A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az ukrajnai háború gazdasági és társadalmi hatásairól és politikai következményeiről készített első értékelésében úgy fogalmazott, hogy Az OECD honlapjára felkerült értékelésében a párizsi székhelyű szervezet megjegyezte, hogy
- a nyersanyagárak meredeken emelkedtek.
Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának körülbelül egyharmadát adja, és fontos műtrágya- és ipari fém-, például nikkel- és palládiumtermelők. A búza, a kukorica és a műtrágya ellátászavarai az éhezést és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát növelhetik világszerte. A fémárak szárnyalása számos iparágat érinthet, például a repülőgép-, autó- és chipgyártást.
Az OECD rámutatott arra, hogy Európa különösen nagy mértékben függ az orosz gáztól és kőolajtól. Az ársokk érinti a háztartásokat és világszerte megzavarja az áruk és szolgáltatások termelését.
Mathias Cormann, az OECD főtitkára az érékelés ismertetésekor azt mondta, hogy a háború következtében szűkülő nyersanyag-ellátás tovább súlyosbítja az ellátási láncok világjárvány okozta zavarait, amelyek egy ideig ránehezednek a fogyasztókra és a vállalkozásokra is.
Hozzátette, az Európai Unió jelentősen támaszkodik Oroszországra az energiaellátás terén.
- Az EU kőolajimportjának 27 százaléka,
- földgázimportjának 41 százaléka és
- szilárd tüzelőanyag-importjának 47 százaléka Oroszországból származik.
Néhány évbe fog telni ennek a függőségnek a teljes ellensúlyozása és az európai energiabiztonság megteremtése, de a cselekvést már most el kell kezdeni.
Az OECD szerint az orosz invázió okozta helyzetben átmeneti, jól időzített és jól célzott fiskális intézkedésekre van szükség a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatásainak az enyhítésére. Az OECD értékelése szerint a GDP 0,5 százalékának megfelelő értékű jól célzott kormányzati fiskális intézkedések lényegesen mérsékelhetik a válság gazdasági hatását anélkül, hogy az inflációt érdemben növelnék.
A nemzetközi szervezet értékelése szerint a háború rávilágított az Oroszországtól való függés minimalizálásának fontosságára, a kulcsfontosságú importok, az energiaforrások diverzifikálása, valamint arra, mennyire fontos felgyorsítani az átállást a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra, nagyobb befektetésekkel. (MTI)
