A tavalyi egészségbiztosítási büdzsé irányelveit az elnökség már 1994 júniusában a közgyűlés elé terjesztette, ahol azokat elfogadták. Ezzel a változattal a kormányzati szervek nem értettek egyet. A konszenzus végül 1995 január elejére alakult ki, a kompromisszumos költségvetést a kormány január 10-én terjesztette be az országgyűlés elé. Ezt később a kabinet – a stabilizációs program tervezett [...]

Nem csak az autókereskedőknek, a lízingcégek vezetőinek is emlékezetes marad az elmúlt év. A szigorodó feltételek közepette az inflációval és a megvadult gépkocsiárakkal egyszerre kellett birokra kelni. Soha nem volt ennyi mesterségbeli fortélyra szükség ahhoz, hogy el lehessen adni az autókat. A műhelytitkokról: a kockázatról, a bizalomerősítő fogásokról vall néhány márkakötött lízingcég vezetője. A szűkös [...]

Csúcsévnek bizonyult a tavalyi a felderített jogsértésekben a Vám- és Pénzügyőrségnél. A napfényre került közel húszezer szabálysértés és bűncselekmény együttes elkövetési értéke meghaladta a 33 milliárd forintot. Értékben a prímet az adócsalások viszik el; a 18 milliárd forintnyi felderített kár főként a meg nem fizetett fogyasztási és forgalmi adóból adódik – derül ki a VPOP [...]

A baromfiipar tavalyi, mintegy 7,6 milliárd forintnyi exporttámogatása az idén 4,4 milliárd forintra apadt. A szakemberek szerint húsvét után még a tojáspiac is mély válságba kerül emiatt. Feleslegessé váltak a naposcsibék, a termelők nem vállalkoznak a ráfizetéses hizlalásra. Intő jel, hogy az egyik társaság derecskei keltetőjében már nyolcvanezer naposcsibét semmisítettek meg. Jó évet zártak tavaly [...]

A Medosz határozott állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a 14 500 forintos minimálbért az agrárszektorban csak több hónapos késéssel akarják bevezetni. A mezőgazdaságban dolgozókat súlyosan diszkriminálja, másodrendű állampolgárokká alacsonyítja az a gyakorlat, miszerint náluk rendre jelentős késéssel – az idén február helyett csak szeptembertől – érvényesítenék a kialkudott minimálbért. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók [...]

A vevőnek először azt kell eldöntenie, milyen formában szerezze meg az áhított autót. A céges ügyfelek számára a lízing, a tartós bérlet, a részletfizetés és a hagyományos bankhitel kínálkozik. Csábító, hogy a lízingdíj legkevesebb 34 hónap alatt költségként leírható, így az ügyfél nem beruházással, tehát nem adózott jövedelemből jut autóhoz. Akár egy-másfél éven belül is [...]

Az Antall-kormány első pénzügyminisztériumi politikai államtitkára, későbbi tárca nélküli minisztere, aki 1992 és 1994 között az Állami Bankfelügyelet elnöki tisztét töltötte be, lapunknak adott interjújában kifejti: a kereskedelmi bankok szélesebb körű piaci felhatalmazásának híve. Nem tartja azonban tragikusan elhibázottnak a jelenlegi pénzügyi kormányzat törekvéseit sem. Manapság számos kritika éri a részben Ön által elindított bankkonszolidációt. [...]

* 1995. október 31-ei teljes állomány A kötvény neve Jegyzés kezdete Futamidő vége Kibocsátás (ezer forintban) Reállízing 3 1993-tól foly. 1998. IV. 30. 6 973 325* Reállízing 2000 1994. XII. 30-tól foly. 2000. III. 31. 3 658 025* Concord Lízing 1998/I. 1995. I. 20. 1998. I. 20. 400 000 Lombard Lízing F-I 1995. II.15. 1996. [...]

1. állami beruházásban továbbépül az M3-as (Lotz szerint biztatóak a tárgyalások a beruházáshoz szükséges hitel-megállapodásokról, így a többletforrásra remélhetőleg csak az építkezés esetleges meggyorsításához lehet szükség); 2. kombinált (közúti/vasúti, közúti/vízi) szállítás fejlesztéséhez szükséges átrakóterminálok építése; 3. az árvízvédelem javítása, a legrosszabb helyzetben lévő töltések megerősítése; 4. a Duna-Tisza közi homokos hátság rehabilitációja (Lotz szerint ez [...]

Az agresszív vevőcsalogató módozatok közt két-három éve még az adójogi értelemben sikamlós kettős áfa-visszaigénylésű tartósbérlet hódított. Napjainkban, tisztelet a kivételnek, egyes gyanús kamatmentes részlet-konstrukciók, nulla kulcsos lízingmegoldások válnak divatossá. Két évvel ezelőtt mintegy százezer új személygépkocsit adtak el a kereskedők, tavaly ennek kevesebb mint kétharmadát. A Bokros-program “valutakímélő” intézkedései túlzás nélkül letaglózták az autóforgalmazókat, akik [...]

Az elmúlt öt tiszta üzleti évben az Ericsson Távközlési Kft. elképesztő fejlődést produkált: nettó árbevételét 400 millióról 16 milliárdra növelte, miközben éves átlagban félmilliárd forintot ruházott be, de az utolsó évben is csak alig 500 emberre volt szüksége. A cég rendkívüli fejlődésére a magyarázatot többek között az Ericsson-kultúrában, s ennek részeként az alkalmazottak lojalitására alapozott [...]

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a múlt év utolsó napjaiban, Genfben kibocsátott éves jelentése a reformállamok gazdaságáról megállapítja: elsősorban az árucserében történt előrelépés. A Nyugatnak a régió iránti fokozódó bizalmát viszonylag gyorsan növekvő befektetések és kölcsönök jelzik. A 147 oldalas tanulmány, amely 1994-es és 1995. első félévi adatok alapján készült, előrebocsátja: a rendelkezésre álló adatokat [...]

Január 1-jétől életbe lépett a termékdíjtörvény. Előkészítésekor komoly lobbyzásba fogtak az érintettek, így a hűtőgépgyártók és -forgalmazók, a gumiabroncs-forgalmazók – sőt, mivel a járművön behozott gumi után is fizetni kell, az autógyártók és -forgalmazók is -, és természetesen a leginkább érintett csomagolóipar. Lévén, hogy a törvény deklarált szándéka a környezetvédelem, illetve környezetvédelmi célra többletforrás előteremtése, [...]

Az MNB könyveit terhelő, nem kamatozó költségvetési tartozások a ‘90-es évek elejére meghaladták az 500 milliárd forintot, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 24,9 százalékát. (Mellesleg a kamatozó adósság sem volt sokkal több, megközelítőleg 830 milliárd forint.) A költségvetés és a jegybank mérlegét összevonva számított adósságból az MNB-n kívüli tényleges piaci belföldi adósság a GDP [...]

Miközben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke régóta nem látott kedvező külső pénzügyi eredményekről számolt be, addig a szokásos diszkontkincstárjegy-aukciókat ellenkező előjellel, de ugyancsak példátlan események jellemezték. A privatizációs bevételek elmúlt év végi, 3,5 milliárd dolláros dömpingje hatására az állam, azaz a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttes nettó külföldi adóssága 11,5 milliárd dollárra [...]

Múlt szerdától új vezérigazgatója van a WVM Lízing és Pénzügyi Rt.-nek, aki a tervek szerint a hét végén a cég pénzügyi mutatóival is megismerkedik, s így érdemben megkezdi a “válságmenedzselést”. A társaság rendkívüli közgyűlésének január 10-ei első fordulóján a részvényesek Tóth László személyében új vezérigazgatót választottak a WVM élére. A likviditási nehézségekkel küzdő cég új [...]

Kéthetes szünet után ismét azonnal kaphatnak adószámot a fővárosban és Pest megyében gazdasági társaságot alakító (vagy átalakító) társas, továbbá egyéni vállalakozók (a Haller utcai igazgatóságon 16-án, kedden már működött a számítógépes rendszer, a további négy igazgatóság is az év 3. hetében tervezte az adószám azonnali kiadását). A szünet idején az APEH fővárosi és Pest megyei [...]

Becslések szerint ma mintegy 100-120 cég alkalmazza valamilyen szinten a franchise formát Magyarországon. A kezdeti gyors felfutás után a konstrukció terjedése két éve megtorpant. Az utóbbi öt évben a franchise “divatos vállalkozási formává” vált Magyarországon: megjelentek a nagy nemzetközi multinacionális hálózatok, számos magyar kezdeményezés született. A kétségtelenül robbanásszerű felfutás azonban 1993 vége felé megtorpant – [...]

A szemünk előtt alakul a magyar lobbypiac. A régi kapcsolatok és módszerek egyre kevésbé alkalmasak a befolyásolásra, de még nem dőlt el, hogy a lobbyzás milyen új formái válnak dominánssá Magyarországon. Fekete Károly, a londoni székhelyű GJW magyar leányvállalatának közgazdasági igazgatója eltérő modelleket vázol fel a világ lobbypiacáról. Az angolszász országokban profi lobbycégek működnek – [...]

Az intézményes érdekegyeztetésből kiszorult civilszervezetek egyik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy betörjenek a hazai lobbypiacra. Százhetven társadalmi szervezet szerepel az Országgyűlés Országos Érdekképviseleti és Társadalmi Szervezetek jegyzékén, közismertebb nevén a lobby-listán, amelyet az Országgyűlés főtitkára állított össze. A listán lévő egyesületeket, csoportosulásokat a Parlamentben 1995 áprilisa óta működő Civil Iroda informálja a törvényhozási munkáról. Az [...]

Egyre nagyobb vihart kavar az a tavaly decemberben hozott kormányhatározat, amely engedélyezi a Grazer Wechselseitige AG-nak (Grave), hogy Príma Austria néven biztosítótársaságot alapítson Magyarországon. Az osztrák cég – amely ellen már több ízben folyt hatósági vizsgálat illegális biztosítási tevékenység miatt – információink szerint leányvállalatára ruházná át a Magyarországon devizában kötött biztosítási szerződéseket. A biztosítási piacon [...]

Az EMS rendszer középpontjában álló, de attól, mármint az árfolyam-mechanizmustól külön életet élni is képes kosárvaluta, az ecu rendkívül stabil pénznem. Stabilitása abból következik, hogy értéke a közösségi tagvaluták átlagaként adódik. Mivel pedig az átlag alig vagy csak kevéssé mozdul el az átlagolandó értékek (ebben az esetben a tagvaluták) mozgásához képest, könnyen érthető a stabilitása. [...]

Nem lehet véletlen, hogy a polgári fejlődés őshazájában, Angliában már öt kiadást ért meg a Lloyds Bank kisvállalkozók számára készült kézikönyve. Magyarországon a kötet ezúttal a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában jelent meg, Hevesi Zsuzsanna honosításában. Jóllehet, illendőbb lenne fordításról vagy átdolgozásról beszélni, ám ezúttal a hazai szerző egyenrangú partnere az eredetinek, Sara Williamsnek. A [...]

Műszaki szempontok alapján döntött úgy a Matáv Rt., hogy a jövőben is a Siemens Telefongyár Kft.-től és az Ericsson Kft.-től vásárolja telefonközpontjait. A múlt héten zárult második rendszerválasztó tender hat évre szól. A bírálóbizottság döntése szerint az első három évben a digitális központok 55 százalékát a Siemens, 45 százalékát pedig az Ericsson szállíthatja. A tenderidőszak [...]