A nyugdíjszámítással kapcsolatos levelet kaptunk – olvasónk szerint az 1997-es nyugdíjtörvény, illetve a szocialista kormányok alatti magas személyi jövedelemadó miatt vannak sokan, akiknek alacsony ma a nyugdíjuk. Nyugdíjszakértővel beszéltük át az olvasó felvetéseit: szerinte a kuriózumnak számító magyar nettó nyugdíj nem főnyeremény, de nem pont ez a baj vele.
Életpálya-átlagkereset és nyugdíj
Olvasónk azt nehezményezte, hogy rosszul járt az 1997-es nyugdíjtörvénnyel, amely csak az 1988. január 1 utáni jövedelmeket veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításánál. 1988 előtt ugyanis sokkal jobban keresett, mint a rendszerváltás körül, illetve után, és azt is megemlítette, hogy sokan jártak hasonlóan abban az időszakban.
Farkas András nyugdíjszakértő abban egyetértett vele, hogy lehettek hasonló okból vesztesei az 1998 januárjától élő újfajta nyugdíjszámításnak, főleg eleinte, mint minden törvényváltozásnál, amelynél határvonalat kell húzni. Persze minden ember életútja egyedi, így nem biztos, hogy mindenkire érvényes az általánosítás, de közben változott is a helyzet. Akik például az idén mennek nyugdíjba, azok 1988-ban 30 évesek lehettek, karrierjük elején járhattak – jó eséllyel nekik inkább kedvező, hogy az 1988 előtti kereseteket nem kell figyelembe venni a nyugdíjszámításnál. Néhány év múlva pedig már ténylegesen a teljes életpálya-átlagkereset bele fog számítani a nyugdíjba, ha így maradnak a szabályok.
Nyugdíjszámítás dióhéjban
A nyugdíj (nettó összeg) alapja a bruttó jövedelem, amelyből több lépésben nettó keresetet kell számítani:
- az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között – szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani” kell,
- majd az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, de már járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” kell,
- aztán az így kapott éves nettó kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval (ami tulajdonképpen felzárkóztatja a korábbi évek kereseteit) meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben szerzett kereseteket),
- továbbá az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal),
- valamint az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya-átlagkeresetet”, ami a nyugdíjszámítás alapja – foglalta össze a nyugdíjszámítás szövevényes lépéseit Farkas András.
- Fontos még, hogy ha a havi nettó életpálya-átlagkereset több, mint 372 ezer forint, akkor a 372 ezer forint feletti keresetrészt csak a degresszió szabályai szerinti csökkentett mértékben lehet számításba venni.
- Végül a kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált életpálya-átlagkereset összegét meg kell szorozni az úgynevezett nyugdíjszorzóval, hogy megkapjuk a nyugdíjat.
A nyugdíjszorzó százalékban kifejezett érték, a teljes szolgálati idő egész években kifejezett hosszától függ. Például aki 40 év szolgálati idővel megy nyugdíjba, annak 80 lesz a nyugdíjszorzója, vagyis a nettó életpálya-átlagkereset 80 százalékával lesz egyenlő a kezdő nyugdíja. Ehhez még a nyugdíjbónusz jöhet hozzá, ha valaki erre jogosultságot szerzett, azaz a nyugdíjkorhatár elérésekor nem kérte a nyugdíjazását, hanem legalább még 30 napig tovább dolgozott.
Egykulcsos szja és nyugdíj
Az olvasó annak a véleményének is hangot adott, hogy a korábban fizetett többkulcsos (és a jelenleginél magasabb) szja miatt lett kevesebb a nyugdíja, mert ahogyan az előbb levezettük, a nyugdíj kiszámításához nettósítani kell a kereseteket. És ha magasabb volt az szja, akkor kevesebb maradt a keresetéből nettóban a nyugdíjszámításkor. Szerinte ez is okozza, hogy sok ma a kisnyugdíjas.
Farkas András éppen ellenkezőleg látja ezt a kérdést. Mint a 24.hu-nak kifejtette,
Hiszen az egykulcsos szja mellett a magasabb kereseteket ugyanúgy csak 15 százalékos szja terheli, mint a kisebb kereseteket – ez pedig előnytelenebb helyzetbe hozza az alacsonyabb keresetűeket nem csak a bérnél, hanem a nyugdíjnál is. Hiszen ha a nyugdíjat eleve egy alacsonyabb bruttó kereset alapján fogják megállapítani, és az alacsony keresetre nincs kedvezményes adókulcs, akkor a bér és a nyugdíj is alacsonyabb lesz.
A nyugdíjszakértő szerint az egykulcsos szja jobban kedvezményezi a magasabb keresetűeket, mint a kisebb keresetűeket – az utóbbi kör pedig a többkulcsos szja-val jobban járt. Ráadásul a magasabb keresetűek várható élettartama jellemzően hosszabb, mint a kiskeresetű embereké, így az életük során kevesebbet kereső embereket nemcsak az sújtja, hogy az egykulcsos adó miatt hátrányba kerülnek a nyugdíjmegállapítás során, hanem az is, hogy még az alacsonyabb nyugdíjukat is csak rövidebb ideig élvezhetik – tette hozzá.
A bruttó nyugdíjjal jobban járnánk
A magyar nettó nyugdíjszámítás egyébként hungarikum, hiszen más országok nyugdíjrendszeriben a bruttó keresetek alapján bruttó nyugdíjat állapítanak meg – avatott be Farkas András, aki sokkal inkább híve lenne a bruttó nyugdíjnak, ugyanis
- a fentebb vázolt bonyolult számításnál sokkal egyszerűbben lehetne nyomon követni és kiszámítani a nyugdíjvárományt.
- Ha bruttó nyugdíj lenne, akkor a nyugdíj nettó összegét az határozná meg, milyen kedvezményes adó- és járulékterheket alkalmaznának rá.
Az összes európai nyugdíjrendszer bruttó – van ahol a nyugdíjat terheli kedvezményes adó, máshol adómentesnek számít, és mindenhol valamennyi járulékot is vonnak belőle. Jellemzően egészségbiztosítási járulékot, illetve hosszú távú ápolási járulékot szednek a nyugdíjasoktól, hiszen ők azok, akik az ápolással leginkább érintettek lehetnek.
- Így a bruttó nyugdíjjal összegszerűen is jobban járhatnának az érintettek, amennyiben nálunk is a bérnél kedvezőbb közterhet kellene levonni belőle.
Nem elhanyagolható az a szociálpszichológiai szempont sem, hogyha a nyugdíjasok egyértelműen és láthatóan részt vehetnének a közterherviselésben (nem csak úgy, mint most, a fogyasztásukat terhelő adók, például áfa, illetékek megfizetésével), akkor sokkal inkább érezhetnék magukat a társadalom egyenrangú tagjának. És ha adóznának és járulékot fizetnének a bruttósított nyugdíjból, akkor már senki nem süthetné rájuk, hogy ők „csak eltartottak”.
A nyugdíjszakértő megemlítette, volt olyan terv, hogy 2013. január elsejétől bruttósítsák a nyugdíjakat, de ebből nem lett semmi. Pedig szerinte mindenki jobban járt volna vele.
