Az idei adózási szabályokat két részletben alakította ki a kormány, elfogadtak egy adócsomagot júliusban, majd egy másodikat december elején, de más törvényjavaslatokban is felbukkantak közteherfizetéssel kapcsolatos elemek. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
- Adómentességet kapnak a négygyermekes anyák
2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig. 2018 októberében, novemberében amúgy még arról volt szó, hogy a háromgyerekes anyákra is vonatkozik majd az adómentesség, de végül csak a négygyermekeseknek kedvez a kormány. Már megindult a spekuláció, hogy az adómentesség miatt kifejezetten kapósak lehetnek a négygyermekes nagymamák az ügyeskedő vállalkozások körében.
- Csökken a kiva adója
Szintén az év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél becslések szerint összesen 5 milliárd forintot hagyhat az intézkedés.
- Szállásáfa-csökkentés
A fenti lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi, hogy a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsát ismét mérséklik januártól, 18 százalékról 5 százalékra. Viszont ezzel párhuzamosan januártól bevezetnek egy új adót a szállásadóknál, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. Az általános, 27 százalékos világbajnok magyar áfakulcs nem csökken.
- Marad felfüggesztve a reklámadó
A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették. A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.
- Kiterjesztik a kkv-k fejlesztési adókedvezményét
A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatoknál 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. A fejlesztési adókedvezmény a társasági adó (tao) terhére érvényesíthető, annak maximum 80 százalékáig. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.
- Adófeltöltés, tao, iparűzési adó
Megszűnik a társaságiadóadóelőleg-feltöltési kötelezettség, viszont a helyi adóknál továbbra is megmarad. A helyi iparűzési adó bevallását idén csak akkor továbbítja a NAV az önkormányzatok felé, ha a bevallás helyes, vagy ha a bevalláskitöltő-program által automatikusan jelzett hibákat az adózó kijavítja.
- Nem lehet többé evázni
Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) január 1-jétől. A kormány a lépést az adórendszer egyszerűsítésével magyarázta. Az eva kuclsa legutóbb 37 százalékos volt, az adónem népszerűsége az adóemelés miatt már évek óta csökkent, és a sokkal vonzóbb kata és kiva 2012-es bevezetése óta ez a folyamat tovább gyorsult. Szó volt arról, hogy esetleg szigorítanának a katázáson, de ez még nem januártól várható.
- Kiterjesztik a sportekhót
A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan a jövő évtől lehetővé teszik a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói (játékosok, edzők és sportvezetők) számára is, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózzanak, a nem forintban, hanem más pénznemben felvett jövedelmeikre is. Ez óriási könnyítés, ugyanis így a minimálbér feletti rész után nem a szokásos 33,5 százalék (szja+járulékok) közterhet vonják majd tőlük, hanem csak a 15 százalék ekhót. Kivéve a hivatásos sportolókat, mert nekik a minimálbér felett 500 millió forint jövedelemig ekhót sem kell levonni a jövedelmükből. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.
- Ismét emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járadék
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7710 (napi 257) forintra nő (2019-ben még havi 7500 / napi 250 forint volt a fizetendő). 2009 júliusában vezették be, hogy akinek nincs biztosítása, annak kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hogy jogosultságot szerezzen az állami egészségügyi szolgáltatásokra, de eddig ha valaki mégsem fizetett, akkor sem tagadták meg tőle az orvosi ellátást. 2020 július 1-jétől ez már nem így lesz. Akinek háromhavi tartozása lesz a járuléknál, és azt nem fizeti meg utólag sem, azt kizárják az ingyenes egészségügyi ellátásból. Becslések szerint 700 ezer embert érinthet ez a változás.
- Jövedéki adó
Még a nyáron döntöttek arról is, hogy idén emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.
- Az adóhatóság mindenről tudni fog
Ez azt jelenti, hogy mint korábban írtuk, gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni az adóhatóságnak. Ez óriási változás, hiszen eddig csak a 100 ezer forintos áfaösszeget elérő számlák adatait láthatta online a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 2020. július 1-jétől viszont már lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-jétől pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is. Az, hogy a NAV szinte mindent tudhat, jelentősen, óvatos becslések szerint tízmilliárdokkal hizlalhatja a költségvetést. Az online számlázásnál újdonság lesz az is, hogy már nem a teljesítést követően 15 napon belül, hanem 8 napon belül kell a számlát kibocsátani.
- Vadászati adómentesség
Adómentes lesz, ha a vadkárok elhárítását célzó vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen adnak terméket vagy szolgáltatást, és az adómentesség már a jogszabály hatálybalépését megelőzően is érvényesíthető. Különösen a vadászati hatóság által jóváhagyott, vadgazdálkodási tervben meghatározott vadászatokra, és az idényen kívüli állományszabályozó vadászatokra vonatkozik az adómentesség. Az indoklás szerint ha a vadászat vadkárelhárítást (is) szolgál, akkor adómentes lehet például az ingyenes részvétel, illetve ha az elejtett vad húsát ingyenesen vagy kedvezményesen kapja meg a vadász. Nem lehet viszont adómentes például az ingyenes vagy kedvezményes utazás, vendéglátás, termékátadás (például üzemanyag vagy vadászati eszköz biztosítása) sem.
- Bejelentési könnyítés
Könnyebbséget és súlyos bírságok megelőzését jelentheti, hogy utólag is be lehet majd jelenteni, ha az adózó elfelejt adókötelezettséget választani a tevékenységéhez, de csak addig él ez a lehetőség, amíg nem kap NAV-ellenőrzést.
- 90 százalékos adó
Változás még, hogy a belterületté minősített ingatlanokon elért nyereség után borsos, 90 százalékos kell fizetni a jövőben. Ez komoly problémát jelenthet például azoknak, akik újonnan belterületbe vont és felparcellázott területen vásároltak telket, mondjuk valamelyik elővárosban. Szakértők vitatták, jogszerű-e az új szabály.
- Összevonják a járulékokat
Július 1-jétől egykulcsos (18,5 százalékos) társadalombiztosítási járulék lép a korábbi egyéni járulékok (nyugdíj-, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék) helyébe. Az összevonás annyiban kedvezhet az alacsony keresetű többgyermekeseknek, hogy a családi járulékkedvezmény ki fog terjedni a korábbi 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékra is.
A családi adókedvezmény amúgy az idén nem emelkedik, egy gyermek esetén havi 10 ezer, két gyermek mellett gyermekenként havi 20 ezer, legalább három gyereknél pedig gyerekenként 33 ezer forinttal csökkenhet a szülő(k) fizetendő személyi jövedelemadója.
Bizonyos ellátások (például gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, álláskeresési támogatás) után továbbra is 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni, és megállapodás alapján változatlanul lehet 22 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni.
- Munka nyugdíj mellett
A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasoknál a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (például megbízással) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól. Akik azonban korábbi nyugdíjuk helyett korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kapnak, és emellett dolgoznak, azokra továbbra sem él a járulékmentesség, és náluk megmarad a kereseti korlát is.
- Egységes járulékalap a vállalkozóknak
Kedvezően érintheti a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozókat, hogy míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-jétől ezeket a tb-járulékot már ismét csak a minimálbér után kell megfizetniük, úgy, mint előtte a nyugdíjjárulékot. A szochót viszont változatlanul a minimálbér 1,125-szöröse után kell leróniuk.
Az őstermelőknek minimum a minimálbér 92 százaléka után kell majd tb-járulékot fizetniük. Az őstermelőknek és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottaknak kedvező lehet, hogy július 1-je után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra. A szochót fizető mezőgazdasági őstermelőknél a korábbi negyedéves helyett éves adómegállapítás lesz januártól.
- Önfeljelentést fog elvárni a NAV
Az adótervezésben közreműködő adótanácsadónak, továbbá a struktúra végrehajtásában részt vevő egyéb közreműködőknek (például könyvelő, pénzügyi tanácsadó) be kell jelenteniük minden olyan határon átnyúló konstrukciót, amely rendelkezik bizonyos adókikerülésre utaló ismertetőjeggyel. Olyan adózási megoldásokat kell bejelenteni, amelyek ugyan nem törvénytelenek, de kihasználják a lehetséges kiskapukat az adóoptimalizálás érdekében. Először 2020. július 31-én kell bejelenteni a július 1-jétől megvalósított struktúrákat, majd 2020. augusztus 31-ig kell bejelentést tenni azokról a határon átnyúló konstrukciókról, amelyeket 2018. június 25. és 2020. július 1. között kezdtek el végrehajtani.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
