A cégvezetők nagyobb része pozitívan ítéli meg a távmunka hatásait – áll a Deloitte egyik közelmúltban megjelent felmérésében. A döntéshozók közel fele említette, hogy cégénél nőtt a munkavégzés hatékonysága a távmunka hatására, és szinte ugyanennyien számoltak be a költségek csökkenéséről, a munkavállalói elégedettség növekedéséről. Ez utóbbi egyrészt arra vezethető vissza, hogy az az alkalmazott, aki a saját idejét tudja menedzselni, és képes önállóan dolgozni, otthon általában hatékonyabb, és rövidebb idő alatt látja el a feladatait. Másrészt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő.
A legtöbb megkérdezett nagyvállalatnál a távmunkát részlegesen alkalmazzák, a munkavállaló tehát például 3 napot az irodában dolgozik, míg 2 napot otthon. Forgács Tamás, a Deloitte szakértője közölte: a döntéshozók háromnegyede egyetértett azzal is, hogy a távmunka rugalmas munkaidő-beosztást tesz lehetővé az alkalmazottak számára, kétharmaduk azzal is, hogy ez egy családcentrikus munkavégzési forma, amely javítja a munka és a magánélet összhangját. Úgy vélekedtek, hogy lehetőséget teremt olyanok foglalkoztatására is, akiket a hagyományos módon nehéz lenne bevonni a napi munkavégzésbe, mint például a kismamák. A vállalatok közel harmada előnyként említette meg azt is, hogy a fluktuáció csökkenhet a távmunka-végzés által.
Magyarországon nem túl népszerű
Európában a távmunka alkalmazásában Dánia és Izland jár az élen, ahol a vállalkozások több mint kétharmadánál gyakorlat a távoli munka. Az EU foglalkoztatóinak nagyjából harmada biztosít legalább alkalmanként lehetőséget dolgozóinak a munkavégzés e módjára. Az arány lassan változik, tíz év alatt alig néhány százalékponttal nőtt az érték.
Magyarországon még korán sem terjedt el ennyire a távmunka: a 10 főnél többet foglalkoztató hazai cégek közül hozzávetőleg minden tizediknél, összességében mintegy 3200 vállalatnál engedélyezett már a munkavégzésnek ez a formája. A távmunkát az érintett cégek több mint fele már legalább négy éve vezette be. A cégek e körén belül felülreprezentáltak a nagyvállalatok, közülük is a fővárosi székhelyű és a külföldi tulajdonossal rendelkezők, tevékenység szerint pedig a szolgáltató ágazat jár az élen.
A távmunka leginkább a menedzsment, az értékesítők és az ügynökök, továbbá a marketing és IT területen tevékenykedő munkatársak körében fordul elő – írja a Figyelő Trend.
Hóhelyzet és sztrájk esetén kiváló
A válaszadók úgy látják, nemcsak a távmunka, de általában az atipikus munkavégzési formák alkalmazásával is több embert lehet a munka világába integrálni, amivel növelhető a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatási forma további fontos előnye, hogy bizonyos kritikus esetekben – amikor sztrájkok, útlezárások, időjárási vagy természeti katasztrófák esetén lehetetlenné válhat a munkahelyre való pontos beérkezés – is alkalmazható.
A munka törvénykönyvében az áll: ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni, akkor igazolt a távolléte, nem kell szabadságot kivennie, sem lecsúsztatnia a munka nélkül töltött időt. Ide tartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkahelyen való megjelenést megakadályozza.
Kérdéses azonban, hogy a munkáltató mit tekint „elháríthatatlan akadálynak”. Ha a telefonvonalak épek, az internet-szolgáltatás sem akadozik, és a munkavállalónak a technikai felszereltsége is megvan ahhoz, hogy otthonról is el tudja valaki végezni a feladatait, akkor a munkaadó utasíthatja, hogy az adott napon távmunkában dolgozzon. Ez azonban elég ritka.
Személyiségfüggő a távmunka
A távmunkára való átálláshoz alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni „iroda” megfelelő felszerelése, a munkához szükséges körülmények megléte, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú gondolkodás kell. A főnökök leggyakoribb problémája a távmunkával általában az, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a beosztott, akkor nem is dolgozik.
Emellett fontos, hogy a dolgozó személyisége is alkalmas legyen a távmunkára. Ugyanis ehhez felelősség, önállóság, munkaszervezési képesség, kreativitás, illetve pontosság kell. A veszélye az lehet, hogy elaprózza a feladatait, túlvállalja magát (hiszen nincs kihez viszonyítania a munkáját), kissé nehézkesebb a kommunikáció, ugyanis telefonon vagy e-mailben kell a kapcsolatot tartania a kollégákkal.
A Deloitte felmérése kiterjedt a távmunka hátrányaira is, azonban a vállalatok komoly problémát nem tudtak megemlíteni. Hátrányként csupán az izoláltságot, és az „együvé tartozás” élményének a hiányát emelték ki. Ezt is főként azok a vállalatok, amelyek erős vállalati kultúrával rendelkeznek. Szerintük azonban ezt csapatépítő tréningekkel, céges rendezvényekkel, a hét meghatározott napján történő közös munkareggelik segítségével ki lehet küszöbölni.
Nem minden munka végezhető távolról
A magyar munka törvénykönyve úgy határozza meg a távmunka fogalmát, hogy ahhoz munkaszerződés kell, a munkavégzést pedig a munkaadó telephelyétől távol, infokommunikációs eszközzel kell végezni.
Ha a dolgozó akár csak havonta egyszer-kétszer otthonról végzi el a napi feladatait, akkor már távmunkásnak minősíthető. Jellemzően azon munkák nem tartoznak a „távmunkásítható” kategóriába, amelyeknél az alkalmazottak helyhez kötött, drága eszközöket használnak, vagy állandó személyes jelenlét, kommunikáció szükséges. A magas szellemi kvalitású, otthonról dolgozni tudó alkalmazottaknál – a szoftverfejlesztőknél, illetve a pénzügy vagy a média területén dolgozóknál – működik jól a távmunka. Ezeken túl például az adatfeldolgozás, a telefonos értékesítés és ügyfélszolgálat, a piackutatás, de a HR-feladatok egy része is elvégezhető távolról.
