Akár 10 dollár alá is eshet a nyersolaj hordónkénti ára. Másfél éve még 100 dollár fölött volt. Az orosz költségvetés is borulhat. Brutális válság jöhet.
Adjanak el mindent, amíg nem késő, egyértelmű ajánlást küldött részvényeseinek a Royal Bank of Scotland.
Az olajár ugyanis zuhan, aminek következtében a RBS úgy számol, a tőzsdei részvények akár húsz százalékot is veszíthetnek az értékükből idén.
A figyelmeztetés nem volt előzmény nélküli, a tőzsdéket alaposan megtépázta az idei évkezdet (a londoni FTSE-100 például egy hét alatt öt százaléknál is többet veszített) és Kína is a szakadék szélén táncol. A közelmúltban egy hét alatt kétszer állt le teljesen a kereskedés a kínai tőzsdén, miután hirtelen 7 százalékpontot zuhant az egész.
(A kínai válságról bővebben és részletesen itt írtunk.)
Brutális árcsökkenés
Több mint 12 éve, 2003 decemberében fordult elő utoljára, hogy a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta és az Európában irányadó északi-tengeri Brent könnyűolaj hordónkénti ára egyidejűleg a 30 dolláros szint alatt álljon.
Közép-európai idő szerint péntek délelőtt fél 12-kor a Brent márciusi szállításra hordónként (159 liter) 29,54 dollárba került, 1 dollár 34 centtel, 4,36 százalékkal csökkent az ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.
Eddig napi csúcspontján 31,17 dolláron állt, minimumát pedig 29,47 dolláron ütötte meg, miután csütörtökön 30,88 dolláron zárt.
Meddig még? És miért?
A Standard Chartered előrejelzése szerint még messze a gödör alja, a brit bank szerint akár tizenhét éves mélypontra, tíz dolláros hordónkénti árra is csökkenhet a nyersolaj ára.
Mert hiába fektettek rengeteg pénzt a kitermelés modernizálásába és nőtt ennek köszönhetően a kitermelt mennyiség nagysága, az olajéhség nem nőtt, sőt. Az amerikai palagáznak köszönhetően a világ elkezdett afelé fordulni.
Az ördögi kör ebben az, hogy ha az árak zuhanása miatt a kitermelők tartani szeretnék a bevételt, még több olajat kell a piacra dobniuk, ami még nagyobb áreséshez vezet, és így tovább, és így tovább.
Túlélők
A Reuters adatai szerint az évkezdet óta tartó negatív piaci hangulat odáig fajult, hogy az amerikai piacokon kereskedő alapok a január 13-i nappal záródó héten összesen 9 milliárd dollárnyi tőkekivonást szenvedtek el.
Bár az utóbbi napokban megfigyelhető egy minimális emelkedés, amerikai olajipari szakemberek a WSJ-nek arról beszéltek, az országban a szektor szereplőinek harmada bedőlhet. Úgy látják, nem várható tartós fordulat a trendekben, a lassuló kínai gazdaság, a dollár erőssége és a nem lassuló olajkitermelés miatt.
Aki nyerhet ezen az egészen, az Szaúd-Arábia. Ők nem bánnák, ha a termelés továbbra is ilyen ütemű lenne és az alacsony árak ellen sincsen kifogása, ugyanis így próbálják meg kiütni amerikai vetélytársaikat.
Elhullhatnak
A nagy vesztes Oroszország lehet. Felülvizsgálják ugyanis az idei költségvetésüket. Medvegyev miniszterelnök szerint az országnak fel kell készülnie a lehető legrosszabb gazdasági környezetre, ha nem erősödik a jövőben az olaj ára.
A kormány bevételeinek körülbelül a felét ugyanis az olajra és gázra kivetett adók adják.
Az orosz költségvetést tavaly októberben hagyták jóvá, ötven dolláros olajárral kalkuláltak. Ezt azóta Putyin elnök is földtől elrugaszkodottnak nevezett, most kiigazítás jöhet. A pénzügyminiszter szerint az ország költségvetése akkor kerülne egyensúlyba, ha a hordónkénti ár 82 dollár lenne.
Most 30 körül van.
A kiemelt kép az 1970-es évekbeli amerikai olajválságból való, Getty Images
(Reuters, CNN Español, CNN Money, Daily Mail, BBC, Wall Street Journal)
