A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett első becslése szerint 3,4 százalékkal nőtt a magyar GDP az idén az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A naptárhatástól és egyszeri rendkívüli tényezőktől megtisztított adatok szerint 3,1 százalékos volt a GDP éves növekedése, míg az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva 0,6 százalékos volt a gazdasági növekedés. A KSH értékelése szerint a növekedést alapvetően az ipar teljesítményének javulás okozta.
A múlt év negyedik negyedévében ugyanígy 3,4 százalékos volt a növekedés éves üteme, az előző negyedévhez hasonlítva pedig 0,9 százalékkal nőtt a GDP. Tavaly az ország gazdasági teljesítménye 3,6 százalékkal haladta meg a 2013-ast.
Elemzői várakozások szerint az idei első negyedévben nem lassult a gazdasági növekedés üteme. A konszenzus szerint 3,5 százalékos növekedést vártak a szakértők, bár a prognózisok széles sávban, 2,8 és 4,2 százalék között szóródtak.
Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy a növekedésben az iparon belül a járműgyártás, az elektronikai termékek gyártása, és az élelmiszeripar bővülése volt meghatározó. Az építőiparban nőtt az egyéb építmények építése, az útépítési, vasút-felújítási munkák és közműfejlesztések, a szállítás, és a szolgáltató ágazatok – kivéve a pénzügyi szolgáltatásokat – is jól teljesítettek az első negyedévben – jelezte.
Erősödött a forint a GDP-adatok miatt
Délelőtt fél 11-kor az eurót 305,08 forinton, a dollárt 271,87 forinton, a svájci frankot 293,02 forinton, a japán jent pedig 2,2697 forinton jegyezték.
A reggel hét órakor jegyzett árfolyamához képest az euró 2 forint 15 fillért, a dollár 1 forint 26 fillért, a frank 1 forint 60 fillért, a jen pedig 0,89 fillért veszített értékéből.
Elemzők
Az Erste elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely megjegyzik, a kiigazítás nélküli adat egyelőre nem tükrözi a gazdaság lassulását. Azonban, ha a szezonális hatásoktól megtisztított értéket vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy míg 2014 utolsó negyedévében 3,3%-kal bővült a magyar GDP, addig ez a mutató már csak 3,1%-os növekedést jelzett idén.
A KSH rövid közleménye szerint az ipari termelés jelentette az elsődleges húzóerőt az első negyedévben, amely nem meglepő hiszen márciusra jelentős gyorsulást mutatott az ipar, amit a kétszámjegyű növekedési ütem is alátámaszt. Azonban nagy kérdés szerintük – amelyre választ a részletes adatok közzétételekor kapunk – hogy mennyiben járult hozzá a növekedéshez a külkereskedelem. Némi aggodalomra ad okot, hogy a legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország ma reggel közzétett GDP növekedési üteme elmaradt a várakozásoktól.
Úgy gondolják, hogy a keresleti oldalon továbbra is a belső kereslet dominálhatott, azonban a hangsúly már bizonyos fokig eltolódhatott a beruházásoktól a háztartások fogyasztása felé. Várakozásaik szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése az elkövetkezendő negyedévekben is, azonban lassuló ütemben. Az idei év egészére 2,5 százalékos növekedést várnak, amelyet a részletes adatközléskor felülvizsgálnak majd.
Az előrejelzésükben felfelé mutató kockázatokat látnak köszönhetően az NHP program bővítésének, illetve annak, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja érdemben javíthatja az európai növekedési kilátásokat.
Aki többet várt
Balatoni András az ING Bank vezető elemzője elmondta: nagyobb, 3,8 százalékos GDP növekedést vártak az első negyedévre, de éves átlagban a bővülés így is meg fogja haladni a 3 százalékot.
Az elemző a kiskereskedelmi forgalom – az online pénztárgépeknek köszönhető – dinamikus bővülése, fehéredése alapján várt nagyobb GDP-növekedést. Megjegyezte, hogy az alacsonyabb olaj- és üzemanyagárak is hatással vannak a nominális GDP-re, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke a gazdasági növekedéshez az első negyedévben nagyon alacsony, az ágazat GDP-hez való hozzájárulását az időjárás kiszámíthatatlansága miatt nem nagyon lehet előrejelezni a teljes évre.
Éves szinten 3 százalékos lehet a növekedés
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves növekedés 3 százalék körül lehet. Az elemző szerint az idei év fő kérdése, hogy az ipar és a szolgáltatások közül melyik hajtja majd jobban a gazdaságot.
A negyedéves adatokról az elemző a tájékoztatás szerint elmondta: lassult az építőipar növekedése, az ágazat ennek ellenére pozitívan hatott a GDP-re. Németh Dávid, aki szerint a keresleti oldalon a belső fogyasztás és a nettó export lehetett a fő hajtóerő. A beruházások bővülése azonban a múlt év utolsó negyedében nagyon visszaesett, így az idén ez a tényező visszafogottan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez szerinte.
+3,3 százalék is jöhet éves szinten
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője 3,3 százalékos éves növekedéssel számol az MTI-hez eljuttatott kommentár szerint.
Az első negyedévben megismert ipari, építőipari, kiskereskedelmi, külkereskedelmi, szálláshely szolgáltatási adatok alapján számítani lehetett az erős teljesítményre. Az adatok arra utaltak, hogy a gazdaságot a háztartások fogyasztása, a beruházások és a nettó export húzhatták – véli a szakértő. A következő negyedévekben hasonló ütemű növekedésre lehet számítani Suppan Gergely szerint, mivel a devizahitelek elszámolásának, a jegybank növekedési hitelprogramjának kiterjesztése, valamint a várhatóan élénkülő európai gazdaság pozitív hatásai tarthatják lendületben a gazdaságot.
Az NGM így látja
A minisztérium közleményében kiemelte: a már nyolc negyedéve tartó fellendülés tartóssá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. A növekedésből szinte minden ágazat és szektor egyaránt profitál és az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak – írja az NGM.
A tárca tájékoztatása szerint kiemelkedően teljesített az ipar, köszönhetően nagyrészt az autóipar további bővülésének. Az építőipari termelés a magas bázis ellenére is nőtt, amihez a kis- és középvállalati szektort támogató hitelprogramok és az uniós források egyaránt hozzájárultak. A turisztikai, valamint a kiskereskedelmi forgalom is erősödött az első negyedévben az NGM kommentárja szerint, összhangban a belső kereslet várható további élénkülésével.
A GDP növekedését nagymértékben a belső kereslet hajtotta, mind a beruházások, mind a fogyasztás jól teljesített a tárca várakozásai alapján. Az exportdinamika tartósan magas maradt, amit az autóipari külső kereslet is támogatott – írja az NGM a közleményben.
