Március végén 8300 milliárd forintot meghaladó készpénzmennyiséget számolt össze a jegybank az országban, ebből csaknem 8 ezer milliárd forint nem a bankok mérlegében volt, vagyis a cégeknél és a lakosságnál halmozódott fel. A döntő része ennek a rekord mennyiségű bankjegynek a háztartásoknál lehetett, a vállalkozásoknál ugyanis jellemzően kevesebb készpénz van – írta a Napi.hu.
Ebben közrejátszhatott, hogy a lakosság februárban jelentősebb pénzinjekcióhoz jutott, hiszen volt például személyi-jövedelemadó-visszatérítés és 13. havi nyugdíj. A magas infláció miatt a béreket is elkezdték rendezni a munkáltatók, ennek köszönhetően több pénz volt a lakosságnál. A portál szerint az orosz-ukrán háború kitörése is arra ösztönözhetett egyeseket, hogy növeljék az otthon tartott készpénz mennyiségét, akár forintban, akár valutában.
Februárban megjelentek az állami visszatérítések a betétszámlákon, több mint 806 milliárd forint többlet került a háztartások bankszámláira. Márciusban már negatív volt az egyenleg, 185,5 milliárd forinttal vettek ki több pénzt a számláikról a magyar családok, mint amennyi pénz odakerült. A lekötött betétek volumene nem nőtt, sőt tovább csökkent 2430 milliárd forintra. Az árfolyamváltozások sokakat késztettek devizaváltásra, több mint 27 milliárd forintnyi friss pénzért vettek a magyar háztartások valamilyen külföldi pénzt.
Rekordmennyiségű készpénz, dráguló hitelek és nagyon lassan emelkedő betétkamatok – ezt hozta a március a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.
