Így adózunk 2024-ben

2023-ban két adócsomagot fogadott el a parlament, egyet júliusban, egyet novemberben. Összefoglaljuk a főbb változásokat.

• Emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója.

A benzinnél 152,55 forint (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55 forint), a gázolajnál pedig 142,9 forint (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9 forint) lesz literenként az adó, ami mintegy 41 forintos drágulást okoz, a Mol bejelentése szerint két részletben.

• Emelkedik viszont januártól a gázolajból visszaigényelhető jövedéki adó.

A közúti árufuvarozásban, valamint M2 vagy M3 kategóriájú gépjárművel végzett személyszállításban a korábbi literenkénti 3,5 forintról 10-re nő a visszaigényelhető jövedéki adó.

• A napilapoknál nulla százalékos áfakulcsot kell alkalmazni.

A fő kedvezményezett a jobboldali sajtóbirodalomhoz tartozó Mediaworks Hungary Zrt., amelyhez a megyei lapok tartoznak.

• 27 százalékról, 18 százalékra csökken a desszert jellegű sajtkészítmények áfája.

A túródesszertek, köztük a Túró Rudi lehet így olcsóbb. Az indoklás szerint azért volt szükség erre, mert egyes desszert jellegű sajtkészítmények eddig is a 18 százalékos áfakulcs alá tartoztak. Hozzájuk kellett tehát felzárkóztatni a Túró Rudit. Érdekes adalék, hogy 2017 májusában Varga Mihály pénzügyminiszter az akkori költségvetés beterjesztésekor azt mondta, ha gyermeke tudná, mi az az áfa, a Túró Rudi áfáját csökkentené.

• Szja-mentesek lesznek az állami számsorsolásos szerencsejátékokon (kenó, lottó) elért nyeremények.

Azzal indokolt a kormány, hogy így próbálja felkorbácsolni az emberek játékkedvét, hogy az állam nagyobb bevételekhez jusson.

• 5 százalékra csökkentik a műkincsek behozatalát terhelő áfát.

A jövőben már a csökkentett áfa megfizetésével lehet behozni az EU-n kívülről műkincseket.

• Az extraprofitadónak indult légitársaságok különadója zöldadóként él tovább.

Az adó az egy ülésre jutó kibocsátási értéktől, és az úti céltól függően 1600 és 15 600 forint közötti lehet utasonként. A légitársaságok hozzájárulásánál I-es kategóriába (azaz alacsonyabb adózásba) sorolták 2024 januárjától Törökországot. 2023. szeptemberben Izrael került ebbe a kategóriába.

Az extraprofitadók közül számos megmarad, a többi között:

• a bankadó, ami 2010 óta él, kulcsa 2022-ben 10 százalék volt, 2023-ban az adóalap dinamikus növekedése miatt 8 százalék lett. Volt szó emelésről is, de a kulcs marad 2024-re.
• Az energiaellátók jövedelemadója (a Robin Hood-adó). 2022-ben 31 százalékos volt az adókulcs, 2023-tól 41 százalékosra emelkedett.
• A díjbevételhez kötött sávos (1 és 12 százalék közötti kulcsú) biztosítási pótadó.
• Az árbevételhez kötött sávos kiskereskedelmi adó, amelynél a legfelső sávban, vagyis 100 milliárd forint árbevétel felett 4,1 százalékról 4,5-re nő az adókulcs. (A többi kulcs marad, 500 millió forint alatt 0 százalék, 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között 0,15 százalék, 30 milliárd és 100 milliárd forint között pedig 1 százalék.)
• A kiskereskedelmi adón belül a benzinkutaknál csak két adókulcs lesz, 500 millió forint alatt nulla százalék, felette 3 százalék. Így jelentősen (a 20-szorosára!) növekszik az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak adóterhelése. 100 milliárd forint forgalom felett viszont csökken az adóteher.

A veszélyhelyzet lejárta után (aktuálisan 2024. május 24-éig hosszabbították meg) is megmarad:

• a 30 év alatti anyák 2023 januárjától elérhető adókedvezménye (az előző évi júliusi KSH-s átlagkeresetig).
• A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekekre járó emelt összegű családi kedvezmény (+66 670 forint/hó, adóalapra vetítve).
• 30 forint/kilométerig a munkába járáshoz adómentesen adható munkáltatói költségtérítés.
• Az átalányadózó személygépjármű-vezetői képzéssel foglalkozó egyéni vállalkozók 80 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg a jövedelmüket.
• A minimálbérhez kötik az egyszerűsített foglalkoztatás adóterheit és a filmipari statiszta kereseti maximumát.
• Az ekhóst foglalkoztató munkáltatónak nem kell megfizetnie az ekhós bérrész után a 13 százalékos kifizetői ekhót.
• Meghatározott feltételek mellett adómentesen adható a céges borjuttatás a dolgozóknak.

Bár a kormány eleinte nagyon tiltakozott, mégis

• bevezetik a globális minimumadót.

Magyarországon ez mintegy 3 ezer vállalkozást érint, és nekik jelentős adminisztratív terhet jelent. A minimumadót azoknak a 750 millió euró feletti árbevételű cégeknek kell megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót. Kedvezményt kaphatnak viszont a nagy létszámú cégek, és a minimumadóba beszámít a befizetett társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója, és az innovációs járulék is. A minimumadóból jövőre plusz száz milliárdos adóbevétele keletkezhet a költségvetésnek.

Változik a K+F beruházások támogatása.

• A K+F adóalap-csökkentő tétel helyett 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a rendelkezés.

Az adókedvezmény az elszámolható költség 10 százaléka lesz, de bizonyos ráfordítások nem minősülnek majd elismert ráfordításnak.

• Az Európai Unióban belüli értékesítéshez is lehet majd közösségi alanyi áfamentességet választani.

Ez azt jelenti, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. (A cikkben eredetileg nem jeleztük, de a közösségen belüli alanyi áfamentesség választásának lehetősége csak 2025 január elsejétől él.)

Az alanyi áfamentesség határa marad 12 millió forint Magyarországon (bár voltak arról hírek, hogy esetleg felemelik 18 százalékra).

• A Nemzeti Adó- és vámhivatal elindítja az e-áfabevallást.

Vagyis a NAV már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával.

• Szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény.

Már csak kizárólag a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-államok (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lesz igénybe vehető 2024-től a kedvezmény.

• Változik, hogyan teszi közzé a nagy összegű adóhiányosokat a NAV.

Egységesen 100 millió forint felett kerülnek majd listára az adóhiányosok (természetes személyeknél eddig 10 millió forint feletti tartozást tettek közzé). A helyi adóknál is egységesítenek, és csak az 500 ezer forint adóhiányosok listáját teszik közzé (eddig a természetes személyek 50 ezer, mások 100 ezer forint felett kerülhettek fel a feketelistára).

• 2024. január 1-jétől a közművezetékek adója hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek (távközlés). 2025. január 1-jétől pedig hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló törvény.
• A reklámadó kulcsa jövőre is marad nulla százalék.
• Ha jövőre a könyvvizsgáló céget megválasztják könyvvizsgálói tevékenységre, akkor rögtön meg kell választani a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is.

A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló salátatörvény tervezetében szerepelt még egy új adónem, amit megszavaztak.

• Az iparbiztonsági hozzájárulást az atomerőműveknek, a vegyi üzemeknek és akkumulátorgyáraknak kell majd megfizetniük.

Ezt az új adót azonban nem tervezték húsba vágóra. Mindössze a cégek előző évi nettó árbevételének 0,042 százaléka. Egy 100 milliárd forintos forgalmú akkumulátorgyárnál tehát az iparbiztonsági hozzájárulás az árbevételhez képest elhanyagolható összeg, 42 millió forint lehet.