Gazdaság

Képtelen megakadályozni a kormány, hogy a lakosság fizesse meg az infláció árát

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Nem tartanak lépést az inflációval a nyugdíjak és a bérek, messze vannak a pénzromlástól a lakosságnak kínált állampapírkamatok, a bejelentett megszorító csomagból az extraprofitadó olaj a tűzre, gyorsítja a fogyasztói árak emelkedését. Úgy tűnik, a kormány képtelen megakadályozni, hogy ne a lakosság fizesse meg az infláció árát.

Nem sok jót ígér a magyar munkavállalók durván 4,6 milliós táborának, hogy kormányzati szereplők szerint az infláció ellensúlyozásaként nem megoldás a bérek emelése, ennek nem most van itt az ideje. A versenyszférában egészen másképp gondolkodnak, a bérek reálértékének megőrzése érdekében például az Aldi Magyarország rendkívüli, évközi béremelésről döntött: a januári, 8 százalék után július 1-jétől – pozíciótól függően – további 8–19 százalékkal emeli munkatársai fizetését. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezt negatív példaként említve kifejtette, az ár-bérspirál akkor tud megoldódni, ha a bérek kevésbé nőnek, mint amennyi az infláció. Előrevetítette, hogy a kormány példát fog mutatni a közszféra és állami cégek béreinél, vagyis a kormány úgy véli, nem baj, ha a fizetésünk az infláció miatt kevesebbet ér, sőt a bérek elértéktelenedését a saját eszközeivel támogatni fogja.

Kapcsolódó
Nagy Márton: A recesszió elkerülhetetlen, és jobban kell félnünk tőle, mint az inflációtól
A gazdaságfejlesztési miniszter elárulta, hogy 2023-ban ugyan véget érhet az inflációs szakasz, de a neheze csak azután következik.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)  elnöke megdöbbentőnek tartja, hogy Nagy Márton éppen a közszférában és az állami cégeknél hírhedten lemaradt bérezést említette jó példaként az ár-bérspirál megakadályozására. Nem érti, a választások előtti osztogatáskor miért nem tartott a kormány az ár-bérspirál kialakulásától, úgy véli, megint a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók hátán akarnak kimászni a súlyos gazdasági helyzetből. A kormányzati megnyilatkozások alapján kemény bértárgyalásokra számít az idén év végén, megkeresésünkre azt mondta, a szakszervezetek legalább inflációkövető béremelést szeretnének elérni az év végi bértárgyalásokon, hogy a fizetések minimum megőrizzék a reálértéküket.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, idén év elején készített körképünk alapján erősen szórtak a béremelések, átlagban 5–6 százalék lehet a plusz, van ahol semmi (például az önkormányzati cégeknél), máshol pedig 8–10 százalékos (például a járműipari beszállítóknál). Az év végére várható (a jelenlegi kincstári becslés alapján) 12–13 százalékos inflációtól ezek bőven elmaradnak, ami a dolgozók számára reálbércsökkenést jelent. A cégek egy része lépést tervez a munkaerő megtartása érdekében, legalábbis a Jobble júniusi felmérése szerint a megkérdezett munkaadók 47 százaléka tervezte, hogy még az év végéig megemeli az alkalmazottai fizetését. A HR Portál álláspiaci szakértője, Karácsony Zoltán pedig arról számolt be, hogy a magas infláció miatt sok vállalatnál előre hozták júniusra a szeptemberre tervezett béremelést, miután az év eleji emelést gyakorlatilag megette az infláció. A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda is úgy nyilatkozott, sok helyen lehet számítani arra, hogy a munkavállalók kapnak valamilyen bérkiegészítést a magasabb infláció miatt.

Ha van bér-árspirál, azt a kormány okozta

Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint 2020-ban a nagyvonalú támogatások és béremelések miatt komoly jövedelmek mentek ki Amerikában és Nyugat-Európában – ez felvitte az árakat, így náluk lehetett bér-árspirálról beszélni. Magyarországon azonban nem egészen ez volt a helyzet, mert az Orbán-kormány csínján adagolta a bértámogatást. Ami inkább ehhez fogható szerinte, az a minimálbér és bérminimum majdnem 20 százalékos emelése 2022-től (bejelentve a választások előtt), ami minden iparágat és mindenkit érintett, hiszen a bértorlódás elkerülése végett a legkisebb bérek körül keresőknél is jócskán emelni kellett. Erre már lehet mondani, hogy inflációfűtő bér-árspirál indult el. És ezt a kormány indította el – tette hozzá. A minimálbér-emelés ezzel együtt szükséges volt, hiszen már 2021-ben is magas volt az infláció (például egekbe szökött az építőanyagok ára), sőt már 2017 óta ez a helyzet.

Kikerekedett szemmel hallgattam Nagy Mártont, aki kifogásolta, hogy egy magáncég (az Aldi) bért emel, hogy megtartsa a dolgozóit. Ez abszurdum.

Egy magáncégnek ki kell jönnie a bevételeiből, csak annyit fog emelni, amennyit muszáj, ezt rá kell bízni a versenyhelyzetben lévő magánszektorra – mondta az egykori jegybankelnök. Mindössze fél év telt el azóta, hogy a kormány amellett kardoskodott, hogy 20 százalékkal meg kell emelni a legkisebb béreket, most meg azt mondják, hogy fékezni kell a béremelést – az egykori jegybankelnök mindezek alapján úgy véli, nem hangzik túl jól, hogy a bérek növekedésének visszafogásával akarnák fékezni az inflációt.

Mohos Márton / 24.hu Bod Péter Ákos

A statisztikák alapján az Európában sereghajtók közé tartozó magyar béreket nézve sem érthető a bérnövekedés fékezésére irányuló kormányzati szándék. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint vásárlóerő-értéken a magyaroknál csak a románok és a bolgárok keresnek kevesebbet, az osztrákok viszont 2,5-szer annyit, mint mi. A magyar átlag alig több, mint az uniós fele.

Májusban már 85 milliárd forint mínuszban voltak a nyugdíjasok

A nyugdíjak megvédését szajkózó kormány a választások előtt valóban kiemelten kezelte a nyugdíjasokat, hiszen a 13. havi nyugdíj volt a kampány egyik fő eleme. A választások óta azonban szűkebben mér: ahogy ez a fideszes kormányzás alatt bevett gyakorlat, a nyugdíjasokkal is megfizettetik az infláció árát, hiszen mindig csak utólag kapják meg az emelést, így ha magasabb az infláció, akkor fél évig, egy évig kénytelenek hitelezni az államnak a pénzromlást. Idén év elején 5 százalékos nyugdíjemelés volt, amihez hozzájött még júliusban 3,9 százalék (az év közbeni pótlólagos emelés nem az év elején 5 százalékkal megemelt nyugdíjra, hanem az alapösszegre számolandó), így 8,9 százaléknál tart a nyugdíjemelés. A legfrisseb, júniusi inflációs adat ennél jóval magasabb, 11,7 százalékos volt, a nyugdíjas infláció ennél is hajszállal magasabb, 11,8 százalék, vagyis már most majdnem 3 százalékos a lemaradás a pénzromláshoz képest. A helyzet pedig még romlani fog, elemzők szerint ugyanis csak őszre várható az infláció tetőzése. A júliusi 3,9 százalékos nyugdíjemelés a 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek 184 milliárd forint kifizetést jelent a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András közlése alapján. A nyugdíjemelés előtt már ismert, májusi adatokból kiindulva (akkor 10,7 százalékos volt az éves átlagos infláció, és a nyugdíjas is) még 1,8  százaléknyi emelést kellett volna adni, ami 85 milliárd forintba került volna.

Pedig az infláció az államnak plusz bevétel, az emelkedő árakon megnövekedő áfabevételen keresztül – Bod Péter Ákos szerint ezért nem tragédia a nyugdíjasokat kifizetni.

Az inflációs előrejelzés 13 százaléknál, a csúcsállampapír 6,6 százaléknál tart

Az alacsonyabb jövedelműek számára az inflációtól leszakadó nyugdíj-, illetve béremelések, a jövedelmük vásárlóerejének a csökkenése okozza a legnagyobb problémát. Aki rendelkezik néhány millió forint megtakarítással, annak is veszteség néz ki, legalábbis, ha nem mentette időben euróba vagy dollárba, esetleg ingatlanba az összes pénzét, hanem a Magyar Államkincstárhoz vitte megtakarítását, és állampapírba fektette. Már 2020 elején, az akkori 4,7 százalékos infláció idején arról írtunk, hogy az infláció felzabálja a megtakarításokat, azóta a helyzet durvult. Az öt év alatt lépcsősen emelkedő kamatot fizető, 3,5 százalékkal kezdő, és az utolsó évben 6 százalékot hozó szuperállampapír (évi nettó 4,95 százalékos) hozama garantált veszteség, a Portfólió már március végén arról írt, hogy gyors ütemben szabadulnak a vevők a szuperállampapírtól, és a bő tízezermilliárd forintnyi lakossági állampapír-állományon belül emelkedik az inflációkövető papírok aránya.

A napjainkban nagy erőkkel reklámozott csúcsmegoldást, az inflációkövető, 5 éves lejáratú prémium állampapír sem kecsegtet a közeljövőben reálhozammal: most 6,6 százalékos kamattal hirdetik a június óta jegyezhető 2028/K sorozatot, ami nagyjából a fele az idei évre várható pénzromlásnak. Igaz, 5 éves lejáratú befektetésről van szó, a futamidő végéig kell kalkulálni a hozamot, és lefelé tartó inflációs görbe mellett végül akár pozitívba is kerülhet az egyenleg. Az viszont biztos, hogy az első két évben itt is veszteség néz ki, ha másért nem, akkor a késleltetett inflációkövetés miatt. A kamat a hirdetmény szerint infláció plusz 1,5 százalék prémium, de ez praktikusan úgy néz ki, hogy például az idén júniusban legyezett papírnál a 2021-es, 5,1 százalékos éves inflációt veszik figyelembe, ezt fejelik meg a 1,5 százalékos prémiummal, így jön ki a 6,6 százalék, amit 2023 júniusában vehet fel a befektető. A 2022-es, két számjegyű inflációt majd a 2024-es kamatfizetés kompenzálhatja.

Az éven belüli lejáratú diszkontkincstárjegyeknél cikkünk írásakor 7,75 százalék volt a csúcs, az egy év alatt elérhető reálhozam itt is negatív, legalábbis az elemzők nem számolnak a jövő évre sem gyors inflációcsökkenéssel.

Hiába dugják el az infláció egy részét a rezsicsökkentés mögé, az előjön máshol

Magyarországon nem a megemelt bérek miatt van infláció, hanem a gyenge forint, az energia- és az élelmiszerdrágulás miatt – szögezte le Bod Péter Ákos. Az évek óta gyenge forint miatt minden drágul. Botránynak nevezte, hogy beszélgetésünkkor már 412 forint volt egy euró. (Később kis híján 417 forint is lett). A forint gyengülésének pedig belső oka van, nem a háború. A közgazdász szerint rossz az üzenete, hogy a magyar kormány nem képes olyan garanciákat adni az uniós pénzek felhasználására, amilyet a nettó befizetők elvárnak. Nem meggyőző a kormány intézkedési csomagja – a különadók nem érthetőek, nem fogadta jól a világ, utána rögtön gyengült a forint. No meg nem tudni, kit sarcolnak meg legközelebb. Plusz Magyarországon veszélyhelyzeti kormányzás van. Ezek egyenként sem festenek jó képet, együttesen pláne.

Koszticsák Szilárd / MTI Az Alaptörvény tizedik módosításának szavazati eredménye látható a kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Eszerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Ami az extraprofitadót illeti, a GKI Gazdaságkutató Zrt. számszerűsítette, hogy becslése szerint mekkora terhet jelent a lakosságnak az amúgy nem a nyereségre, hanem az árbevételre kivetett új sarc. A nyolc szakágazat érintett vállalkozásai az új adókat nagyobb részt tovább fogják hárítani a fogyasztókra, a GKI számítása alapján az egyszerűen a lakosságra áttolható adók összege 475 milliárd forint lehet. Ez pedig további pénzromlást okoz, a 2022-re 29 ezer milliárd forintra becsült vásárolt fogyasztás alapján a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható (idén és/vagy jövőre), csak az extraprofitadó miatt – jósolja a GKI.

A lakosságnak van ugyan rezsicsökkentés, de augusztustól ezt is csökkentik úgy, hogy csak átlagfogyasztásig biztosítják. A különböző termelő cégeknél, szolgáltatóknál azonban jellemzően nincs rezsicsökkentés, így azok kénytelenek az energia ütemesen emelkedő díját érvényesíteni az áraikban, még ha ezt közvetlenül nem is érzékelik a fogyasztók, nem is tudatosul bennük – magyarázta Bod Péter Ákos. A költségvetés pedig kénytelen megfinanszírozni a lakossági rezsicsökkentés árát, ezért vetettek ki extraprofitadót is, amit ki-ki megfizet, amikor vásárol valamit. Hiába dugják el tehát az infláció egy részét a rezsicsökkentés mögé, az előjön máshol. Meg kellene szabadulni a mesterséges árszabályozástól, helyette más úton kellene kompenzációt adni, például az üzemanyagoknál csökkenteni a jövedéki adót.

Ne legyenek kétségeink, a nap végén mindent az adófizető fog megfizetni.

Nem mondtak igazat a politikusok, amikor ennek az ellenkezőjét állították. A kérdés az, hogy hatékony, és szociálisan igazságos-e a teherelosztás. Most nem igazságos, mert a BMW-s és a trabantos is ugyanannyi árkedvezményt kap. És aki keveset fogyaszt, az kevesebbet kap, aki sokat, mert van neki miből, az többet. Bod Péter Ákos szerint ez így nincs rendben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik