Pénzügy

Hol és miért tanuljunk MBA-t?

Nem kell jövő őszig várnia annak, aki 2007-es karriertervei között egy MBA-képzést szeretne elkezdeni. Több egyetem februártól is indít kurzust, feltéve, ha meglesz a kellő számú jelentkező. A tanfolyamdíjak széles skálán mozognak: a legtöbb vidéki egyetemen 200-300 ezer forint közötti a féléves tandíj. A Corvinus angol nyelvű MBA-je ennél sokkal drágább, 1 millió forint félévente.

Úgy tűnik, Master of Business Administration-képzés nélkül nincs magára valamit is adó hazai tudományegyetem, ugyanis Miskolctól Szegeden, Pécsen át Veszprémig minden nagy universitason lehet MBA-t tanulni.

A vidéki fellegvárak ellenére a szakma hazai piacvezetője a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol a legnagyobb számban bocsátanak ki MBA-s hallgatókat.
Az MBA-iskolák szakirányú továbbképzés kategóriájában működnek az oktatási rendszerben, az intézmények saját hatáskörben indíthatják, a tananyag kialakításában nagy belső szabadságot kapnak. A kurzusok a legtöbb esetben 4 féléven át tartanak, de például Debrecenben, Veszprémben, és a gödöllői Szent István Egyetemen 5 féléves a képzés.
Az iskolák az ígérik leendő hallgatóiknak, megtanítják a cégek sikeres működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges elméleti kereteket, stratégiai szemléletet adnak át, segítenek az áttekintő-képesség és a gyors döntési képesség fejlesztésében.
A célok nemesek, ám nem minden diplomás találja meg számítását az MBA-ben. Mivel nem olcsó képzési formáról van szó, nem árt áttekinteni, kinek éri meg, kinek nem ajánlott.

30-40 év között ideális

„Pályakezdőknek, tanulmányaikat ilyen módon meghosszabbítani kívánóknak semmiképpen sem” – mondja Csík Klára vezetői tanácsadó, az InDeed tanácsadó cég ügyvezetője. „Meg kell érezni a lélektani pillanatot, ami általában akkor jön el, amikor 2-3 évet dolgozunk ugyanabban a pozícióban, ugyanabban a munkakörben és szeretnénk újat tanulni, fejlődni” – teszi hozzá Fazekas Zsolt fejvadász, a HILL International ügyvezető igazgatója.
Csík Klára: “A legtöbb munkavállaló néhány éves munkatapasztalat után valamely terület specialistájává válik. A menedzser-vezetői szemlélethez azonban ez kevés. Az MBA a generalistává válást segíti, megmutatja egy cég működését, globális látásmódot és gondolkodásmódot ad. Aki menedzseri vagy vezetői pozíciót céloz meg, de egy terület specialistájaként dolgozik, sokat profitálhat egy MBA-tanfolyamból.”
Szerinte angolul érdemes végezni a kurzust, mert a menedzsment nemzetközi nyelve az angol.

Javulóban a presztízs

Fazekas Zsolt úgy látja, a magyarországi MBA-képzések presztízse 5-6 éve volt a csúcson. Ennek ellenére úgy érzi, az utóbbi évben mintha emelkedett volna a megítélése. Mindez összefügghet azzal, hogy a főiskolai gazdasági képzések átlagos színvonala csökkent.
Magyarországon a legtöbb MBA-hallgatót a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen képzik. Nehéznek, színvonalasnak számít az ottani oktatás, amelynek egyik hátránya, hogy nagyelőadókban folyik. „Az MBA-nél szerintem fontos szempont a kiscsoportos munka, amely esettanulmányok megbeszélésén, a közös gondolkodáson alapul. Én a Közgáz és a London Business School közös MBA-programját végeztem el 1998-ban és nagyon fontos volt, hogy kiscsoportban folyt az oktatás” – mondja a tanácsadó.
Csík Klára szerint nem feltétlenül hátrány, ha előadások is szerepelnek, de meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az elhangzottakat kiscsoportos szemináriumokon is megbeszélhessék.

Magyar MBA-iskolák az interneten


Budapesti Corvinus Egyetem: www.corvinus-mba.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: www.mba.bme.hu
Debreceni Egyetem: www.econ.unideb.hu
Miskolci Egyetem: www.gtk.uni-miskolc.hu
Nyugat- Magyarországi Egyetem: http://ktk.nyme.hu
Pannon Egyetem: www.vein.hu/mba
Pécsi Tudományegyetem: www.mba.pte.hu
Szegedi Tudományegyetem: www.eco.u-szeged.hu
Szent István Egyetem: www.mba.szie.hu


Munka mellett ajánlott

Csík Klára szerint egy modern munkavállaló nem engedheti meg magának, hogy 4-5 félévre teljesen kivonja magát a munka világából, ezért nem javasolja a főállású MBA-hallgatói státuszt. Utóbbi forma egyébként a nyugati üzleti iskolákban létezik, nálunk a péntek délután-szombati menetrend számít etalonnak.

Iskolaválasztás előtt

Fazekas Zsolt szerint az iskola kiválasztásánál a tananyag mellett nagyon fontos szempont az oktatók személye. „Sok múlik, kik tanítanak. Lényeges, hogy ne csak az egyetemi szférából, hanem a vállalati világból is legyenek elismert előadók.”
Előfordul az a modell is, hogy hazai felsőoktatási intézmény külföldi egyetem képzését kínálja. Fontos megjegyezni, hogy ez nem ugyanakkora értékű, mintha a nyugat-európai vagy amerikai iskolába járva tanulnánk.
A képzések finanszírozásában minden elem megjelenik. Az egyéni fizetés mellett a cég tanulmányi szerződés keretében fizetheti a tandíjat vagy munkaidő-kedvezményt ad az óralátogatásra, illetve a vizsgákra való felkészülésre.

Kevesen tanulnak top iskolákban

„Kevés olyan szakemberrel találkoztam, akik neves, nyugati egyetemen szereztek MBA-fokozatot, pedig a top üzleti iskolák vezetői diplomái belépőnek számítanak a multinacionális cégek vezetői pozícióiba. A HR szakma ugyanis figyelemmel követi a Financial Times és a Wall Street Journal éves MBA rankingjét”- jegyzi meg Fazekas Zsolt.
A Magyarországon elérhető nemzetközi képzések közül egyedül a CEU Business School nyugat-európai és amerikai partneriskolákkal közös MBA képzése szerepel a világ élmezőnyében. A tandíj ennek megfelelően többszöröse a magyarországi képzéseknek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik