A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig – az átlagszámítási időszakban – elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni – írja Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu-n. De lehet-e venni az 1988. január 1. előtt szerzett kereseteket a nyugdíjszámítás során, és ha igen, mikor? Erre is megadja a választ, három kisegítő szabály alapján.
Első kisegítő szabály
Ha az átlagszámítási idő legalább fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni.
Példája szerint ez azt jelenti, hogy ha valaki 2024. augusztus 21-i kezdőnappal kéri megállapítani a nyugdíját, akkor 1988. január 1-jétől az átlagszámítási időszak hossza 13 382 nap. Ha ennek a felére, azaz legalább 6691 napra ebben az időszakban az érintett személy nem szerzett járulékalapot képező keresetet, hanem például 6653 ilyen napja volt csak, akkor a hiányzó 38 napot 1987. december 31-étől visszafelé lépegetve kell összeszedni. (Mint megjegyzi, ez az oka annak, hogy a valorizációs szorzók minden évben kormányrendeletben kiadott táblázata nem csak 1988-tól tartalmazza a szorzószámokat, hiszen adott esetben a korábbi években szerzett kereseteket is figyelembe kell venni.)
Második kisegítő szabály
Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor az átlagszámítási időszak feléhez hiányzó naptári napokra (amelyeken nyugdíjalapot képező keresete nem volt), a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.
Vagyis ha az előző példához visszatérve ha az érintettnek hiányzik 43 kereső napja ahhoz, hogy az átlagszámítási időszak legalább fele tartama alatt keresettel rendelkezzék, viszont 1988 előtt nem dolgozott vagy nem volt igazolható járulékalapot képező keresete, akkor a hiányzó napokra a minimálbér pótlásának szabályát alkalmazzák. Eszerint a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező keresete.
Ez azt jelenti, hogy ha az érintett személynek például 2019-ben nem volt három hónapig semmilyen keresete, és ez a nyugdíjmegállapítás napjához legközelebbi olyan időszak, amelyre a minimálbér pótlásának szabálya alkalmazható, akkor a példa szerint hiányzó 38 napot e kereset nélküli időszaknak a nyugdíjmegállapítás napjához legközelebb eső utolsó 38 napjára lehet érvényesíteni úgy, hogy a 2019-ben érvényes 149 ezer forintos minimálbér 38 napra eső összegét is hozzáadják a 2019-ben szerzett keresetekhez, majd ezen összeg alapján számítják ki az adott évben szerzett nettó kereset összegét.
Speciális kisegítő szabály
Arra is kitér a cikkben a nyugdíjszakértő, hogy a minimálbér pótlásának szabályát a régi szociálpolitikai egyezmények egyes esetekben felülírták, és a minimálbér helyett a hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresetét rendelték figyelembe venni a nyugdíjszámítás során. Ilyen egyezmény van még mindig hatályban Ukrajna vonatkozásában. Eszerint ha az Ukrajnából Magyarországra áttelepült és magyar nyugdíjat kérelmező személy az áttelepülését követően már nem dolgozott tovább, akkor az egyezmény szerint a magyar nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.
Farkas András megjegyzi, nem véletlenül váltja ki a nyugdíjas társadalom méltatlankodását ez a szabály (persze az orosz-ukrán háború szörnyűséges valósága pillanatnyilag elnyomja ezt a méltatlankodást), hiszen a minimálbér helyett annál sokkal magasabb keresetet lehet figyelembe venni egy olyan áttelepült személy esetében, aki egy napot sem dolgozott Magyarországon. Sőt, kifejezetten ellenérdekelt az áttelepült személy abban, hogy Magyarországon dolgozzék, mert ha így tenne az áttelepülése után, akkor már az ő esetében is csak a magyar keresetek vehetők számításba, és ha a megfelelő számú bérezett nappal nem rendelkezne, a hiányzó napokra a minimálbért kellene figyelembe venni – tette hozzá.
