de szerinte inkább a munkaerőpiacot kellene rugalmassá tenni, nem az egyes munkavállalók foglalkoztatási biztonságát rontani. Az MSZOSZ elnöke kijelentette: meg kell nézni a javaslat kollektív szerződésekről szóló passzusait. Nem szeretnék, ha a kollektív megállapodásokat alapvetően kiválthatnák az egyéni megállapodások.
Pataky Péter úgy vélekedett, át kell majd nézni az érdekképviseletek működésére vonatkozó szabályokat is. A kifogásolt elemek között szólt arról, hogy megszűnne a szakszervezeti tisztségviselők védelme. Ez elhibázott lépés, hiszen akik a többiek bizalmából vállalják a konfliktusokat, azok kapjanak plusz védelmet is – emelte ki. Pataky szerint az előterjesztésnek vannak pozitív elemei is. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés, konzultáció kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra.
A vállalkozóknak tetszik
A foglalkoztatás rugalmasságát segíti a tervezet, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára – írja a Szakszervezetek.hu. A korábbi munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar „testére szabták”, míg az új mt. már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül – jelezte Dávid Ferenc.
A korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala már dolgozik az új törvénykönyvvel kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán, ez várhatóan augusztus elejére születik meg – közölte a VOSZ főtitkára. Az eddig begyűjtött vélemények alapján megállapítható, hogy a munkaadók olyan új mt.-t tartanak kívánatosnak, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti, s ezzel előrelendíti a versenyképes Magyarországot – tette hozzá. A VOSZ főtitkára úgy látja, az év hátralévő részében elegendő idő lesz arra, hogy a korábbi OÉT munkaadói oldala és a munkavállalói oldal konzultáljon, hiszen a törvény várhatóan a jövő év január 1-jén lép életbe.
Arra a felvetésre, miszerint a szakszervezetek szerint mai formájában elfogadhatatlan a tervezet, mert nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét, Dávid Ferenc úgy reagált: az új mt. a vállalkozás szabadságát preferálja.
Mit kell tudni az új törvényről? Mi változik?
– Változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése: megszűnik az úgynevezett műszakpótlék, és változik a bérpótlék. A javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel, és előírja a bérpótlék fizetésének kötelezettségét. A kormány rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét – ezt évente felül kell vizsgálni – és hatályát. A döntés során mérlegelni kell a munkabérek országos szintjét, a létfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat, az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, valamint a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a foglalkoztatottság növelésének kívánatos voltát.
– A szabadság kiadása másképp lesz: egybefüggően legalább 10 munkanapot kell kiadni eltérő megállapodás hiányában. A munkáltató évente öt munkanap szabadságot – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
– Változik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás: a rendkívüli felmondás intézménye helyett az azonnali hatályú felmondást vezetné be az új törvénykönyv. A munkáltatói felmondás során korábban a dolgozó lehetőséget kapott arra, hogy védekezzen az ellene felhozott kifogások ellen – ez megszűnik a jövőben. Az indoklás szerint ezért, mert a „szabályozás nem érte el a célját”.
– Megszűnnek a felmondási tilalmak: a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő – ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal – a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. Már nem szerepelne az a most meglévő rendelkezés sem, amely szerint a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.
– Rövidebb lesz a felmondási idő rendes felmondás esetén: az új szabályozás szerint a jövőben legalább 30 nap lehet (a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum akár egy év is lehet).
– A határozott idejű munkaviszonynál is lesz rendes felmondás: ráadásul nem is kell megindokolnia a munkaadónak. Ám a törvény szerint csak 3 esetben van erre lehetősége a munkáltatónak: felszámolás vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
– Felszámolnák a szakszervezeti vétó intézményét: az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog „alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait”.
– Rugalmas munkaerőpiac a cél: az új törvény keretet biztosít az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének. A javaslat széles teret enged a felek megállapodásainak, és e munkaviszony-típusok felek általi alakításába csak annyiban avatkozik be, amennyiben ez a munkavállaló garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges – hangsúlyozza a kormány.
– Azt egyelőre nem tudni, mikortól lesz hatályos az új munka törvénykönyve, a tervezetben ezzel kapcsolatban az olvasható, hogy a törvény hatályba lépéséről külön törvény rendelkezik. A kormány a javaslatot még nem tárgyalta.
