A rezsicsökkentés csökkentése kapcsán számos olvasói levelet kaptunk, ezek közül is kiemeltünk egyet, amely a következő kérdéseket vetette fel:
- Jelenleg hány forintért kapják az áramot és a gázt a rezsicsökkentés hatálya alá nem tartozó felhasználók (például cégek, vendéglátóhelyek)?
- Miért akarnak átlagfogyasztás felett drágább tarifát kivetni a lakosságra, mint amennyit jelenleg fizetnek a piaci alapú fogyasztók? Azaz miért akar a kormány nyerészkedni uzsorakamat szedésével a lakosságon?
- Az olcsóbb hazai energiát miért nem a lakosság kapja 100 százalékban, illetve ebből miért exportálunk?
A kérdésekkel megkerestük a Technológiai és Ipari Minisztériumot, a Miniszterelnökséget és az MVM-t, és amíg a válaszukat várjuk, megmutatjuk, mire jutottunk, amikor rákérdeztünk, mennyi a piaci ár azoknak, akik eddig azt fizették. Úgy tűnik, olvasónk jogosan feszegette a kérdést.
Olcsóbban kaphatják a cégek az energiát, mint amivel a kormány számolt
Olvasónk felvetése alapján megnéztük, valóban kevesebbet fizetnek-e a cégek, közüzemek az áramért, illetve a gázért, mint amennyit a kormányinfós közlés alapján feltételezhetően a lakosságnak kell majd fizetnie augusztustól. Hogy pontosan mennyit kell fizetni, az csak a részletszabályokból fog kiderülni, amelyeket csütörtökre ígérnek.
Mini kutatásunk alapján az derült ki, hogy mind az áramot, mind a gázt jóval olcsóbban kaphatták eddig, illetve kapják jelenleg azok, akik csak piaci áron vásárolhatnak, mint amekkora árral számolt a kormány, amikor ismertette, mennyibe került volna egy lakossági átlagfogyasztás a rezsicsökkentés nélkül, piaci áron.
A múlt szerdai Kormányinfón a Németh Szilárd rezsibiztos által elmondottak alapján a lakossági felhasználásban a rezsicsökkentett árhoz képest
- az áramnál a kormány 242 forintos piaci árral számolt 1 kilowattórára,
- földgáznál pedig 913 forintos piaci árral 1 köbméterre.
Ez az összeg úgy jött ki, hogy megmondták, mennyi lett volna a lakossági átlagfogyasztásra a piaci ár.
Arról, hogy pontosan honnan vették ezt a piaci árat, eddig nem kaptunk felvilágosítást az érintettektől. Holoda Attila energetikai szakértő úgy nyilatkozott a 24.hu-nak, hogy az áramra és a gázra nincs olyan (általánosságban), hogy piaci ár. Szerinte blöff lehetett, ami a Kormányinfón elhangzott. Mégis ez az egyetlen konkrét kapaszkodó eddig kormányzati forrásból.
A Fővárosi Vízművek megkeresésünkre csak annyit írt, hogy a társaság mind a villamos energiát, mind a gázt a fent jelzett tarifáknál kedvezőbb áron vásárolja. A közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy az áramot és a gázt is a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. szerzi be nekik, számos más fővárosi közszolgáltató igényeit összefogva, közös közbeszerzési eljárásban. Villamos energia beszerzésére az idei évre kötöttek legutóbb szerződést, a CYEB Energiakereskedő Szolgáltató Kft.-vel, nettó 3,5 milliárd forint értékben, majdnem 51 ezer kWh-ra – ez nettó 69 forint/kWh árat jelent, ami bruttó 87,63 forint.
Földgázt az MVM Next Zrt. szolgáltat nekik, a 2021. október és 2022. szeptember közötti időszakra, több mint 10 millió köbmétert (a +30 százalékos eltérés különdíjmentes lehet), a szerződés értéke pedig nettó 2,059 milliárd forint. Ez alapján nettó 206 forintért veszik a gáz köbméterét, ami bruttó 262 forint.
A közbeszerzési értesítőben megnéztük még, mennyit fizet a Budapesti Nagybani Piac (BNP). Ők éves szerződést kötöttek az idei évre áramra (még tavaly októberben) az MVM Next Zrt.-vel, nettó 36,99 forint/kWh áron (bruttó 46,98 forint), földgázra pedig az idei február-szeptemberi időszakra kötöttek szerződést legutóbb (februárban), az Elmű-Émász Energiakereskedő Kft.-vel, nettó 21,6 millió forintos értékben, 54 ezer köbméterre (-30 százalékos eltérés lehetséges), ami 400 forint/köbméter árat jelent áfa nélkül (bruttó 508 forint). Ők is tehát jóval olcsóbban veszik az energiát, mint amennyit a lakosságnál piaci árnak számolt a kormány.
Igaz, mint írtunk róla, amelyik cég látja előre a biztos felhasználást, az jó előre leköti a szükséges mennyiségeket. A magyar áramellátásról gondoskodó MVM is nagyobb részt így szerez be, tehát még tavaly, jóval olcsóbban köthette le az idei évre szükséges mennyiség jó részét.
Az egyik hazai bank úgy informálta lapunkat, hogy 39,5 forint + áfát fizet egy kWh áramért (bruttó 50 forint). Az ő áramárukhoz képest majdnem ötszörös a lakossági használatra kalkulált piaci ár.
Egy budapesti étteremnél a gáz ára 350 Ft/köbméter környékén mozog, a villany pedig hónapról hónapra változik, mert csak minimális lekötésük van piaci áron. Így 2021 decemberében még 26 Ft/kWh-ot fizettek, 2022 januárban viszont már 151 Ft/kWh-t. Egy vidéki étterem kétéves szerződéseket kötött a versenypiacon, amelyek 2023 végéig érvényesek. Valami korrekció volt náluk de még nem érték el a piaci árakat, és jóval alatta maradnak a 242 Ft/kWh-nak áramnál, illetve a 913 Ft/m3-nek gáznál. Egy híres borász vállalkozó gázra most írt alá szerződést, és az eddigi 120Ft/m3 körüli ár helyett 800 forintra szerződött. Úgy véli, ez így nem lesz kigazdálkodható
Ahol eddig befértek a rezsibiztos ára alá, az új ajánlattal azonban már nem
Egy négycsillagos budai szállodát is üzemeltet Egri Gábor (az Envi automata benzinkútlánc többségi tulajdonosa, ügyvezetője), akitől minden részletre kiterjedő tájékoztatást kaptunk szállodája energiaárairól és költségéről.
Elmondása szerint nagy szerencséjük volt az árammal, mert múlt év szeptemberében kétéves szerződést tudtak kötni, még nettó 36,76 forint/kWh áramdíjjal. Ezt megelőzően 19 forint/kWh áron vették az áramot, így egy évre 19-20 millió forintot fizettek, a 36 forintos kilowattonkénti ár mellett pedig körülbelül 36 millió forint lesz az éves áramdíjuk.
Ha 2021 novemberben kötöttek volna szerződést, már csak 90 forint/kWh körüli árat kaptak volna, ami 90 millió forintos áramszámlát jelentene nekik – ez már a kitermelhetetlen kategória. Annak is utánanézett, hogy ha most kellene szerződést kötniük, arra 180 forint/kWh körüli ajánlatot kapnának, ez évi 180 millió forintos költséget jelentene – brutálisan megdrágulhat tehát nekik az áram a jövőben. De ennél is jobban drágulhat a gáz.
Gáznál az eddigi nettó 12,178 Ft/kWh óra ár helyett 77-80 forintos ajánlatot kaptak, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi évi hozzávetőleg 20 millió helyett mintegy 120 millió forintra emelkedne a gázszámlájuk. Ez évi összesen 300 millió forint körüli összeget jelenthet a jövőbeni energiaszámlákra, miközben 450 millió forint körüli az árbevételük. És egy szállodának az energián kívül még számos más költsége is van. Arról nem is beszélve, hogy a fővárosban még mindig gyenge a turizmus a Covid (utó)hatásaként.
Az általa a 24.hu rendelkezésére bocsátott áram- és gázdíjakból látszik, hogy ha a szálloda a közeljövőben kötne új szerződést, akkor a kapott ajánlatok alapján áramra kicsivel többet fizetne bruttóban, mint a kormány által az eddigi piaci egységárként közölt 242 forint. Csak a kWh-s díjakat összesítve ugyanis az eddigi bruttó 55,53 forint/kWh helyett 248 forint/kWh díjat kellene leperkálniuk a jövőben.
A gáznál pedig köbméterre vetítve (a kWh és a köbméter között 10,55-ös átváltással számoltunk, egy kalkulátor alapján) a jelenlegi majdnem 185 forintos ár helyett 1086 forintot megfizetését várnák tőlük – ez 173 forinttal több köbméterenként, mint a Németh Szilárd által ismertetett eddigi lakossági piaci ár.
A táblázatokból az is világos, hányféle tételből adódnak össze jelenleg a piaci áram- és a gázdíjnál a fizetendők.
Rendbe kellene tenni a díjszabást, ha a túlélés a cél
Egri Gábor szerint érdemes emellé odatenni azt is, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon egy kWh áram előállítása, és hogyan lesz abból 90 vagy 140 forintos áramár a vállalkozóknak. Holoda Attila energetikai szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta a 24.hu-nak, hogy Pakson 10,5 forintba kerül egy kWh áram előállítása, mely a magyar áramtermelés felét, az áramfogyasztás majdnem felét fedezi, illetve hogy az összes magyar áramtermelés a magyar áramfogyasztás mintegy 70–72 százalékát teszi ki, a többi import.
Egri Gábor felvetette még, hogy a jelenlegi árképzésben foglalt különféle díjakat nem lenne-e időszerű felülvizsgálni, hogy a vállalkozások ne fogjanak padlót a számukra kitermelhetetlen rezsiárak miatt. Hozzátette, sajnálatos, hogy a lakosság egy részének (az eddigi tudás alapján, a részletszabályok ismerete nélkül) vállalhatatlan teherré válhat, hogy az átlagfogyasztás felett piaci árat kell fizetniük. De legalább ekkora probléma lesz az is, hogy ha a vállalkozások nem tudják kitermelni a rezsi árát, akkor emiatt tömegesen húzhatják le a redőnyt, és kénytelenek lesznek elbocsátani az embereket. És ebbe beleérthetjük azt is, hogy a vállalkozások bizonyos fogyasztás felett kiesnek az egyetemes vállalkozói ár alól (ami magasabb, mint a lakossági, de alacsonyabb, mint a piaci ár) – számukra különösen megrázó lesz piaci árat fizetni.
Ha a vállalkozások, cégek kénytelenek lesznek elbocsátani a dolgozóikat, akkor a munka nélkül maradt emberek nem fognak tudni megélni, rezsit fizetni, pláne nem egy részét piaci áron. Emiatt is meggyőződése, hogy
Ilyen árak mellett ez képtelenség lesz – borítékolta.
