A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor akár százmilliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. Ez a pénz szabadon és kevéssé átlátható feladatokra költhető, csak és kizárólag a kormány döntése alapján.
A Policy Agenda megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költötte a kormány a költségvetési tartalékot és a tavalyi választások óta mennyire volt bőkezű.
Átláthatatlan költségvetési tartalék
Az úgynevezett költségvetési tartalék az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és a törvény szerint az előirányzott, de elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgál. Ez azt jelenti, hogy felhasználása viszonylag szabadon értelmezhető, és ezzel láthatólag előszeretettel él is a kabinet.
A másik sajátossága ennek a tartaléknak, hogy míg az ország teljes költségvetését a parlament szavazza meg, és így elméletileg tételesen meg is határozzák minden forint helyét, addig a tartalékról kormány határozatban döntenek. Sőt elvileg még azt sem kell megnevezni precízen, hogy mire is kell költeni ezt az összeget.
A 2014-es kormány megalakításától kezdve a kabinet 117 milliárd forintról döntött. Ennek az összegnek a 35 százalékát úgy ítélik oda, hogy az erről szóló határozat nem mondja meg mi is az a feladat, ami miatt szükség volt ezen összeg felhasználására.
Az olyan megnevezések, mint „dologi kiadás” vagy „működési célú kiadás” egyértelműen az adóforintok elköltésének átláthatatlanságára utalnak. Nem csak azt lehet hiányolni, hogy adott forrást miért nem a költségvetésben terveznek meg, hanem azt is, hogy pontosan mire költik azt el.
Tudatos a tervezés hiánya?
Teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan állami feladatok, amelyek évközben, váratlanul jelentenek azonnali kiadást. Klasszikus eset az árvízi védekezés, amelynek költségigénye előre nem tervezhető. Természetesen az is elképzelhető, hogy az országgyűlés által évközben hozott törvénymódosítás olyan többletfeladatot ad egy kormányzati szervnek, vagy olyan pluszforrást igényel annak végrehajtása, amit nem lehetett előre tervezni.
Nehezen tekinthető azonban tudatos költségvetési tervezésnek az, ha 2010 óta az évek első hónapjaiban 34,5 milliárd forintról kellett összesen dönteni. Nehezen hihető, hogy ezek olyan feladatok voltak, amelyekről ne lehetett volna előre tudni. Sokkal valószínűbb, hogy valamiért a kormány nem akarta, hogy ezek tematizálják a költségvetési vitát, vagy belső lobbikat indítsanak el más területek számára.
A TOP-lista: EEMI, NFM, Miniszterelnökség
A tartalékból kapott pénzekből a 2014-es választások óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kapta a legtöbbet, összesen 27,7 milliárd forintot. Ennek a pénznek 16 százaléka sporttámogatásra ment el. Ezek között voltak olyan események, amelyekről nyilvánvalóan előre tudhattak, tervezték megrendezésüket, mégis tartalékból oldotta meg a kormány.
A második helyezett a Nemzeti Fejlesztési Misztérium a tartalékok felhasználásában (24,7 milliárd forint), amely összegnek 73 százalékát az Első Nemzeti Közműszolgáltató létrehozása jelentette.
A minisztériumi TOP-lista harmadik helyén a Miniszterelnökség áll 17,6 milliárd forinttal, amelynek 31 százalékát nemzetpolitikai támogatásokra és örökségvédelemre költötték.
