Magyarország külkereskedelmi forgalmán belül ugyan csak néhány százalék Oroszország, illetve Ukrajna részesedése, de ha a háború miatt felborulna a szokásos üzletmenet, az érzékeny veszteséget okozhat egyes cégeknek, illetve egyes szektoroknak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország teljes importja tavaly január és november között összesen 38,3 ezer milliárd forintot tett ki, ebből Oroszországról 1,2 ezer milliárd, Ukrajnából 523 milliárdnyi termék érkezett. Ez a teljes importunk 3, illetve másfél százaléka, ennek alapján Oroszország a kilencedik, Ukrajna a tizenharmadik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk. Ami a kivitelt illeti, az összesen 39,1 ezer milliárd forintos exportból tavaly az év első tizenegy hónapban Ukrajnába 867 milliárd forintnyi terméket szállítottunk, vagyis a kivitelünk 2,2 százaléka ment az ukránokhoz. Oroszországba pedig 580 milliárd forintnyit, ami a teljes kivitelünk 1,5 százaléka. Ukrajnával szemben bőven pozitív a kereskedelmi mérleg, 343 milliárd forinttal több volt a magyar export, mint a behozatal, Oroszországgal szemben viszont masszív mínuszban vagyunk: 618 milliárddal több volt az oroszországi behozatal, mint az oda irányuló kivitel.
Ha 2014-re, az ukrán–orosz háború első felvonásáig tekintünk vissza, az Orbán-kormány keleti nyitást szorgalmazó politikája nem sokat lendített az Oroszországgal, illetve Ukrajnával folytatott kereskedelmen. Az ukrajnai behozatal például szinte dollárra pontosan megegyezett 2020-ban a 6 évvel korábbi adattal, az Oroszországba irányuló magyar export pedig 2020-ban például 20 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Orbán Viktor legutóbbi moszkvai látogatása alkalmával Vlagyimir Putyin elégedetten nyugtázta, hogy a külkereskedelmi forgalom a múlt év első 11 hónapjában összességében 30 százalékkal nőtt a két ország között, arról azonban nem esett szó, hogy a mérleg erősen Moszkva felé billen.
Ukrán gazdasági kapcsolatok
Ukrajna magyarországi nagykövetségének honlapja szerint Ukrajna külkereskedelmi forgalma Magyarországgal a teljes külkereskedelmük 2,5 százalékát adja. A szomszédos állam Magyarországra irányuló exportjának főbb tételei 2020-ban
- az elektromos járművek (a teljes export 59,1 százaléka),
- az ásványi üzemanyagok; olaj és lepárlási termékek (11,1 százalék);
- valamint a fa és fatermékeké (5,8 százalék) voltak.
A szolgáltatások közül a szállítási, üzleti, távközlési, számítógépes és információs szolgáltatásokat emelték ki.
A magyar áruk ukrán importjának főbb tételei 2020-ban
- az elektromos cikkek (26,5 százalék),
- a szárazföldi közlekedési eszközök, a vasút kivételével (12,5 százalék)
- és az ásványi üzemanyagok, olaj és lepárlási termékei (8,3 százalék);
- a műanyagok, polimer anyagok (8,1 százalék),
- valamint a gyógyszeripari termékek (6,1 százalék) voltak.
Magyarország az első 20 befektető ország között van Ukrajnában, a 14. helyen áll ebben a rangsorban. Az ukrán piac főbb befektetési projektjei a következők:
- az OTP Bank, Kijev,
- a WizzAir, Kijev és Lvov,
- a Richter Gedeon-képviselet, Kijev,
- az Egis Pharmaceuticals-képviselet, Kijev.
Míg Oroszország és Ukrajna nem tartozik Magyarország fő kereskedelmi partnerei közé – a külkereskedelmi részesedésük együttesen sem több 4,5 százaléknál –, addig az érintett cégeket megviselheti a háború. A Richter kitettsége közel 20 százalékos, míg az OTP Banké 15–16 százalékos – írta a Privátbankár pár napja. A Portfolio szerint az OTP részvényárfolyama rekordgyengülést produkált a háború kitörésére. Mint írtuk, az oroszországi bankok kizárása a SWIFT-ből a magyar OTP Bankot is fájdalmasan érintené orosz és ukrán érdekeltségei révén, de úgy tűnik, ezt egyelőre nem tervezi az EU.
Az Ukrán Nemzeti Bank adatai szerint Magyarország 2021. június 30-ig 422,2 millió amerikai dollárt fektetett be az ukrán gazdaságba, ami a teljes ukrajnai közvetlen befektetés mintegy 1 százaléka. A legtöbb befektetés a pénzügyi és biztosítási tevékenységekbe érkezett (356,3 millió USD). Ukrajna ennek töredékét, 4,4 millió dollárt fektetett be a magyar gazdaságba a tavalyi év közepéig.
Orosz gazdasági kapcsolatok
Magyarország kormánya úgy tekint Oroszországra, mint az egyik legfontosabb nemzetközi partnerére – ezzel a mondattal kezdődik Magyarország moszkvai nagykövetségének honlapján a magyar–orosz gazdasági együttműködésről szóló ismertető. A külkereskedelmi forgalomról közölt táblázatból az látszik, hogy 2012 és 2019 között minden évben jelentősen meghaladta az oroszországi import a magyar kivitelt. Az egyenleg 2019-ben Magyarország szempontjából mínusz 2,44 milliárd dollár volt, a legkisebb különbséget 2016-ban mutatták ki, akkor bő 1 milliárddal billent Oroszország felé a mérleg.
Oroszország Magyarországra irányuló exportjában továbbra is kimagasló részarányt, több mint 87 százalékot képvisel az energiahordozók árucsoportja.
Magyarország oroszországi exportjának mintegy 48 százalékát a feldolgozott termékek, azon belül is elsősorban a vegyi áruk (gyógyszerek, gyógyszerkészítmények) teszik ki. A második legjelentősebb export termékcsoportunk majdnem 40 százalékos részesedéssel a gépek és szállítóeszközök. Bár a 2014-ben bevezetett élelmiszeripari embargó erősen visszavetette Magyarország kivitelét ebben az ágazatban, az élelmiszerek és az élő állat termékcsoport exportja növekedett, így több mint 9 százalékos a részaránya. A legfontosabb exportcikkeink ezen termékcsoporton belül:
- élő állat,
- vetőmag,
- állati takarmány,
- zöldség-gyümölcs, szaporítóanyag.
A követségi összefoglaló a „pragmatikus magyar–orosz kapcsolatrendszerből” az energetika mellett a „projektalapú üzleti együttműködést” emeli ki. Az ágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdaság-élelmiszeripar, a gyógyszer és egészségipar, a járműgyártás, az ICT-szektor, a bank- és pénzügyi szféra dominál, és azt írják, hogy a magyar vállalatok felismerték: befektetésekkel, helyi gyártás megszervezésével lehet tartós piaci pozíciót elérni. Kiemelik az első közös, harmadik piaci „zászlóshajó” projektet: az „Egyiptomi államvasutaknak történő személyvagon-szállítási programot”, amelynek értéke meghaladja az egymilliárd eurót. Ez a Dunakeszi Járműjavítóra utal, amely az orosz állami Transmashholding Csoport és az egykori Századvég-potentát, majd londoni nagykövet, a kormányszóvivő férjeként is ismert Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége.
Magyarország és Európa is bajban lehet a háború miatt
A Privátbankár korábbi cikke szerint noha Oroszország nem számít a legnagyobb külkereskedelmi partnereink közé, számos termék esetén erős függőségben vagyunk tőlük. Kérdés például, hogy földgáz lesz-e. Vlagyimir Putyin elnök két napja, amikor még nem robbantotta ki a háborút, azt üzente, megszakítás nélkül fognak szállítani. Hogy a gáz kritikus pont, azt jól jelzi, hogy Európában rögtön kilőtt a gáz ára a háború hírére, méghozzá úgy, hogy már előtte is kritikusan magas volt a tőzsdei ára. Az energia árának emelkedése pedig számos iparág költségeit, árait növeli, tovább gerjesztheti az inflációt Magyarországon és Európában is. Oroszország az EU legnagyobb energiaszolgáltatója. A blokk földgázimportjának mintegy 40 százaléka, a kőolajimportnak pedig közel egyharmada Oroszországból származik. Magyarországon ennél sokkal rosszabb az arány, A portál szerint a szállítások teljes leállítása Magyarország számára tragédiát jelentene.
Ami pedig az orosz importot érinti, nem csak az olaj és a gáz kimaradása fájna, hiszen számos olyan nyersanyag van, amivel Moszkva nyomást tud gyakorolni az EU-ra. Példaként említik a palládiumot, amivel nemcsak Európát, de részben a világot is az oroszok látják el, a globális kereslet 40 százalékát kitermelve – és ha palládiumból hiány van, az a járműipar számára újabb mélyütést jelentene, hiszen a katalizátorok egyik fontos kelléke.
Hasonlóan jelentős súlyú a titán is, amely nélkül az európai légiipar nem tud létezni – ha az oroszok nem szállítják a fémet, akkor a titánium ötvözetekből készülő repülőgéptestek gyártását le kell állítani. Titánból egyébként a globális forgalom 30 százalékát biztosítja Oroszország. De az orosz alumínium, nikkel, molibdén és germánium kiesése is leállásokkal járna.
Ha az ukrán helyzet odáig fajulna, hogy leáll a külkereskedelem az EU és Oroszország között, az a magyar mezőgazdaságot is nagyon nehéz helyzetbe sodorhatná, hiszen nagy valószínűséggel – a magas gázárak miatt egyébként is komoly ellátási problémákkal küzdő – műtrágyagyártás teljesen leállna. Keletről érkezik ugyanis az EU-ba a foszfát és a kálisó is, amelyek több műtrágyatípus elengedhetetlen alapanyaga.
