Pénzügy

Akik sokára találnak munkát – és akik hamar

admin
admin

2011. 04. 28. 19:00

A leghosszabb ideig a juhtartók és -tenyésztők, kötők és fonók, a mosónők, a gyors- és gépírók nem találnak munkát, az álláskeresés ideje akár 22 hónapig is elhúzódhat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fn.hu-nak készített listájában a legkelendőbb szakemberek között a logisztikai menedzser, a kamionvezető, a marketingasszisztens mellett az ipari alpinista és a történelemtanár is helyet kapott.

Az Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat (NFSZ) az fn.hu késérére összeállította azon foglalkozások listáját, amelyekben 16-22,4 hónap a munkaügyi központok nyilvántartásában töltött idő.

A listában szereplő foglalkozások között több olyat is találunk, amelyek az elavult szakmák közé tartoznak, például ilyen a kötő és a fonó, a gyors- és gépíró, kesztyűs, tévé- vagy számítógép-szerelő mosónő vagy épp a cipőgyártó. A kihalás oka a technikai, technológiai fejlődés, hiszen a nagyüzemi termelés jobban és olcsóbban elégíti ki a szükségletet. Emellett sokszor jóval olcsóbb megvásárolni az új eszközt – például tévét -, mint megcsináltatni az elromlottat. Korábban a tekercselő, az akkumulátorkészítő vagy épp az üst- és edényfoltozó, a harisnyaszem-felszedő jutott erre a sorsra.

Nehéz az elhelyezkedés a háztartási alkalmazottaknak, a vasalónőknek, a szemétgyűjtőknek és utcaseprőknek, az éjjeliőröknek, illetve a telepőröknek. Ezek a munkák általában szakképzettséggel nem rendelkezők számára is nyitottak. A kézművesek, művészek is nehéz helyzetben vannak, a listában szerepel a
bőrkikészítő és -feldolgozó, a keramikus, a zenész és énekes, illetve
egyéb textilipari foglalkozások is.

Attól is függ az álláskeresés ideje, hogy valaki milyen magas beosztásban dolgozott, mielőtt elvesztette a munkáját – minél magasabban állt a ranglétrán, annál hosszabb időbe telik, mire újra el tud helyezkedni. Erre egyetlen példa volt az NFSZ listájában: a számviteli és pénzügyi részegység vezetője. A tartósan álláskeresők között ezért is meglepő ennek a foglalkozásnak a felbukkanása, ugyanis a karrier-tanácsadók és a fejvadászok szerint a pénzügyi és számviteli végzettség igen kelendő a munkaerőpiacon. A legfrissebb felsőoktatási jelentkezések között is előkelő helyen végzett: 7128 diák adta be a jelentkezési lapját a pénzügy-számvitel alapszakra, a toplistában ez a jelentkezőszám a dobogó harmadik fokára volt elég.

Szintén nagyon hosszú ideig nem találnak munkát a malomipari munkások, a ruházatigép-kezelők, a bérelszámolók, a vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelők, a műszaki rajzolók és szerkesztők, de sokáig regisztrált munkanélküliek a fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásainak képviselői is.

Mit csinál egy erdészeti mag- és csemetenevelő?

Nem találnak munkát erdészeti mag- és csemetenevelők sem. Míg egy faiskolai kertész dísz- és gyümölcsfákat, addig az erdészeti mag- és csemetenevelő erdei fákat (például tölgy, bükk stb.) szaporít, nevel és telepít. Feladata rendkívül sokrétű, melyben a területmérési, talaj-előkészítési, dugványtermelési, csemetenevelési, növényápolási munkáktól kezdve a maggyűjtésig és az értékesítés előkészítésig bezárólag sok minden előfordul. A szabadban, szélsőségesen változó időjárási viszonyok között kell dolgoznia, sokszor kell görnyednie, és követelmény a jó fizikai erőnlét. Az e-Pálya.hu adatai szerint egy ilyen szakember bére alig haladja meg a 80 ezer forintot.

Egy másik szokatlan szakképzettség is szerepelt az NFSZ listájában: a juhtartó és -tenyésztő. Míg 2006-ban 141 ilyen szakembert kerestek a munkaadók, egy évvel később 86-ot, 2008-ban viszont már csak 51-et. Akkor harminccal több ilyen végzettséggel rendelkező személy szerepelt a munkaügyi központok nyilvántartásában, mint ahány állást kínáltak.

Mádai János merinói nyája a Hortobágyon. Fotó: MTI / Oláh Tibor

Mádai János és merinói nyája a Hortobágyon. Fotó: MTI / Oláh Tibor

Az állatokkal való foglalatoskodás egyébként sem túlságosan népszerű a fiatalok körében. A Felvi.hu adatai szerint az idén felsőfokú szakképzésben a sertéstenyésztő és sertéstermék-előállító technológus szakra csak 12 diák szeretne bejutni, a baromfitenyésztő és baromfitermék-előállító technológus képzésre pedig mindössze 19.

Akik fél éven belül elhelyezkednek

Az NFSZ azon foglalkozások listáját is a rendelkezésünkre bocsátotta, melyek képviselői 5,1-6,5 hónapig regisztrált munkanélküliek. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy akik állást találtak, valóban a szakmájukban helyezkedtek el.

A lista élén a logisztikai menedzser, a kamionvezető és a marketingasszisztens áll. Őket az ipari alpinista, a nehézgépkezelő és a logisztikai munkatárs követi. Hamar el tudnak helyezkedni az idegenforgalmi menedzserek, a magasépítő technikusok, a szállítmányozási ügyintézők, valamint a rendezvényszervezők is. Ezek mellett a kereskedelmi üzletkötők és az építésvezetők sem töltenek fél évnél többet regisztrált álláskeresőként.

Nem meglepő, hogy keresett szakma az informatikus mérnök, a vendéglátó-ipari alkalmazott, hiszen ezek évek óta hiányszakmák. Ám a középiskolai történelemtanár, a biológus, botanikus, zoológus, ökológus és a környezetgazdálkodási agrármérnök feltűnése a listában elgondolkodtató. Náluk bizony fölmerül a gyanú, hogy sokuk esetleg középfokú végzettségűeket szorított ki olyan álláshelyről, ahol valójában nem lett volna szükséges a diploma a munkavégzéshez, ám a munkaadó a bőségesen jelentkezők közül a felsőfokú végzettségűt részesítette előnyben.

OECD: Magyarország hátul kullog

A regisztrált munkanélkülieknek a negyede – 174 ezer ember – tartósan álláskereső a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) márciusi tájékoztatója szerint, ők átlagosan 341 napja szerepelnek a nyilvántartásban. Ezeknek a munkanélkülieknek az 58 százaléka már több mint egy éve nem talál munkát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a munkanélküliek több mint fele (253 ezer fő) egy éve vagy annál régebben nem talál állást, és az álláskeresés átlagos időtartama 18,3 hónap.

Az OECD térségben 2010-re a munkanélküliségi ráta 50 százaléknál egy kicsit nagyobb mértékben, 8,5 százalékra nőtt, ami 17 millió újabb munkanélkülit jelent – olvashatjuk az OECD foglalkoztatási kilátások 2010-re című jelentésében. Az előrejelzések szerint az OECD térség munkanélküliségi rátája még 2011 végén is 8 százalék felett lehet. A tartósan munkanélküliek aránya Magyarországon igen magas, csaknem az OECD-átlag kétszerese.

A tartósan munkanélküliek aránya az OECD államokban.  Forrás: OECD.

A tartósan (azaz legalább egy éve) munkanélküliek aránya (az összes munkanélkülihez képest) az OECD államokban. Forrás: OECD.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Újabb furcsaság a TV2-n A Piramisban

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.