Egyes hírek szerint kórházi osztályokat zárnak be az ország különböző részein, mert nincs, aki dolgozzon. A kereskedelem szintén munkaerőhiánnyal küzd, csak ott kicsit több a fizetés, jobbak a munkakörülmények, a beosztás. De ott sem ismeretlen a túlóra, a többletmunka. Viszont érezhetően jobb a marketingjük. Ezért talán nem is olyan váratlan, hogy ha az egyik kórház nővérei jobb fizetésért és munkakörülményekért átmentek egy bútoráruházba dolgozni.
De vajon mennyire jellemző, hogy az egészségügyből az üzletláncoknál kötnek ki az emberek? Mennyire égető a multiknál a munkaerőhiány, és hogyan próbálnak rajta úrrá lenni? Ezt próbáltuk kinyomozni.
Nem egyformán érinti a láncokat a munkaerőhiány
A válaszolók közül csak ketten vállalták be, hogy konkrétan megmondják, hány betöltetlen állás van náluk országosan: az Aldinál 250, a dm-nél 21. Az Aldinál egyébként a hálózatbővítéssel párhuzamosan folyamatosan bővül a létszám. Azonban ők sem tagadták, hogy néhány pozícióra – például bolti eladónak – nehezebb manapság megfelelő szakembert találni.
A többieknél is vannak létszámgondok. A SPAR Magyarország például folyamatosan keres eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, konyhai kisegítőket, szakácsokat, henteseket, részleg- és osztályvezetőket, Budapest egész területére. Az IKEA Lakberendezési Kft. annyit írt, hogy jelenleg is vannak náluk betöltetlen pozíciók. Az Auchan elismerte, az ő munkaszervezésükre is hatással van a magyarországi kereskedelemben általánosan tapasztalható munkaerőhiány.
A jelenség a dm Kft.-t is érinti néhány régióban, de eltérő mértékben. A CBA azt tapasztalja, hogy továbbra is jelentős a munkaerőhiány a kereskedelmi ágazatban, és nehéz szakképzett, megfelelő tudással rendelkező munkaerőt találni. Hozzátették azonban, mindez napi működésüket nem veszélyezteti, de jelentős kihívás.
A Lidl Magyarország áruházaiba a kiemelt forgalmú időszak miatt folyamatosan keresnek és vesznek fel munkatársakat – egyes régiókban ez nehezebb feladat. A Tescónál szintén mindig vannak nyitott pozíciók, országszerte. Náluk is a szakképzett munkaerő felvétele jelent nagyobb nehézséget (pl. hús, baromfi, csemege-sajt eladó, pék, targoncás). Földrajzilag pedig különösen Nyugat- és Közép-Magyarországon okoz gondot nekik munkaerőt találni.
A láncok közül többen is jelezték, hogy weboldalukon lehet tájékozódni az üres álláshelyekről (a dm kiemelte, náluk mobiloptimalizált karrierportál működik). S bár nem kérdeztük, arra is jó néhányan részletesen kitértek, miért lehet jó náluk dolgozni.
Az Auchan a munkaerőhiányt számos megoldással, többek között nyáron diákok alkalmazásával kezeli, valamint minimális számban kölcsönzött munkaerőt is foglalkoztatnak éppen. Az Aldi néhány kivételtől eltekintve nem foglalkoztat sem diákmunkást sem kölcsönzött munkaerőt. A többiek passzolták ezt a kérdést.
Mennyit fizetnek egy pénztárosnak, árufeltöltőnek?
A minimumokra voltunk kíváncsiak, de ezt nem mindenkitől tudtuk meg. Az Auchannál a bérezés az egyéni kompetenciáktól és a szakmai tapasztalattól függ. A dm az elmúlt években mintegy 40 százalékkal növelte a bolthálózatban dolgozók bérét, és a béren kívüli juttatások is magasak. A CBA franchise rendszerére hivatkozva nem közölt konkrét adatokat, ugyanis az egymástól gazdaságilag független vállalkozások saját hatáskörben döntenek a bérről. A központnál rendelkezésre álló információk alapján azonban kijelentették, hogy a boltosok az elmúlt időszakban is emelték a béreket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak biztosítani. A többiek összegeket is mondtak, de az összehasonlítás nehéz lenne, mert eltérő paramétereket adtak meg.
A teljesítményorientált bérezés elvét vallják, és az alapbéren kívül számos béren kívüli juttatást biztosítanak, például 13. havi juttatást, étkezési hozzájárulást, dolgozói kedvezménykártyát, utazási költségtérítést, műszakpótlékot, iskolakezdési támogatást, valamint kedvezményes üdülési lehetőségeket.
A mintegy 1000 fős Ikeánál munkakörönként változó a személyi alapbér. Az áruháziak, nem vezető beosztásban teljes munkaidőre vetítve átlagban 202 ezer forintot kapnak (ez a bruttó személyi alapbér), a ténylegesen szerződött átlagos óraszámot (7 óra) nézve pedig bruttó 178 ezer forint jön ki. Pluszban vannak még pótlékok (szombatra is fizetnek hétvégi pótlékot, nem csak vasárnapra) és a juttatási rendszer része például a ONE IKEA éves bónusz, a bérlettámogatás, az étkezési hozzájárulás valamint a TACK nevű nyugdíjprogram is.
A Lidl Magyarország bolti dolgozó és boltvezető helyettes munkakörökben foglalkoztatja a pénztárosokat és árufeltöltőket. Ők a maximumokat írták meg válaszul, de azt pontosan:
Az összes bruttó járandóságból azonban 37 856 forintot nettó összegű utalvány(ok) formájában számolnak el. Az Aldi is a csúcsbéreket jelölte meg, náluk a 30 órában dolgozó bolti eladó legmagasabb elérhető bruttó fizetése 233 325 forint, amely kiegészül a vasárnapi pótlékkal és az Erzsébet-utalvánnyal.
A Tesco a 6 hónap munkaviszony után júliustól átlagban elérhető járandóságot adta meg egy fővárosi árufeltöltőre/pénztárosra: bruttó 165 000 forint (beálló alapbér) + bruttó 35 000 forint (átlagos 10 túlórapótlék és 15 óra műszakpótlék) + bruttó 16 000 forint (terület alapú bérkiegészítés) + bruttó 16 100 forint cafeteria = bruttó 232 100 forint. Azt is kiemelték, hogy idén – a januári és a júliusi bérfejlesztéssel – átlagosan 13 százalékkal emelkedik 13 300 munkavállaló bére, tehát két számjegyű növekedés valósul meg. Hozzátették: a július elsejétől életbe lépő emeléssel a vállalat összes hazai áruházában és raktárában dolgozók többségének (az aktív kollégák 70 százalékának) fizetése nő, és a Tesco 2015 júliusa óta 7,4 milliárd forintot fektetett a magyarországi bérek emelésébe.
Azonban azt is tudni lehet, hogy a tescós dolgozók nem elégedettek a bérükkel, a szakszervezet szerint sztrájk és munkalassítás is jöhet, ha nem emel nagyobbat a cég. Első lépésként demonstrációt hirdettek július 13-ára.
Nem feltétlenül baj, ha a jelentkező nem szakképzett
A kereskedelemben nem minden pozícióban kell szakképzettség (a pénztárosnak sem), de jó néhányban igen (péládul: eladók). Ez korlátozza a felvehető emberek körét. Ennek ellenére az derült ki, hogy az OKJ-s oklevél hiánya számos helyen nem akadály a felvételnél.
A Spar mint írta, nemre, korra és végzettségre való tekintet nélkül várják a fővárosi vagy a vonzáskörzetben élő, akár pályakezdő érdeklődők jelentkezését is. Fontos a szaktudás, de több pozíciónál a szakképzetlen jelentkezőket is fogadja a vállalat. A legtöbb állásnál inkább azt nézik, hogy a jelölt kellően motivált legyen, akarjon tanulni, és a személyiségében rendelkezzen azokkal az értékekkel, amelyek a kereskedelemben fontosak. Ezeket a szempontokat többen is említették. A cég átfogó képzési programot biztosít.
Az Ikea kiválasztási rendszere is értékalapú, ami fontosabb náluk, mint a végzettség. A kiválasztott munkatársakat betanítják, illetve folyamatos tréningeket biztosítanak. Akiket például az új soroksári áruházba vettek fel, azok először a már meglévő két másik áruházukban dolgoztak, hogy minden flottul menjen nekik nyitásra. (A bútoreladónak nem kell OKJ-s végzettség.)
Az Auchannál munkakörtől függő, hogy csak szakképzett vagy szakképzetlen munkatársakat is felvesznek-e. A dm pedig úgy fogalmazott, hogy a munkaerő-felvételnél a törvényi előírásoknak megfelelően járnak el. (Kozmetikai cikkek eladásához kell az OKJ-s oklevél.) Hozzátették: ami a leendő munkavállalók megtalálását illeti, kezdeményező a cég, előre gondolkodnak: szerepet vállalnak a duális képzésben, vagyis lehet hozzájuk szakmai gyakorlatra menni.
A CBA arra nem tért ki külön, hogy felvesznek-e nem szakmabeli dolgozókat. Viszont azt írták, hogy hosszú évek óta működtetnek képzési rendszert, és a tanulás idejére ösztöndíjat is adnak, ami állításuk szerint komoly segítséget jelent nekik a jelenlegi nehéz munkaerő-piaci helyzetben a munkaerő biztosítására.
A Lidl Magyarország szintén lehetőséget biztosít a szakképzetlen vagy kereskedelmi szakmával nem rendelkező jelentkezőknek is, de előnyt jelent náluk, ha valakinek van kereskedelmi tapasztalata.
A Tesco ugyancsak felveszi a megfelelő képzettséggel nem rendelkező álláskeresőket, és őket aztán a cég saját költségén szakmai képzésben részesíti, illetve eljuttatja az OKJ-s végezettség megszerzéséig. Hozzátették: idén május végéig több mint háromszor annyi kollégájuk – 1271 fő – vett részt a vállalat által biztosított képzéseken, mint az előző év azonos időszakában.
Nem tudják, hogy az egészségügyből mennek-e hozzájuk
Végül arra voltunk kíváncsiak, jellemző-e /jellemző volt-e az utóbbi időben, hogy korábbi egészségügyi dolgozók átszerződtek a láncokhoz, és ha igen, szívesen felveszik-e őket. Azt is firtattuk, volt-e más szakma, vagy szakterület, ahonnan feltűnő számban váltottak áruházi munkára.
Elég foghíjas válaszokat kaptunk, kivétel talán a Spar, ahova minden szektorból érkeznek munkavállalók. Arról azonban nincs pontos kimutatásuk, hogy melyik ágazatból hányan jönnek. Annyit mégis elárultak, hogy mostanában többen érkeznek hozzájuk termelő cégektől olyan dolgozók, akik nem bírják a szalag melletti monoton munkát.
Az Ikeánál az interjú során több jelentkező emelte ki, hogy a minőségi váltás és leginkább a vállalati kultúra miatt érkezett. A korábbi sajtóhírekre reagálva ismételten közölték: a cég a jogi megfelelőség okán munkatársairól személyes adatokat, előző munkahelyéről információkat nem oszthat meg, mert azokat személyiségi jogok védik.
Az Auchan csak annyit reagált, hogy az új munkatársak felvételénél az egyéni képességeket és a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe, és nem tesznek különbséget a korábbi, más szektorokban szerzett munkatapasztalatok alapján. A CBA nem érzett semmi olyan hatást a franchise partnerek tájékoztatása alapján, hogy bármilyen egyéb szakterületről is a szokásosnál többen érkeztek volna hálózatukba. A Lidl pedig kerek-perec azt írta, a vállalat nem rendelkezik a kérdésre vonatkozó adattal.
A minisztérium tudhatná, de hallgat
Nos, azt értjük, hogy a láncok nem vezetnek kimutatást arról, ki melyik szektorból érkezett hozzájuk. Hiszen ezek szerint ez számukra nem kardinális kérdés. Viszont éppenséggel tudhatják, hiszen ez kiderül az önéletrajzból, illetve az állásinterjún. Sőt tavaly január óta elvileg nem is lehet anélkül felvenni a dolgozót, hogy ne jelentenék be a NAV felé a végzettségét, szakképzettségét.
A bizonyítvány adatait egyébként azért kell az adóhatósághoz bejelenteni, mert a kormány, illetve az NGM a beküldött adatok segítségével szeretne pontosabb képet kapni a munkaerőpiacról, például a pályaelhagyókról, a hiányszakmákról. (Az már más kérdés, hogy ez a bejelentési kötelezettség nélkül is elérhető lenne.)
Másfél év eltelt – ennyi idő alatt már szép kimutatásokat lehetett volna gyártani, tendenciákat vázolni a beérkezett adatok alapján. Vagyis a minisztérium tisztában lehet vele, hányan mentek át például az egészségügyből a kereskedelembe. Rá is kérdeztünk erre, de választ sajnos nem kaptunk. Erre mondják, hogy struccpolitika?
