2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, és nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és világgazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja. A GKI előrejelzése több ponton is eltér a jelenlegi többségi állásponttól, mert
- az idei évre visszaesést feltételeznek,
- arra számítanak, hogy lassúbb lesz az infláció csökkenése, továbbá
- hogy az EU-transzferekhez nagyobb késedelemmel férünk csak hozzá.
Azért ez a feltételezésük, mert úgy látják, a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak
taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik.
Világgazdasági folyamatok – új és újabb kockázatok
A GKI abból indul ki, hogy az orosz-ukrán háború idén legjobb esetben is befagyott konfliktussá válik, győztes és béke nélkül, egy esetleges fegyverszünet által, hullámzó mértékű feszültséget fenntartva. Erősödik a protekcionizmus. Egyelőre nem szorulhat háttérbe a szigorú monetáris és fiskális politika, melynek következtében a gazdasági növekedés lassul. Az USA történetének második legnagyobb bankcsődje, az emiatt kialakult tőzsdei áresés és kockázatkerülés rontja Magyarország világgazdasági környezetét, a többségi álláspont szerint azonban mindez nem fajul egy szélesebb körű pénzügyi válsággá.
Gazdaságpolitika – vonakodó alkalmazkodás, egyszerre nyomják a fék- és gázpedált
A GKI szerint a kormányzat várhatóan az eddigieknek megfelelően vonakodva és ellentmondásos módon fog engedni a gazdasági és politikai kényszereknek. Ezzel hosszú távon az EU-transzferek jelentős része elérhető lehet, de veszteségekkel és jelentős késedelmekkel, folyamatos viták közepette. Valamint hogy a kormányzat által tett engedmények nem fogják minőségileg átalakítani az egycentrumú, lojalitás és nem versenyalapú magyar modellt.
A gazdaságkutató szerint a magyar gazdaságpolitika inkább csak a látszatok szintjén közeledik az európai piacgazdasághoz, de a külső hiány, a finanszírozási szükséglet változásokat kényszerít ki. Fennmarad az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme, ami a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), illetve abban ölt testet, hogy a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragad – valószínűsítik.
Gazdasági várakozások – túl a mélyponton
Márciusban a GKI konjunktúra-indexe ötödik hónapja emelkedett, az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak. Az üzleti szférán belül a legpesszimistább a beruházásokhoz és fogyasztáshoz leginkább kötődő építőipari, illetve kereskedelmi ágazat. Érdemben csökkent a cégek áremelési törekvése és erősödött foglalkoztatási hajlandósága, amit a fogyasztók véleménye is visszaigazolt. Az ország gazdasági helyzetének megítélése is sokkal kedvezőbb lett a februárinál.
Fogyasztás – hopp után kopp
Miközben 2022 első negyedévben a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben 4,1 százalékkal csökkentek, így az év egészében 2,6 százalékkal növekedtek.
- Idén a bruttó keresetek 15% körüli emelkedése és 19 százalékos áremelkedés esetén 3,5 százalékos reálkereset-csökkenés várható,
- a fogyasztás a tavalyi 6 százalékos növekedés után mintegy 3 százalékkal csökkenhet.
Beruházás – a visszaesés ellenére magas a beruházási ráta, strukturális kérdőjelekkel
Az állóeszköz-felhalmozás a tavalyi 2,2 százalékos bővülés után idén várhatóan 4 százalékkal csökken, a beruházási
ráta azonban továbbra is az EU-n belül az egyik legmagasabb, 28,5% után 27-28% marad. Az állami beruházásoknál a forráshiány az akadály – ezen belül az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága –, a vállalkozói beruházásoknak a háború térbeli közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható összegek csökkenése, a romló hitelfelvételi kondíciók, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége, valamint restrikciós piaci helyzet folytán bizonytalan bel- és külföldi kereslet a gátja. A kedvezményes állami programok jellemzően egy szűk, kormányzathoz lojális üzleti csoportra fókuszálnak.
Reálfolyamatok – exportorientált pálya, a belföldi kereslet jellemzően csökken
A magyar gazdaságot 2022-ben a választási élénkítés hajtotta, ez a külső és a belső egyensúly drasztikus
romlásában csapódott le. 2023-ban a magyar gazdaság kényszerűen exportvezérelt pályán halad, a
belföldi felhasználás, ezen belül a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás is visszaesik. Termelési
oldalon a mezőgazdaság lehet – négy év drámai romlás után – a legdinamikusabb ágazat, melyet az
exportorientált ipar követ. A legnagyobb visszaesés az építőiparban, az ingatlan-szektorban és a
kereskedelemben várható.
Az egyelőre gyenge, de javuló európai konjunktúra 2023-ban volumenben az árukivitel kb. 2 százalékos bővülését, és az import – a belföldi kereslet szűkülését is figyelembe véve – némi csökkenését alapozza meg a GKI szerint. A cserearányok bizonytalanok, így a GKI technikailag a 2022. évi 6,5 százalékos romlás után 2023-ban 2 százalékos cserearány-javulással számol. Ennek alapján az áruforgalmi deficit 2023-ban a 2022. évi 8,6 milliárd euróról 3 milliárd körülire csökkenhet. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma viszont tovább, 10 milliárd euróra növekedhet.
Foglalkoztatás, munkanélküliség – elviselhetőnek látszó romlás
2022 szeptembere óta folyamatosan csökken a dolgozók száma: januárig 0,8 százalékkal. A munkanélküliségi ráta már 2022 júniusa óta emelkedik, a júniusi 3,4 százalékról februárra 4,0 százalékra. 2023-ban éves átlagban a foglalkoztatás a tavalyi 1,3 százalékos, előző évhez viszonyított növekedése után idén mintegy 0,3 százalékkal csökken, a munkanélküliség a tavalyi 3,6 százalékról mintegy 4,2 százalékra emelkedik – valószínűsítik.
Ugyanakkor az idén meghirdetett stratégia – mely szerint egy-két év alatt 0,5 millió fővel kellene növelni a foglalkoztatást – teljesen irreálisnak látszik. Nemcsak a rövid időtartam miatt, hanem mert munkaerő-keresleti és -kínálati oldalról is hiányoznak a növelés feltételei.
Államháztartási folyamatok – a csökkenő GDP-arányos deficit és államadósság az inflációnak lesz köszönhető
Az államháztartás 2022. évi pénzforgalmi hiánya az előirányzottnak másfélszerese, a GDP-arányos deficit pedig a tervezett 4,9% helyett 6,1% lett. Ez utóbbi feltehetőleg a harmadik legmagasabb az EU-ban. A bevételi előirányzat teljesítése a tervezettnél gyorsabb inflációt feltételez, ami a kiadási oldalon a már „betervezett” gondok vészes felerősödéséhez, kezelésük esetén elkerülhetetlen többlet-kifizetésekhez vezethet. Kérdéses az EU-transzferek beérkezésének mértéke és időpontja. Ezért a GKI a tervezett 3,9 százaléknál magasabb, 4,7% körüli hiányt valószínűsít. A kormány által megemelt hiánycéllal szerintük nem az a baj, hogy ne lenne reálisabb a korábbinál, hanem az, hogy a deficitcsökkentési ambíció alábbhagyását jelzi. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, a tavalyi 72,9% után idén 70% körüli arány várható.
Infláció, kamat, árfolyam – éves átlagban 19 százalékos infláció, 400 forintos euró, valamint az irányadó és az alapkamat év végi összeérése várható
A tavalyi 14,5 százalékról a GKI által becsült, várhatóan 19 százalékra emelkedő infláció jóval magasabb a kormány 15 százalékos prognózisánál, és a gazdaságkutató szerint Emlékeztetőül, Orbán Viktor miniszterelnök mondta januárban, hogy az inflációs láz a kormány által beadott vakcina miatt csökkenni fog, és hogy decemberben már egy számjegyű lesz az infláció.
A GKI idén éves átlagban a tavalyi 392 után 400 forintos euróra, vagyis 2% körüli gyengülésre számít, továbbra is nagy ingadozások mellett. Különösen az EU-val való megállapodás további csúszásának egyértelművé válása okozhat szerintük gyengülést. Az árfolyam további gyengülését okozhatja, ha az MNB – szakítva deklarált óvatosságával –, önszántából vagy a már most is tapasztalható erős politikai nyomásnak engedve, túl hamar vagy túlzott mértékben csökkentené az irányadó kamatot. Jelen prognózis ezzel nem számol.
A GKI az irányadó kamat csökkentésének megkezdését a nyár elején tartja reálisnak. A ténylegesen irányadó kamat (az egynapos betéti gyorstender kamata) október közepén történt bevezetése óta 18%, ez 2023 során stabil pénzpiaci helyzet esetén a 13 százalékos alapkamat szintjére csökkenhet. Ezt követően dönteni kell megtartásáról vagy megszüntetéséről. Kedvező esetben ismét az alapkamat veheti át az irányadó szerepet, mely az EU-val való, tényleges pénzbeáramlással járó megállapodás esetén akár 11 százalékra is csökkenhet. Ez utóbbi azonban optimista forgatókönyvnek tűnik.
Külső egyensúly – csökkenő, de magas deficit, kulcskérdés az EU-transzferek jövője
A folyó fizetési mérleg deficitje a tavalyi 13,1 milliárd euró után idén mintegy 9 milliárd euróra csökkenhet, a finanszírozási szükséglet pedig 9,1 milliárd euróról 6 milliárd euróra eshet vissza a GKI szerint. Ennek fedezése az év során további forrásbevonást igényel, ami sürgeti az EU-való tényleges megállapodást. A hitelminősítők lassan, de elkezdték rontani Magyarország kilátásait, türelmük a jelek szerint legkésőbb az év végéig tart.
