A bizottsági előterjesztés szerint 66 milliárd eurós pótlólagos befizetésre van szükség a tagállamok részéről, 2024 és 2027 között, ami a hétéves uniós büdzsének mintegy öt százaléka. Ebből a pénzből az EU fenntartaná Ukrajna támogatását, növelné az illegális bevándorlás leküzdésére fordítható keretet, pénzt biztosítana a versenyképesség javítására és a megnövekedett kamatterhek kiegyenlítésére – olvasható a portálon.
A kezdetektől hangoztatott magyar álláspont úgy foglalható össze, hogy amíg az ukránok nem számoltak el azzal, hová tették az eddig kapott pénzeket és amíg Magyarország nem jut hozzá az őket megillető forrásokhoz, addig a magyar kormány nem is hajlandó tárgyalni ezekről a kérdésekről. Mivel Magyarország egészen biztosan nem fogja megkapni idén ezeket a forrásokat – egy kisebb részére van most még reális esély – és mivel az EU-nak a folyamatosság érdekében december végéig döntést kell hozni, könnyen lehet, hogy – 2020-hoz hasonlóan – ismét magyar vétó fenyegeti majd az uniós költségvetést.
Mindenesetre az Európai Parlament szakbizottsági szinten elfogadott álláspontja arról szól, hogy az EP még tízmilliárd euró befizetését tartaná indokoltnak. A közelmúlt külső kihívásaira, különösen az Ukrajna elleni orosz háborúra és a növekvő migrációs problémákra tekintettel a képviselők 2 milliárd euróval megerősítenék az érintett költségvetési területeket. További 3 milliárd eurót különítenének el az új „Stratégiai technológiák Európáért Platform” (STEP) számára, és 5 milliárd eurót arra, hogy az EU az előre nem látható válságokra jobban tudjon reagálni.
A Költségvetési Bizottság álláspontja októberben az Európai Parlament plenáris ülése elé kerül. Nagy valószínűséggel ott megerősítik ezt a javaslatot, így ez lesz az EP tárgyalási mandátuma a tagállamokkal folytatott egyeztetéseken. A bizottság nagy többséggel, 23 igen szavazattal, 3 ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a jelentéstervezetet.
