Pénzügy

Külföldre kerestek mérnököket az állásbörzén

A nyelveket jól beszélő bölcsészek is könnyen állást találhattak a kétnapos őszi állásbörzén a Műegyetemen, villamos- és gépészmérnökből azonban nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. A bemutatkozó 180 vállalat többsége multicég, de sok kis- és középvállalkozás és hazai telephellyel nem rendelkező külföldi vállalat is érkezett.

Az állásbörzét 1992 óta minden tavasszal, 2000 óta pedig ősszel is megrendezik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Míg 2005 őszén 92 standon 110 cég várta a látogatókat, a következő évben már 148 standon 180 vállalat mutatkozott be az álláskeresőknek. Idén is a multinacionális cégek képezték a kiállítók gerincét, de egyre nagyobb számban jöttek kis- és középvállalkozások, valamint hazai telephellyel nem rendelkező külföldi cégek. A rendezvényen hét olyan kiállítóval is találkozhattak az álláskeresők, akik nem rendelkeznek magyar leányvállalatta, ők elsősorban Belgiumba, az Egyesült Királyságba, az Egyesült Államokba és Szingapúrba kerestek munkavállalókat.

„A várakozásoknak megfelelően csaknem nyolcezren látogattak ki, felük végzős, egyharmaduk pedig olyan volt műegyetemista, aki néhány éve diplomázott” – összegzett Hajdú Csongor a Figyelőnetnek. Az állsábörze szervezője szerint számtalan olyan hallgató is érkezett, akik részmunkaidős állást vagy szakmai gyakorlatot kerestek, de nekik is tudtak segíteni a cégek. Elkényeztették viszont a gépész- és villamosmérnököket: a legtöbb vállalat arról számolt be, hogy sokkal többet is fel tudtak volna venni. A mérnökhiány Nyugat-Európában is fokozottan jelentkezik, ennek jele például, hogy belga és brit cégek is toboroztak a budapesti állásbörzén.

Bajban a jogászok

A mérnökök mellett a pénzügyi végzettségűek sem panaszkodhattak: a Magyarországra érkezett szolgáltató központok többsége még csak most tölti fel az üres álláshelyeket. Ezekbe a központokba folyamatosan keresnek közgazdászokat és bölcsészeket is, fontos felvételi szempont azonban a nyelvtudás. Sokszor két nyelvet követelnek meg a ezek a cégek a magyar mellett, de nem ritkán kikötés valamely másik kelet-európai nyelv ismerete is. A nyelvtudás, illetve annak hiánya minden területen probléma, de különösen a műszaki végzettségűeket kereső cégek panaszkodnak, hogy nem beszélnek nyelveket a szakemberek. Igaz, közülük is egyre többen töltenek el egy-egy félévet külföldi egyetemen, ami után viszont érezhetően javul a nyelvtudásuk.

„A jogászokkal más gond van: sokkal többen végeznek, mint ahányan el tudnak helyezkedni” – mondta Hajdú Csongor. Hozzátette, hogy amíg nem csökkennek a keretszámok, egyre súlyosabb lesz a helyzet, a munkaügyi központok például egyre több diplomás munkanélkülit regisztrálnak. „Már az is késő, ha most csökkennek a keretszámok, hiszen annak csak öt év múlva lesz látszatja, amikor végeznek a mostaniak.”

Az idei börzén több mint 180 vállalat csaknem 3.600 állásajánlattal várta az érdeklődőket. Az állásajánlatok mellett azonban a kiállítók gyakorlati lehetőséget is kínáltak, de olyan alsóbb évesek is felkereshették őket, aki diplomamunkájukhoz vagy TDK-hoz kerestek témát. Hogy ez a kapcsolatfelvétel általában sikeres, bizonyítja egy, a BME Diákközpont által végzett felmérés is, amely szerint a Műegyetemen végzett hallgatók 14-15 százaléka állásbörzén, további 21-22 százaléka az egyetem segítségével találja meg leendő munkahelyét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik