Magyarországról az elmúlt 30-40 évben több mint 60 000 milliárd forintnyi magánvagyon, vagyis az államadósság több mint két és félszerese kerülhetett offshore számlákra – olvasható a Pénzügyi Szemle legfrissebb számában.
A lap érdekes interjút közölt Vargha Bálinttal, a Pénzügyi Szemlében publikált és az offshore világát bemutató “Adóalap-elvonási tünetek?” című tanulmány szerzőjével, ebből szemezgettünk.
A kutató szerint a világ vezető multicégei mellett magyar milliárdosok is előszeretettel használják az offshore vállalati formát. Becslések szerint globálisan Magyarország a harmadik legnagyobb egy főre eső offshore vagyonnal rendelkezik. Ezzel Európában mi vagyunk az offshore legnagyobb vesztesei, nagyon sok tőke áramlott ki Magyarországról.
Korábbi cikkünkben a magyar adóhatóság volt vezetője is megszólalt, miért nem tudták behajtani a 90-es években kivitt magánvagyonokat:
A kutató szerint ugyanakkor a kivitt magyar magánvagyonok számszerűsítése azért is nehéz, mert a rendszerváltás hajnalán a privatizációk során beruházási tőke is áramlott a gazdaságba, a termelőeszközöket szanálták, ám a magánkézbe került vagyonok egy része már offshore célpontokba jutott. Gyakran úgy is, hogy orosz magánszemélyek magyar társaságokon keresztül menekítették pénzüket Svájcba. Ezért nem lehet pontosan megmondani, hogy ebből mi a magyar nemzetgazdaság nettó vesztesége és mi az a vagyon, amellyel kapcsolatban csupán közvetítő szerepet töltöttünk be, mondta Vargha.
A kutató szerint az offshore jelenség nem csak az adórendszert és a közbizalmat ássa alá, hanem a társadalmi kontroll évezredes alapját is, mely szerint az egyén a tetteiért a vagyonával és adott esetben a szabadságával felel.
Úgy tűnik, hogy most már létezik egy semmilyen állami szuverenitás alá nem rendelt “Gazdagisztán”, amely ezekből az offshore cégekből, pénzügyi közvetítőrendszerből, ügyvédi irodákból és könyvvizsgálókból áll, és amely a teljes felelőtlenség, és számonkérhetetlenség rendjét képes megvalósítani.
– mondta a kutató.
