Több felmérésből is az derül ki, hogy a magyar fiatalok nagy része irreálisan optimista, ha arról van szó, hogyan fog majd a jövőben megélni a munkájából. Pedig a helyzet az, hogy Magyarország munkaerőpiacán ma egymással teljesen ellentétes erők ütköznek, és sok szempontból nincs magyarázat arra, hogy mi miért történik.
Kezdjük azzal, hogy szerdán kijött a British Telekom és a Medián közös felmérése a Z-generációról. Azt próbálták kideríteni, hogyan tekintenek a jövőjükre a ma 14 és 25 év közötti fiatalok. A kutatásról itt írtunk részletesebben:
Az mindenesetre kiderül, hogy milyen fizetést várnak el ma a fiatalok: irreálisat. Az egyik kérdés az volt, hogy milyen fizetést tartanának jónak a 14-25 évesek.
- A lányok nettó 369 ezer,
- a fiúk 471 ezer forintot tartanak jó keresetnek,
- ez átlag 447 ezer forintot jelent.
- Az idősebbek (20 és 25 év közöttiek) már 399 ezer forinttal is beérnék.
Amikor azt kérdezték, hogy milyen fizetéseket tartanának megfelelőnek, akkor
- a fiúk nettó 304 ezer forintot,
- a lányok nettó 235 ezer forintot mondtak.
Ez azért elég messze áll a valóságtól. És nem is részletkérdés, mert a felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok számára a fizetés a legfontosabb, fontosabb, mint a jó légkör vagy a biztos munkahely.
A Workania nevű állásportál üzemeltet egy beszélő elnevezésű oldalt Fizetések.hu néven. Ennek az oldalnak májusban jött ki egy kutatása arról, hogy mennyi pénzt keresnek valójában a pályakezdők Magyarországon. A kutatás szerint hatalmas különbség van aközött, hogy a 17-25 éves korosztály mennyit szeretne keresni, és mennyit keres valójában.
Ugyan a frissdiplomások és a most érettségizettek fizetése folyamatosan javul, még mindig messze elmarad az igényektől. A pályakezdő informatikusok (övék a lista legjobban kereső csoportja) is csak átlagosan bruttó 310 ezer forintot keresnek, ami százezrekkel kevesebb, mint az átlagos álomfizetés, és jóval kevesebb, mint az átlagos minimumbér, amiért a fiatalok dolgoznának. És ennél minden más csoport csak rosszabbul keres.
Ha végzettségre lebontva nézzük, akkor árnyaltabb a kép valamivel:
- a szakmunkások havi bruttó 180 ezer forintos,
- a gimnáziumot és OKJ-tanfolyamot végzett pályakezdők bruttó 200 ezer forintos,
- a diplomás abszolvensek pedig főiskola esetén átlag 280 ezer forintos,
- egyetemi végzettség mellett pedig havi bruttó 290 ezer forintos fizetésre számíthatnak.
De ezek is csak bruttó összegek. A helyzetet tovább árnyalja, hogy régiónként is hatalmas különbségek vannak a fizetések között. Budapesten egy pályakezdő bruttó 260 ezer forintot, Nógrádban pedig bruttó 166 ezer forintot forintot keres. Mondjuk a multik pont jobban fizetnek az átlagnál, ami szerencsés, mert a Medián kutatása szerint a fiatalok nagy része multinál szeretne dolgozni.
Közben nemcsak a fizetési igényekben, de a trendekben is egymással szembemenő dolgokat lehet látni. Alacsonyak az átlagbérek, de közben komoly munkaerőhiány van, és egyre közeledünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Ennek jó részét természetesen a kormány közmunkaprogramja teszi ki, ami hosszú távon valószínűleg inkább árt, mint használ, mert a munkaképesség javítása helyett állami segítséget ad azoknak, akik amúgy nem jutnának munkához.
Persze ez a menedzsment, a bolti eladók nem keresnek ilyen jól, de még itt is az Aldi fizet a legjobban. Egy pénztáros majdnem 300 ezer forintot keres bruttóban havonta. A Lidlben ennél 50 ezer forinttal kevesebb az átlagfizetés, és innen csak lejjeb tudunk menni.
A menedzsmentben viszont olyan emberhiány van, mintha a kilencvenes évek elejének vadkapitalizmusában járnánk, ahol az épp érkező multik vadásztak a marketingesekre, és néhány év alatt egy közepes képességű fiatalból is vezető lehetett. És ezt nem is én mondom, hanem Gerendai Károly, aki ugyanazon a rendezvényen mondta ezt el, ahol az Aldi vezetői beszéltek a bérezésükről.
Emellett pedig egyre nehezebb a szezonmunkákra embert találni, a Balatonon alig van felszolgáló, kamion- és buszsofőrből pedig még komolyabb hiány van. Ehhez pedig előbb-utóbb a béreknek is igazodnia kell.
