Szajki Bálint / 24.hu
Gazdaság

Energiaszakértő: Szijjártó akkor pedálozik orosz gázért, amikor az a legdrágább

Az állami energiahivatal a lehető legrosszabb pillanatban állapította meg a távhőhöz szükséges eurós árat, Szijjártó Péter akkor pedálozik orosz gázért, amikor annak a legmagasabban van az ára, miközben az elmúlt időszakban a napi ár már 30 euróra is lement – mondta Holoda Attila energetikai szakértő a Jelen hetilapnak.

Rendkívül éles vita zajlik a nyilvánosságban annak megítéléséről, hogy vajon az Oroszországra kivetett szankciók kinek fájnak jobban, az Európai Uniónak vagy pedig Magyarországnak. A hetilap podcast adásában Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár elmondta: a szankciók egyértelműen Oroszországnak fájnak jobban, amit az is igazol, hogy míg az EU gazdasága jövőre valószínűleg 0,5 százalékkal növekedni, addig Oroszországé 5-6 százalékkal csökkenni fog.

Holoda Attila szerint az jelzi, hogy ráléptek Putyin Achilles-sarkára, hogy az orosz elnök a közelmúltban egy beszédében már azt pedzegette, hogy tulajdonképpen szívesen adna az Északi Áramlat kettő még épen maradt vezetékén az EU-nak földgázt. A tiltások következménye az is, hogy a haderő megroggyant, mert az oroszok nem kapnak modern, korszerű technológiát, chipeket, s ez kihat mindenre a fegyvergyártástól a mezőgazdaságig.

Európa jól reagált, Magyarország nem

Viszont, ha megkésve is, Európa most észbe kapott, legalábbis erre utal az, hogy míg a háború kitörése előtt 400 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból, most már csak 80. Ehhez Holoda Attila szerint az kellett, hogy az Unióban erősen visszaessen a gázfogyasztás, a tavalyi évhez képest 15-17 százalékkal, vagyis nagyon sokan áttértek a földgázhasználatról az áramhasználatra. Ezen kívül bejöttek az új energiahordozók, például a cseppfolyós földgáz, vagyis jelentősen nőtt az LNG-beszállítás, amelyről korábban mindenki azt mondta, hogy nem lehet alternatívája a vezetékes gázszállításnak, mert sokkal drágább. Csakhogy az oroszok alaposan föltornászták a gáz árát, most ugyanannyiba kerül a vezetékes, mint a cseppfolyós gáz.

Van tehát alternatív forrás, van megújuló energiaforrás, illetve takarékosság – e hármas kombináció eredményezte az EU hatékonyságát.

Holoda Attila szerint a magyar kormány azt szereti hangoztatni, hogy mi kizárólag az oroszoktól tudunk gázt venni, mert onnan tudjuk elszállítani, sehonnan máshonnan, de ez közönséges hazugság. 2019 elejétől kezdve ugyanis jelentősen átrendeződött a földgázforrás-ellátottság iránya, hiszen nemcsak az alternatív források megtalálása fontos az átállás szempontjából, hanem a szállítás útvonalának megteremtése is.

Az elmúlt időszakban Horvátország, Románia, Szlovákia, Ausztria és Szerbia felől jön a gáz, s a mai importmennyiségnek mindössze a negyede érkezik klasszikus orosz forrásból. És mivel az EU-s tagállamok gőzerővel kezdték el fejleszteni az LNG-terminálokat, valamint azokat a korábbi vezetékeket, amelyek a különböző országok gázinfrastruktúráját összekötik, így most az a helyzet állt elő, hogy végeredményben Magyarországra akár Norvégiából is érkezhetne gáz. Az persze igaz, hogy annyiban függünk az orosz ellátástól, s ebben igazat mond Szijjártó Péter is, hogy a magyar kormány leszerződött 4,5 milliárd köbméternyi éves mennyiségre, 15 évre.

– De ki mondta azt, hogy szerződjünk velük? Pontosan azt vártuk az elmúlt 15 évben, hogy mikor ér végre véget a korábbi hosszú távú orosz-magyar szerződés, amely elköteleződést jelent Oroszország felé. Amíg az EU alternatív lehetőségeket keresett, mi leszerződtünk az agresszorral újabb 15 évre. Ez abszurdum – szögezte le Holoda Attila.

Előnyös szerződéseket kötött a kormány?

–  A Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal a lehető legrosszabb pillanatban állapította meg a távhőhöz szükséges eurós árat, Szijjártó Péter akkor pedálozik orosz gázért, amikor annak a legmagasabban van az ára, miközben az elmúlt héten a napi ár már 30 euróra lement. S miközben rajtunk kívül mindenki kereste a földgáztárolási lehetőségeket, mi mára kifogytunk a pénzből, mert megvettük a drága orosz gázt, vagyis most az a helyzet állt elő, hogy ma például Ausztria felől azért nem érkezik felénk gáz, mert pénz híján nincs, aki megvegye – jelentette ki az energetikai szakértő, aki elmagyarázta hogyan áll össze egy átlagfogyasztó számlája.

Amikor a kormány azzal hencegett, hogy Magyarországon a legolcsóbb az energia ára, ez azért lehetett így, mert a molekulaárról és a kilowatt áráról beszéltek, de a rendszerhasználati díjról még véletlenül sem. Ez utóbbi fontos tétel: ahhoz, hogy a termelőtől vagy a kereskedőtől eljusson hozzánk a földgáz vagy a villamosenergia, nagy nyomású, nagy feszültségű rendszereket kell működtetni. Ugyanakkor vannak kisebb elosztó rendszerek, ezek jutnak el közvetlenül a lakásokhoz, de ehhez karbantartásra, ügyfélszolgálatra, vagyis nagy munkaerőigényre van szükség. Ráadásul ezekhez a rendszerekhez gázmotoros kompresszorok és elektromos berendezések is kellenek, amelyekhez az elektromos áramot a működtetők is a piacról veszik, s ha ott tízszeres-húszszoros az áremelkedés, az súlyosan érinti azt a társaságot is, amely eljuttatja a lakásainkba az energiát.

Ha alaposabban áttekintjük a folyamatokat, a kormány mindig aszerint változtatta a molekula és a kilowatt árát, valamint a rendszerhasználati díjat, hogy Mészáros Lőrinc éppen melyik területen volt érdekelt. Amikor megvásárolta a Mátrai Erőművet, átrendezték a számlát, s az energiaár lett a nagyobb tétel, a rendszerhasználati díjat pedig csökkentették. Amikor kiszállt ebből az üzletből, s most rendszerhasználati eszközöket működtet, a rendszerhasználati díj lett nagyobb, az energiaár pedig kisebb.

Nem a szankciók tehetnek a brutális magyarországi inflációról

Magyarországon a kormány a szankciókra vezeti vissza a magas inflációt is. De valóban így van ez? Győrffy Dóra szerint korántsem, a magyar infláció ugyanis kétszerese az uniós átlagnak. Ennek okai 2016-ig nyúlnak vissza, amikor az MNB az úgynevezett magas nyomású gazdaság elméletét bevezette a döntéshozatalba, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy tudatosan gyengíti az árfolyamot, a kamatokat az infláció alatt tartja, s ennek következményeként 2020 januárjában, a pandémia előtt már 4,7 százalékosra, vagyis az EU-átlag háromszorosára nőtt a magyar infláció.

Erre rátett a pandémia utáni helyreállítás időszaka, illetve a kormánynak az az elképzelése, hogy ráerősít a ciklusra, vagyis amikor a növekedés felívelő szakaszban van, akkor azt még feljebb próbálja tornászni. A 2021-es felívelő időszakban ráadásul elkezdődött a választásokra való felkészülés, elképesztő nagyságrendű pénzt szórtak ki az államkasszából, így megnőtt az államháztartási hiány: 2020-ban 7,8, 2021-ben pedig 6,8 százalékosra, ami ráerősített az inflációra, hiszen rengeteg pénz került a gazdaságba.

Márciusra aztán iszonyatosan meggyengült a forint, akkor ment először 400 forint fölé az euró árfolyama, s ettől az import megdrágult. Végül nem hagyható ki a folyamatból az élelmiszerár-stopok negatív hatása sem, amely alapvetően járult hozzá az élelmiszerárak robbanásához, hiszen a kereskedők a veszteségüket egyszerűen ráteszik más termékekre, s ebből korábban elképzelhetetlen árkülönbségek adódnak. Magyarországon az infláció most a harmadik legmagasabb az EU-ban, jövőre valószínűleg már messze a legmagasabb lesz. Míg az Unió más tagállamai úgy 6-7 százalékos inflációt jeleznek előre, a magyar valahol 13 és 16 százalék közt valószínűsíthető – magyarázta Győrffy Dóra.

Ajánlott videó