Bár egy tized százalékponttal 8,3 százalékra csökkent augusztusban az infláció, túl sok optimizmusra nincs ok. A fogyasztói árak lassabb ütemben mérséklődhetnek a következő hónapokban, mint arra korábban számítani lehetett. Ennek hátterében elsősorban az élelmiszerárak megugrása állhat. Az aszály és a rossz termés miatt emelkedő agrárárak ugyanis már az augusztusi inflációban megjelentek; elmaradt az élelmiszerek ilyenkor szokásos átfogó olcsóbbodása. Az idényáras élelmiszerek ugyan csaknem 10 százalékkal lettek olcsóbbak júliushoz képest, ám a többi élelmiszer átlagosan 1,5 százalékkal drágult. Az élelmiszerek áremelkedésének első hulláma tehát megjelent augusztusban az inflációban, s várhatóan ez a tényező határozza meg leginkább a következő hónapok áralakulását is. Így nincs túl sok esély arra, hogy az ősz folyamán 6 százalék alá szelídüljön az áremelkedési ütem.
Az infláció egy másik fontos komponense, a piaci szolgáltatások ára augusztusban az előző év azonos időszakához képest 6,3 százalékkal emelkedett. Valamivel szelídebb tempóban tehát, mint az egy hónappal korábbi 6,7 százalék, de még mindig elég tetemesen. Elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy dacára a lassú gazdasági növekedésnek – a Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban rontotta le az első negyedéves GDP számítását 1,4 százalékról 1,2 százalékra -, az inflációs várakozások továbbra is magasak.
A jegybank, pontosabban a kamatcsökkentési várakozások szemszögéből nézve azonban az augusztusi inflációnak csak korlátozott jelentősége van. A jegybank már korábban közölte, hogy nem kíván reagálni az élelmiszerárak megugrására. Részben azok egyszeri volta miatt, részben pedig azért, mert kamatszintjének változtatásával nem képes azokat befolyásolni. Az MNB kamatlépéseit a közeljövőben továbbra is a nemzetközi tőkepiaci helyzet határozza meg. Annak alapján pedig az elemzők nem zárják ki, hogy a jegybank szeptemberben 25 bázisponttal, 7,50 százalékra csökkenti irányadó kamatát.
