Gazdaság

Nem mindenhol robbantotta fel a béreket a munkaerőhiány

Balázs Attila / MTI
Balázs Attila / MTI
Miközben napi 15 ezer forintért sem biztos, hogy kapni napszámost, havi 400 ezer forintért lángossütőt, van, ahol még mindig a minimálbér vagy jobb esetben a bérminimum a kiindulópont. A tanárok kezdőfizetése az utóbbihoz áll közel.

Miközben tombol a munkaerőhiány, egyes szakmákon belül is jelentős a szórás, hogy hol, mennyiért találnak egy-egy állásra jelentkezőt a vállalkozók. Ha egyáltalán találnak. Nem mindenki van azonban olyan szerencsés helyzetben még most sem, hogy feltornázhatja a fizetését.

Minimálbéren kezdhetik

A takarításban elég eltérők a bérek – sok cég még mindig minimálbért (bruttó 167 400 forintot) fizet, máshol a szakképzett munkáért (szakképzettségtől függetlenül) a nettó 240 ezer forintot is megadják – mondta megkeresésünkre Ritz Tibor tisztítás-technológiai szakértő, aki úgy tudja, a járvány alatt mintegy 20 ezer takarító veszítette el az állását.

Dél-Békésben bérminimumért (bruttó 219 ezer forintért) már lehet takarítót kapni, alatta azonban elég nehezen – állította egy ottani cégvezető. Ők rá tudják beszélni a jelentkezőket, hogy a próbaidő alatt elégedjenek meg a minimálbérrel, és ha beváltak, valamint nekik is megfelel a munka, utána felemelik a bérüket a garantált bérminimumra. Náluk nincs zsebbe fizetés, ami egyébként eléggé jellemző. Az embereiket megtartották a járvány alatt, mert főleg egészségügyi területeken dolgoznak, így nem voltak munka híján. Úgy hallotta, a szállodaiparban van most nagy takarítóhiány.

Mohai Balázs / MTI

Horror a Balatonra szakácsot találni

Összegeket nehéz mondani, mert még városon belül is attól függ a bér, hogy milyen kategóriájú szállodáról van szó. Szobalányt, szakácsot, felszolgálót a legnehezebb találni jelenleg. Budapesten biztosan hiányzik 30 százaléknyi munkaerő

– avatott be a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Flesch Tamás. Úgy tudja, ahhoz, hogy legyen jelentkező, 15-20 százalékkal kell nagyobb bért kínálni, mint korábban. De attól függően, hogy hol és milyen munkáról van szó, akár elég lehet a korábbi fizetés is, és az sem kizárt, hogy 50 százalékkal jobb ajánlatot kell tenni ahhoz, hogy embert találjanak.

Kapcsolódó
Havi nettó 400 ezer forintért sem sütnek lángost a Balatonon
Végigturnéztuk a fél Balatont azért, hogy fény derítsünk két kérdésre. Az egyik az, hogy valóban kevesebb-e a vendég mint 2020-ban volt. A másik, hogy tényleg olyan nehéz-e évek óta szakképzett munkaerőt találni a Balatonon.

Hogy mekkora a munkaerőhiány, az most még nem is látszik szerinte, hiszen Budapesten a szokásos vendégszám negyede sincs – a kevesebb vendéget pedig kevesebb emberrel is ki tudják szolgálni. Vidéken, ahol nehezebb más munkát találni, könnyebben jönnek vissza a korábbi dolgozók, Nyugat-Magyarországról viszont jó páran elmentek ismét, nyugatabbra – Ausztriában már csaknem annyi magyar dolgozik, mint a Covid előtt. Az is megnövelte a munkaerőigényt, hogy az országos nyitás a szezonális nyitással párhuzamosan zajlott.

Vissza kell nyerni a dolgozók bizalmát, ami a járványhelyzet miatt veszett el. Ez nem könnyű, hiszen nem tudni, lesz-e negyedik hullám, újabb bezárás. Akik megélhetésük miatt más szektorba mentek át, még nemigen mernek visszajönni, kivárnak. Nem is a pénz a legfontosabb, hanem a biztos kereset.

A bizonytalanság rendkívüli módon sújtja az ágazatot. Szakácsot találni a Balatonra horrorisztikusan nehéz volt – Budapesten sem lesz rózsásabb a helyzet, ha még többen újranyitnak, és nagyobb lesz a forgalom. Persze esélyes, hogy lesznek, akik ember híján ki sem nyitnak.

Farkas Norbert / 24.hu

Lasszóval fogják a cukrászokat

Két cukrászdát üzemeltet Dunaharasztiban Karl Zsolt cukrász – már a járvány előtt is munkaerőhiány volt a szakmájukban. A Covid alatt kevesebbet tudtak nyitva lenni, de mindenkinek adott munkát, így meg tudta tartani a dolgozóit, igaz, kevesebb munkaórában. Úgy véli, náluk a szakoktatók hiánya, a gyenge szakképzés és a pályaelhagyás a legnagyobb probléma. Az oktatásból kikerülő fiatalok tudása gyenge, nem terveznek a szakmában hosszú távra.

Nem is a fizetés miatt mennek el sokan, hanem azért, mert hétvégén és ünnepnapokon is dolgozni kell – emiatt egyre kevesebben dolgoznak a vendéglátásban. Náluk a mai napig kézzel készítenek mindent – nem félkészen vásárolt tömegtermékek kerülnek a pultba. Maga a cégvezető is dolgozik a műhelyben, csinálja a sütiket, fagyikat. Attól tart azonban, hogy idővel kihalhatnak a kézműves szakmák a gyenge szakképzés, a diákok érdektelensége miatt. Hét tanulóval indult szeptemberben, közülük egy fejezte be a tanévet.

A fizetésekről annyit árult el, hogy egy átlagos cukrász szakember mintegy 10 éves tapasztalattal ma nettó 300-350 ezer forintot keres – a bér persze lehet ennél kevesebb vagy több is. Sokan azonban még nettó 500 ezer forintért sem jönnének dolgozni, inkább keresnek olyan munkát, ahol csak hétköznap kell nyolc órát dolgozni, az esték és a hétvégék szabadok. Így tett egy főszakács ismerőse is, aki beállt a szalag mögé tévéket csomagolni – igaz, kevesebb pénzért, ám stresszmentesen és szabad hétvégékkel. Boldogabb is.

Lasszóval kell fogni az embereket, és nettó 1500-1600 forintot kell fizetnünk átlagban ahhoz, hogy legyen egyáltalán jelentkező. Fáj a szívem, mert eleve rossz helyzetben van a vendéglátás, és emellett még a nehezen felvett munkaerővel rossz kiszolgálást is nyújtunk. Ez visszahúzza a felépített üzletünket és az egész ágazatot is

– mondta szakmájáért aggódva.

Marjai János / MTI

A kézbesítők is a minimálbérről startolnak

A Magyar Posta Zrt.-nél az idén karcsú, 4 százalékos béremelés történt, az is csak júliustól. Kezdőket minimálbérrel (kézbesítők) vagy bérminimummal (belső munkatársak, pultnál dolgozók) vesz fel az állami cég – tudtuk meg a Postás Szakszervezet (PSZ) elnökétől. Tóth Zsuzsanna hozzátette, előfordul, hogy a munkaerőpiaci helyzet kikényszerít ennél magasabb kezdő bért is. A szakszervezet kezdeményezésére a régebbi munkatársak már két éve postai munkaviszonyuk, szakmai gyakorlatuk alapján kapnak béremelést. A kézbesítőknél az átlagos alapbér 236 000 forint, a jövedelem 311 885 forint, a postai ügyfélszolgálati munkatársaknál 249 000 forint az alapbér, illetve 343 468 forint a havi jövedelem.

A járvány alatt egyrészt többen kerültek táppénzre, másrészt fel tudták tölteni a betöltetlen álláshelyeket, általánosságban csökkent a fluktuáció. A munkáltató adatai alapján nem volt a forgalomhoz igazodó létszámkivonás, jelenleg a munkahelyek megőrzése a cél.

Nehéz szakképzett kőfaragót találni

Mivel az agglomerációban dolgozunk, ez kissé növeli a dolgozók bérelvárását – mondta megkeresésünkre ifj. Varga Árpád gödöllői kőfaragó mester. Ezt úgy értette, hogy fel kell zárkózniuk a budapesti fizetésekhez, hogy ne szívja el a főváros magasabb bérekért a dolgozókat. Bár a pandémia alatt sokan veszítették el az állásukat, ők mégis emberhiánnyal küszködtek – senki nem jelentkezett hozzájuk dolgozni. Talán azért, mert az a kép él a kőfaragásról, hogy nehéz szakma, köveket kell kézzel mozgatni. Ez részben igaz, de a munka jelentős részét gépesítették már a telephelyükön, ami könnyebbséget jelent – avatott be.

A szakmát nemigen oktatják, ezért hiány van szakemberből. Akik végeznek, azok pedig többnyire vállalkozást indítanak. 40 év alatti, szakképzett munkaerő gyakorlatilag nem érhető el. A helyi munkaügyi központban folyamatosan bent van a munkaerőigényük. Felvesznek szakképzetleneket is – viszont nekik is versenyképes bért kell fizetniük. Ahhoz, hogy dolgozni tudjon az illető, persze be kell tanítani, ami egyfajta befektetés a vállalkozó részéről. De ekkor még hiába nem termeli ki a bérét, meg kell fizetni, hogy ne menjen el. Cégüknél jelenleg átképzett villanyszerelőkkel, hentesekkel egészül ki a szakképzett kőfaragói létszám – négy-hat hónapot is várnak rájuk, hogy elvégezzenek egy-egy munkát. A versenyképes nettó fizetés, amennyiért találnak nem szakképzett jelentkezőt, 280-300 ezer forintnál kezdődik, a szakképzett munkaerőnek viszont minimum 350 ezer forintot kell ajánlaniuk.

Van, hogy el sem jutnak a bértárgyalásig

Az építőiparban évek óta munkaerőhiány van. Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, Németh László felkérésünkre körbe kérdezett Veszprém megyében, ott mennyiért (nem) tudnak embert felvenni, de falakba ütközött.

A legtöbb vállalkozó nem tud eljutni a bértárgyalásig sem, mert egyáltalán nincs jelentkező.

Akinek pedig sikerült felvennie embert, az azért nem árulta el, hogy mennyiért, nehogy a konkurencia ráígérjen. Volt egy olyan válasz is, hogy miután elment a tapasztalt, megbízható ember, az ő bérénél 10 százalékkal többért sem jöttek tapasztalatlanabb jelentkezők. Volt, aki felvett a járvány alatt egy munkanélkülivé vált pincért – gyorsan betanult, majd fantáziát látva a dologban otthagyta munkaadóját, és saját építőipari vállalkozást indított. Burkolást, térkövezést vállal.

Németh László építőipari vállalkozásában az idén 10 százalék körüli béremelést adtak, hogy meg tudják tartani az embereiket, és ne menjenek külföldre. Azt mondta, kicsit talán el is voltak maradva a bérekkel, ezért is volt muszáj ennyit emelni. Már egy ideje kevesebb a vállalkozói megrendelésük, többet dolgoznak a lakosságnak, és gondjaik vannak a bérek kitermelésével. A hatékonyságot nemigen tudják növelni az elérhető építőanyagokkal, technológiákkal, munkaerővel. A bér kitermelése mellett jelentős kockázat még az alapanyagok folyamatosan, erőteljesen növekvő ára is, amit személy szerint nem lát indokoltnak.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Segédmunkást a környékükön 1000-1500 forintos órabérért tudnak ma felvenni – azért ekkora a szórás, mert segédmunkás és segédmunkás között is óriási különbségek vannak, attól függően, van-e gyakorlata, és mennyire képes önálló munkára. Nehéz megbízható embert találni – tette hozzá.

Nem létszámhiány van, hanem szakmunkáshiány

Az építőiparban a segédmunkások gyakorlattól függően megkeresik a nettó 250-300 ezer forintot, a szakmunkások a nettó 350-420 ezer forintot, a mérnöki bérek pedig 650 ezer forint és egymillió forint között mozognak – mondta a 24.hu-nak az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László. Hozzátette, a szórás igen nagy aszerint is, hogy az ország melyik részéről beszélünk. Legnagyobb a munkaerőhiány Budapesten és az agglomerációban – itt magasabbak is a bérek, mint vidéken. A pandémia időszakában jöttek ugyan más ágazatokból, de őket csak betanítatlan segédmunkásként tudták foglalkoztatni.

Az építőiparban összességében nem létszámhiány van, hanem szakmunkás- és mérnökhiány. Nem segédmunkást nehéz találni, hanem szakmunkást, ácsot, kőművest, bádogost, burkolót, valamint mérnököt.

Három-négy éve is hasonló szakemberhiány volt, mint most, nem romlott a helyzet ezen a téren, különösen hogy az építőipar teljesítménye nem éri el a 2019-est. Kevés embert képeznek, kevesebbet, mint ahányan nyugdíjba mennek évente, sokan kimentek külföldre, és nem kevés a pályaelhagyó sem. Az utóbbi egy-két évben lettek csak népszerűbbek az építőipari szakmák – feltehetőleg a viszonylag magas fizetés miatt.

Remélik, hogy 3-5 év múlva kicsivel több szakmunkás lehet, ebben a tanévben ugyanis 30 százalékkal többen iratkoztak be építőipari szakmákat tanulni, mint ahányan idén végezni fognak. De ez még mindig töredéke (6-7 ezer tanuló) annak, ahányan (30-35 ezren) 15-20 évvel ezelőtt tanultak.

Idénre 12 százalékos átlagos béremelést prognosztizál az ÉVOSZ, amiből 8-9 százalékot már az első negyedévben megléptek a kivitelezők. Általánosságban minél képzettebb a munkaerő, annál nagyobb lehet százalékosan a bérfejlődés – a mérnököknél 13-15 százalékos, a szakmunkásoknál 11-13 százalékos, a segédmunkásoknál pedig 8-10 százalékos.

Alacsony bérek és munkaerőhiány

A Pedagógusok Szakszervezete évek óta követel valódi béremelést az oktatásban dolgozóknak, különben rövid időn belül nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. A fiataloknak a kevés fizetés és a sok munka miatt nem vonzó a pálya. A következő években több ezren mennek nyugdíjba, őket nem tudják pótolni a végzett hallgatók

– válaszolta a 24.hu megkeresésére a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A béremelési követelés azért is aktuális, mert 2015-től az előző évi minimálbér szintjén, vagyis 101 500 forinton befagyasztották a pedagógusok bérszámítási alapját. De miközben a vetítési alap nem változott, a minimálbér folyamatosan nőtt, így az oktatásban dolgozók bére évről évre veszített értékéből.

Ma egy kezdő pedagógus bruttó 230 ezer forintot keres, ez nagyjából nettó 150 ezer forint. Azt követően ennyi a fizetés, hogy tavaly a kormány 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot adott. A PSZ ehelyett valódi, érdemi béremelést követelt, a pótlék ugyanis bármikor visszavonható. A szakszervezet azonnali, legalább 30 százalékos emelést tart szükségesnek, majd további béremelést, és nemcsak a pedagógusoknál, különben tovább nő a pályaelhagyók száma. Ma a pedagógusok a többi diplomás átlagkeresetének mintegy 60 százalékát kapják meg – nem csoda, ha máshol keresik a boldogulásukat.

A pedagógushiány nem csupán „nyári slágertéma”, évek óta növekvő probléma – a szakszervezet becslése szerint 10-12 ezer pedagógus és oktatási dolgozó hiányzik a rendszerből, így sok településen veszélybe került a minőségi oktatás. És ha a kormány – egy vagy két lépcsőben – bruttó 200 ezer forintra emeli a minimálbért, a bértábla pedig nem változik, már nemcsak a szakmunkás minimálbér, hanem a minimálbér is megközelítheti a pályakezdő pedagógusok bértábla szerinti fizetését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik