Lengyelország megtisztításának lendülete. A Kaczynski ikrek - elnök és kormányfő - az előrehozott választások kiírása előtt Közép- és Kelet-Európában régóta túlhaladottnak gondolt kampányba kezdtek.
Alakulhatott volna másként. Betilthatták, megszüntethették, átnevezhették volna, válhatott volna pártlappá vagy bulvárújsággá. Nem így lett. A Figyelő túlélte a történelmet. De nem csak túl-, hanem át- és megélte. Mintegy 2600 lapszám, csaknem milliónyi cikk, számos díj, stabil példányszám és stabil üzleti működés - ez a mérleg az 50. születésnapon.
az Európai Unió alapelvei közé tartozik. Szépen hangzik, egészen addig, amíg betartják. Márpedig úgy fest, kirívó példáját fogja Magyarország is bemutatni annak, hogy ezen elvekkel ellentétes törvényt alkosson.
Mély válságba került 1990-et követően a magyar gazdaság a múltból örökölt problémák, az átalakulással járó nehézségek és a külgazdasági feltételek megváltozása miatt.
Sikeres cégvezetőből a napi hajszától eltávolodó tanácsadóvá válik Temesfői István, a Globus Zrt. elnöke, miután tavaly eladta egy francia befektetőnek a konzervgyár többségi tulajdonát. Új vállalkozásokat is indít ugyan, ám az eldurvult hazai közállapotoktól megcsömörlötten „magyar” helyett egyre inkább „európainak” tartja magát.
Az újabb kori magyar történelem egyik feltűnő sajátossága, hogy bukott forradalmainkat kegyetlen megtorlások, ezeket pedig a forradalmi célkitűzések egy részét megvalósító konszolidációs időszakok követik. Ez így volt 1849 és 1919, majd utoljára 1956 után is.
Miközben az ukrán politika - a szeptemberi előrehozott választások közeledtével - egyre kilátástalanabb válságba süllyed, a gazdaság ezzel mit sem törődve szárnyal.
Kispesten a Wekerle-telep lakója voltam a hatvanas években, amikor 1960-ban odaköltöztünk, éppen 3 éves. Értelemszerűen se nem vásároltam, se nem főztem még, csak megettem, vagy nem ettem meg, amit elébem raktak. Pontosabban elém rakott Kató, aki születésemtől kezdve a házvezetőnő; igazi kispesti, tehát nagyszerű asszony.
A gazdasági nehézségek hatására Kádár és a pártvezetés többsége az 1970-es évek utolsó harmadában az 1972–73 körül hazai és szovjet nyomásra leállított reformfolyamat újrakezdése mellett döntött.
Az oligarchikus rendszert világra segítő orosz utat járhatatlannak, a magyar és a lengyel modernizációt ígéretesebbnek ítéli, de győztest még nem hirdet az örmény származású kutató.
Az amerikai jelzálogpiacokról indult felfordulást a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája is megérzi. Csökkentés ugyan várható, ám annak mértékéről és időzítéséről erősen eltérőek a várakozások.
Rendszerváltás, rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszer-átalakítás - e fogalmak azt a folyamatot jelölik, amelynek során a II. világháború után szovjet ellenőrzés alá került kelet-európai államokban és a felbomlott Szovjetunió utódállamaiban az egypárti diktatúrákat többpárti demokráciák, az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdaságokat pedig döntően magántulajdonra épülő piacgazdaságok váltották fel. A belső átalakulás legtöbb e
Napjainkban a nagyméretű űrszondák az űrkutatás legtöbb információt szállító eszközei. Ezek pályára állításához komoly rakétateljesítményre van szükség, üzemeltetésük, misszióik végrehajtása pedig szintén sok energiát igényel.
Végigkísérték az állami tulajdon privatizálását az egyéni haszonszerzést szolgáló csalások, valamint jogilag esetleg korrekt, ám morális szempontból súlyos aggályokra okot adó különböző tranzakciók.
Számos élőlény gén-építőköveinek sorrendjét sikerült már meghatározni a különböző genomprogramok keretében, így teljes sok baktérium, az ember, egyes rágcsálók génkönyvtára, de bizonyos növényeké is, például a kukoricáé vagy a rizsé.
Az olajválságként ismert jelenség az izraeli győzelemmel végződött negyedik arab–izraeli háborúval kezdődött 1973-ban. Az Izraelnek nyújtott amerikai segítség miatt az arab olajtermelők egyrészt csökkentették termelésüket, másrészt drasztikusan emelték áraikat. Az olaj világpiaci ára az 1970-es évek közepére megnégyszereződött, majd később még tovább emelkedett.
Megszabadulni a Szovjetunió, illetve Oroszország befolyásától, s csatlakozni az euroatlanti szervezetekhez - ezek voltak a rendszerváltással egyidejűleg kialakított új magyar külpolitikai doktrína legfőbb céljai.
A közép- és kelet-európai gazdaság sokkal jobban integrálódott Európába, mint hinnénk - derül ki a Deloitte és a Figyelő régiós vállalati toplistájából
Fontos tanulsága volt a Kádár-korszak gazdasági reformjainak, hogy az állami tulajdon magánosítása nélkül a kapitalista típusú gazdálkodás hatékonysága nem biztosítható. Az állami szektor privatizációja ezért már a rendszerváltás előtt, az 1988-as társasági és az 1989-es átalakulási törvény alapján megkezdődött.