Mi van az átlagkereset mögött? – erre voltunk kíváncsiak, amikor részletesebb adatokat kértünk a Központi Statisztikai Hivataltól.
Két táblázatot ajánlottak a figyelmünkbe. Az első azt mutatja meg, hogy 2019 és 2023 között hogyan alakult a teljes munkaidőben alkalmazásban állók százalékos megoszlása keresetkategóriák szerint. Az adatokból az látszik, hogy
- öt év alatt jelentősen (majdnem az ötödére) csökkent azoknak az aránya, akiknek a bruttó átlagkeresete 250 ezer forint alatt volt,
- kissé emelkedett azoké, akik 205 és 450 ezer forint között kerestek,
- több mint a duplájára nőtt a 450 és 650 ezer forint közötti bruttó keresetűek száma,
- és megtriplázódott azoké, akik 650 ezer és 1 millió forint között kerestek.
- A bruttó 1 millió feletti átlagkeresetűek aránya szintén megháromszorozódott a teljes munkaidőben alkalmazásban állók táborán belül.
Mindez persze nem független attól, hogy 2019 és 2023 között jelentősen emelkedett a minimálbér (+79 százalék), a bérminimum (+67 százalék) és az átlagkereset (+60 százalék) is.
Amíg 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér jóval alatta volt a legalsó kereseti sávnak, addig 2023 januárjában már majdnem elérte azt (232 ezer forint volt ekkor a bruttó minimálbér, és 296 ezer a garantált bérminimum), a decemberi emeléssel pedig (amikor 266 800 forintra nőtt a bruttó minimálbér) már meg is haladta azt. Nem csoda tehát, hogy tavaly éves szinten 10 százalék alá olvadt a teljes munkaidőben bruttó 250 ezer forintnál kevesebbet keresők aránya.
2023-ban 3 millió 189 ezer fő állt teljes munkaidőben alkalmazásban. Ez jóval kevesebb, mint a 4,7 millió foglalkoztatott, de azért a dolgozók kétharmadáról képet kaphatunk a KSH adataiból.
Az első ábrán már látszott, hogy 2023-ra ugyanannyi lettek a havi 250 ezer forintnál kevesebbet keresők, mint azok, akiknek 1 millió forint felett volt a havi bruttójuk; nagyjából 300–300 ezer emberről van szó. A legtöbben, csaknem 1,3 millióan (40,5 százalék) a havi bruttó 250 és 450 ezer forint között keresők vannak, míg a második legnépesebb kategória a 450 és 650 ezer forint közötti átlagos bruttó keresetűeké volt, ők több mint 800 ezren voltak. A 650 ezer és 1 millió forint között keresők száma majdnem félmillió volt tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók között.
A havi bruttó átlagkereset 589 114 forint volt 2003-ban, ez a 650 ezer forintos sávhoz van a legközelebb, de pontosan nem tudjuk megmondani, hányan kereshettek az átlag felett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül. Csak annyi biztos, hogy az arányuk 24,7 százalék alatt volt, a számuk pedig biztosan kevesebb, mint 787 ezer. Megfordítva a dolgot az válik világossá, hogy
a számuk pedig 2,4 millió fölött lehetett.
A Telex tavaly decemberben készített a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján egy ábrát, amiből az derült ki, hogy 2022-ben a keresők (nem csak a teljes állásban alkalmazásban állók) több mint 25 százaléka volt az átlagkereset felett, vagyis az ő adataik alapján is az igazolódott, hogy nagyjából négyből három magyar kevesebbet vitt haza az átlagkeresetnél. Ez azért van, mert a magasabb keresetek felhúzzák az átlagot.
A KSH adatai szerint 2023-ban egy egyszemélyes háztartásban az átlagos megélhetési szinthez nettó 310,6 ezer forintos havi kereset kellett, amihez bruttóban átlagban 467 ezer forintra volt szükség.
Egy felnőttnek egy vagy több gyerekkel fejenként havi több mint 167 ezer forintot kellett keresnie a KSH szerint az átlagos megélhetéshez. Így egy gyerek mellett csaknem havi nettó 335 ezer forint kellett, ami (a gyerekkedvezménnyel is számolva) közel bruttó 470 ezer forintos keresetből jött ki.
Két felnőtt és egy gyerek esetén fejenként nettó 173 ezer forint kellett az átlagos megélhetéshez, azaz összesen csaknem nettó 520 ezer forint, ami 750 ezer bruttó. Ha pedig két felnőtt és két gyerek volt a háztartásban, akkor az egy főre eső 148 ezer forintból kiindulva mintegy nettó 593 ezer forintból jött ki az átlagos megélhetés, ami (a gyermekkedvezménnyel számolva) bruttóban csaknem havi 800 ezer forintos keresetet feltételezett a szülőknél.
Az egyedülállóknak biztosan nem adatott átlagos megélhetés havi bruttó 450 ezer forint alatt, hanem csak szűkös, hiszen ehhez nekik – mint említettük – bruttó 467 ezer forint kellett volna. Ha pedig valaki bruttó 250 ezer forintból vagy annál kevesebből kellett, hogy megéljen egyedülállóként, annak még a nagyon szűkös megélhetés (176,7 ezer forint) sem jött ki a keresetéből.
Az egyedülálló egygyermekeseknek sem volt elég a 450 ezres bruttó kereset az átlagos megélhetéshez (bruttó 470 ezer forint kellett ehhez), és a havi bruttó 250 ezerből nekik sem jött ki még a szűkös megélhetés sem, mert ehhez fejenként nettó 97,4 ezer forint kellett volna, de a bruttó 250 ezer forint csak 188 ezres nettót tesz ki. A párok (feltételezve, hogy mindketten egyformán kerestek) fejenként havi bruttó 450 ezer forintból egy és két gyermek mellett is elérhették a KSH által jelezett átlagos megélhetéshez szükséges kereseti küszöböt, de ha kettejüknek kevesebb mint havi bruttó 750–800 ezer forint jött össze, akkor már csak szűkösen élhettek. Amennyiben pedig csak 250 ezer forintot vagy kevesebbet keresett mindkét szülő (praktikusan a minimálbéresek vagy a kicsivel felette lévők tartozhattak ide, a legalsó tizedbe), akkor a jövedelmük biztosan csak szűkös megélhetésre, vegetálásra volt elég.
Korábban megnéztük, hogyan élhettek a nyugdíjasok az aktuális járadékukból – közülük is jelentős azok száma, akik szűkösen kénytelenek élni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
