A jogaszvilag.hu oldalon 2015 decemberében jelent meg egy írás arról, hogy az Egyesült Arab Emírségek miért az egyik legkiválóbb adótervezési és üzleti letelepedési célterület, különösen magyarok számára. Ekkor már majdnem egy éve életbe lépett a két ország közötti „kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló” egyezmény – amelyről egyébként a cikk pontosan állapítja meg, hogy a címe teljesen ellentmond a tartalmának.
MTI Fotó: Miniszterelnökség
Az írás a letelepedés legegyszerűbb gyakorlatát is vázolta röviden. A „kettős adózás” elkerülésére vágyó honfitársunknak mindössze annyit kellett tennie, hogy az akkor már 40 – úgynevezett – Szabad Zóna egyikében alapít egy céget, ami után néhány nap alatt akár több embernek is évekig érvényes tartózkodási engedélyt kaphat az országban. A cikkben azt is kiemelték, hogy
2015-ben egyértelműen a „RAK” azaz a Ras Al Khaimah és az Ajman emirátus a legnépszerűbb letelepedési helyszín külföldiek számára az országban, de Umm al-Quwain ismertsége is növekszik.
Az írás megjelenésekor K. Ferenc jól ismert magyar nagyvállalkozó cége, a Seker FZE már közel három hónapja rendelkezett az Umm al-Quwain-i szabadkereskedelmi hatóság engedélyével, másfél évvel később pedig már K. Ferenc lakcíme is az Egyesült Arab Emírségekben volt.
Százszoros megtérülés néhány hónap alatt
Más kérdés, hogy 2015-ben sokat ezzel még nem ért a kelet-magyarországi vállalkozó, mert a legnagyobb hozzá kötött cégek közül még egy sem volt a nevén. Az ebben az időszakban egyaránt 10–15 milliárdos árbevétellel és több százmillió forintos nyereséggel működő Forrás Áruház illetve Meal Trade Kft.-k ugyan a család tulajdonában álltak, de ezeket K. Ferenc gyermekei birtokolták. Az ezeknél is nagyobb, 35–40 milliárdos forgalmat lebonyolító Kerekes Kft.-hez pedig papíron semmi köze nem volt a családjának.
Utóbbi cégből egyébként K. Ferenc még 2009 decemberében kiszállt, akkor a 90 százalékos részesedését a szerződés szerint „figyelemmel a társaság pénzügyi gazdasági helyzetére” névértéken 2,7 millió forintért adta el.
Ezt persze sem akkor, sem máskor nem verték nagydobra, de az elmúlt több mint egy évtized cégiratainak átböngészéséből kiderült, hogy a vállalatnál a láthatóan masszívan ár alatti értékesítés bevett gyakorlattá vált: a Kerekes Kft. üzletrészeit többször adták-vették néhány százezer, esetleg egy–két millió forintért, majd később százmilliós osztalékot vett fel az új tulajdonos. Volt olyan eset, amikor az adásvétel és az osztalékról való döntés között még egy hónap sem telt el.
Az igazán nagy húzásra azonban a közel-keleti letelepedésig kellett várni. Ekkor tért vissza ugyanis a cégbe K. Ferenc, méghozzá nem is akárhogy. A vállalkozó 2016-ban először visszavásárolta a Kerekes Kft. 10 százalékát, az adásvételi szerződés tanúsága szerint 300 ezer forintért. Alig egy évvel később pedig úgy módosították az alapszabályt,
Közben nagyon hasonló fejlemények történtek a családhoz köthető másik két nagyobb cégnél, a Forrás Áruház, illetve a Meal Trade Kft.-nél. A különbség csak annyi volt, hogy itt nem vásárlással, hanem 240 ezer forintos tőkeemeléssel szállt be K. Ferenc a fiai mellé tulajdonosnak, és mivel már megvolt a know-how, a tranzakciót nem bontották ketté. Ahogy 2017 tavaszán részesedést szerzett, egyből meg is kapta a jogosultságot az osztalék 95 százalékára.
Lehetett fokozni
A három vállalat már korábban is szépen termelt osztalékot – évről évre százmilliókat vettek ki a tulajdonosok – a kifizetések azonban ekkor pörögtek fel igazán. A három társaság összesen 3,25 milliárd forint osztalékjövedelemhez juttatta tulajdonosait.
A NAV-nál azonban nem ez verte ki a biztosítékot, hanem a cégbírósághoz leadott iratok szerint az, hogy a vállalkozó bejelentett lakcíme ekkor már az Egyesült Arab Emírségekben volt. Így a felvett milliárdok után – legalábbis a NAV szerint – nem fizetett adót. A hatóság a K. Ferenc letartóztatásáról szóló közleményében még egy kicsit nagyobb összeget (3,6 milliárd forintot) említett, ennek az a magyarázata, hogy az üzletember más, kisebb vállalatokból is vett fel pénzt 2017-ben.
A történet azonban itt még mindig nem ért véget. A 2017-es nagy pénzfelvételt követő évben ugyan nem fizettek osztalékot a cégek, ám utána, 2019-ben a korábbinál is jóval nagyobb összeghez jutottak a tulajdonosok. Jórészt ekkor is K. Ferenc volt a végállomás, de már nem közvetlenül, mert 2018-ban egy nap alatt az összes érdekeltségét átruházta a Seker FZE-re, vagyis arra a cégre, amit még 2015-ben az Egyesült Arab Emírségekben alapított.
Még 1,3 milliárdnyi adó sorsa kérdéses
Persze alapesetben a Seker mögött álló vállalkozók kilétét nem feltétlenül kellene ismernünk. Csakhogy ezekhez a tranzakciókhoz minden esetben csatolták az Umm al-Quwain-i vállalat cégkivonatát is, amiből kiderül, hogy az egyszemélyes tulajdonos K. Ferenc. Egyébként ezt nem is nagyon rejtették véka alá: a közel-keleti társaságot Magyarországon ugyanaz az ügyvéd képviselte, aki korábban a papíron külföldre költözött K. Ferencet is, és aki már hosszú évek óta minden céges ügyben eljárt a családnak. Vélhetően ő az, akit a vállalkozóhoz hasonlóan bűnszövetségben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalással gyanúsít a NAV.
Az adóhatóság tájékoztatójában a második körös kifizetésről már nem esik szó, pedig K. Ferenc címe még ekkor is az Egyesült Arab Emírségekben volt. Látszólag tehát mindössze annyi történt, hogy a magyar milliárdos és cégei közé beiktattak még egy lépcsőt, a Seker FZE-t, amely a pénz útjának követését kissé bonyolultabbá teszi. Nehezebb például kideríteni, hogy K. Ferenc a kinti vállalatból is kivett-e pénzt, és így keletkezett volna-e adóalapja Magyarországon.
A NAV számára ugyanis elsősorban ez a fontos, hiszen azt állítják, hogy
a vállalkozó külföldi életvitele csak álca volt, valójában itthon élt, Magyarországról irányította üzleteit, így az adómentességre sem jogosult.
A 2017-es 3,6 milliárd forintos osztalék alapján így a NAV most mindössze 540 millió forint elmaradt személyi jövedelemadó befizetését kéri számon K. Ferenctől, pedig az előző két év kifizetései után több mint kétszer ennyi adó sorsa is kérdéses lehet.
A három említett nagyobb vállalkozásból ugyanis 2019-ben további 4,4 milliárd forint osztalékot vettek fel, (ennek nagy részét akkor már a Seker), 2020-ban pedig újabb 700 milliót. E mellett az előző két évben egy olyan ingatlanos cégből is kivettek összesen 4 milliárd forintnyi osztalékot, amely részben még mindig közvetlenül a papíron külföldön lakó K. Ferencé, és amelyből ugyanúgy az osztalék 95 százaléka illette meg.
Az nem egyértelmű, hogy a NAV ezzel az első körösnél is nagyobb összeggel egyelőre miért nem foglalkozott. Nem kizárt, hogy tényleg a Seker közbeiktatása nehezítette meg a dolgukat, illetve a 2020-as kifizetéseknél elvileg még bevallhatja az adót itthon a vállalkozó.
Mivel az elmúlt évek fejleményeinek hátterére is kíváncsiak voltunk, az ügyben valamennyi érintett vállalatot megkerestük kérdéseinkkel. Szerettük volna tudni, hogy mivel indokolják a furcsa, áron aluli adásvételeket (amelyek jelentőségével következő cikkünkben még részletesen foglalkozunk), illetve, hogy miért adta el K. Ferenc részesedéseit a Seker FZE-nek, valamint rákérdeztünk az egyes cégek közötti üzleti kapcsolat jellegére is, válaszokat azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
